A rendőrség két kommandósszerelésbe öltözött rendőr személyében csapdát állított egy várható betörés színhelyén, egy családi ház előszobájában. A leshely elfoglalását követően nem sokkal megérkezett a várt vendég, és feszegette a bejárati ajtót. Selmeczy Tóth főtörzs, az akció parancsnoka, elővette és tüzelőállásba helyezte (kibiztosította) a szolgálati fegyverét (Molnár őrgy. eligazítása szerint számítani lehetett arra, hogy az elkövetőnél spray vagy fegyver lesz, nem volt, mint később kiderült). A betörő befeszítette a lakás bejárati ajtaját, és belépett az előszobába. Zélity alhgy. rákiáltott: „Állj, rendőrség!” – és megragadta az éppen belépő Kovács János karját. Kovács menekülni próbált, azonnal visszafordult, és igyekezett elhagyni a tetthelyet. Az alhadnagy nem engedte el, így kerültek ki az udvarra, ahol Kovács a kabátjából kibújva kiszabadította magát, és futásnak eredt. (Más verzió szerint leütötte az alhadnagyot, és így nyert egérutat. Az orvosszakértő 3 cm-es horzsolásos sérülést talált az alhgy. homlokán, és egy piros csíkot diagnosztizált a derekán, vesetájt.) Ezenközben a főtörzs kezében a csőre töltött és kibiztosított pisztollyal az előszobából az udvarra akart menni, de a befelé nyíló bejárati ajtót kifelé nyitva (vagy a kifelé nyílót befelé nyitva) próbált kijutni, és az ebből származó konfliktusban az élesre töltött fegyvere elsült (első lövés).
Kijutva az udvarra (az ereje teljében lévő, 30 éves főtörzs) azt látta, hogy a betörő a vaskerítésen átmászva igyekezett az utcára kijutni, valamint, hogy társa hason fekve a földön feküdt (Zélity alhgy. elmondása szerint hanyatt esett a lendülettől, kezében a betörő kabátjával), ezért előbb megállásra szólította fel a menekülőt, majd figyelmeztetésül a levegőbe lőtt (második lövés). A felszólítás és figyelmeztetés eredménytelenségét tapasztalva a mesterlövész Selmeczy Tóth célzott lövést adott le a kerítés tetején átlendülőben lévő személyre (harmadik lövés). Kovács János az utcára jutva tovább menekült. A főtörzs a nyomában. Kiérve az utcára meglátta a futó alakot, és újabb figyelmeztető lövést eresztett a levegőbe (negyedik lövés), majd a szerinte 50-60 m-re lévő Kovácsra ismételten célzott lövést adott le (ötödik lövés). Időközben megérkezett a rendőrtárs is, aki egymás után kétszer a levegőbe lőtt (hatodik és hetedik lövés), miközben a betörő eltűnt a szemük elől. Két házzal arrébb, kb. 30 m-re a betörés helyszínétől, találták meg és fogták el a halálos sebektől vérző üldözöttet, aki az árokparton ült (egy szomszéd szemtanú szerint hason fekve várt sorsára).
A történteket a két rendőr előadása alapján igyekeztünk rekonstruálni. A 25 éves férfi már soha nem tudja elmondani, mi és hogyan történt. Azt sem tudjuk meg már vajon felismerte-e egymást a két szomszéd. Tudta-e Kovács János, hogy a vele egy házban, azonos emeleten, két ajtóval odébb lévő lakásban lakó rendőr szomszédja tüzelt rá háromszor (mert az állítólagos két célzott lövés ellenére az áldozatot három találat érte), és Selmeczy Tóth főtörzs tudta-e, hogy a nem különösebben kedvelt szomszédját ölte meg.
A már halott Kovács János lakásán éjjel fél egykor házkutatást tartottak. A háromszobás, összkomfortos lakásban nem találtak semmi elvinnivalót, de az özvegyet (akivel nem közölték, hogy már az) bevitték a kapitányságra kihallgatásra. (Itt már megemlítették, éjjel két órakor, hogy a férje úgymond „lövöldözésbe keveredett a rendőrökkel”, kórházban van, majd reggel beszéljen vele, ha tud.)
A tényállás még nem tisztázott. A lövések száma és iránya, a rendőrök vallomása még számos kérdést ad az ügyben eljáró szakértőknek. A tüdőt átszakító mell-lövés, vélik a rendőrök, akkor érhette Kovácsot, amikor átlendült a kerítésen. Halálos sebbel futott tehát tovább, és kapott újabb két golyót. Az eset augusztus 17-én történt, a két rendőrt augusztus 28-án hallgatták ki. Az eltelt 11 nap alatt volt alkalmuk az eseményeket végiggondolni, elemezni, a főnökséggel konzultálni.
A jogi képlet egyszerű.
Ha a halott elleni eljárás azzal zárul, hogy Kovács János menekülés közben megütötte az őt elfogni igyekvő rendőrt vagy akár csak akadályozta azt jogszerű eljárásában, akkor a másik rendőr már nem egy betörőre, hanem egy hivatalos személlyel szemben ellenállást tanúsító veszélyes bűnözőre lőtt, így a fegyverhasználata jogos.
Ha csak egy betörési kísérlet menekülő tettesét nem tudta elfogni a két balkezes rendőr, és az irháját mentő betörőt lőtték szitává, akkor bűncselekményt követett el a vásárhelyi Rambó.
A Kossuth téri milliomos kisiparos szerint senki sem sajnálja ezt a falurosszát (két kisgyermek édesapját), és a megyei jogú város (kisgazda) alpolgármestere nyilatkozata szerint rokonszenvtüntetést helyeztek kilátásba a rendőrök mellett a választópolgárok. A megyei főügyészhelyettes álláspontja, hogy az eddigi adatok alapján jogosnak látszik a fegyverhasználat.
- Belföld [6]