NapTévé: A parlament elfogadta a Zétényi–Takács-féle törvényjavaslatot, amelynek értelmében három bűncselekmény esetében megszűnik az elévülés, vagyis bármikor felelősségre vonhatók az elkövetők emberölés, hazaárulás és halált okozó súlyos testi sértés esetében, amennyiben ezeket a bűncselekményeket 1944. december 21-e és 1990. május 2-a között követték el. Mit jelent az elévülés a büntetőjogban, illetve mit jelent az, hogy e három bűncselekmény esetében megszűnik az elévülés?
Kutrucz Katalin: Nem meg szűnik az elévülés, hanem újból kezdődik, és így a büntethetőség is. Az elévülés egyébként azt jelenti a büntetőjogban, hogy a bűncselekmény elévülése után egy idővel már nem lehet felelősségre vonni azt a bizonyos embert, aki elkövette.
NapTévé: Ezeknek a bűncselekményeknek az esetében mennyi volt eddig az elévülés? Mondjuk például az ’56-ban elkövetett emberölés alól mikor mentesülhetett valaki elévülés alapján?
– Súlyosabb emberölések alól 20 év.
NapTévé: Tehát 1976-ot vagy azt követőien tulajdonképpen már nem lehetett felelősségre vonni emberölésért?
– Igen.
NapTévé: Milyen típusú magatartások és bűncselekmények tartoznak ebbe a kategóriába?
– Tipikusabb esetei az ’56-os őszi vérengzések. Ismert cselekmények pl. a sortüzek Balassagyarmaton, Mosonmagyaróváron, Salgótarjánban és az ország több városában, amikor ártatlan embereket mészároltak le. Egyébként a rekonstrukciók azt is megmutatják, hogy az embereket hátulról lőtték le, tehát fel sem merülhet, hogy ezeknek az embereknek bármiféle támadó szándékuk volt.
NapTévé: Ez gondolom az október 25-i esetre a parlament előtt is igaz. Halált okozó súlyos testi sértésen mit kell érteni?
– A halált okozó súlyos testi sértésre inkább példákat mondanék. Talán így jobban érzékelhető. Nagyon sokan voltak, akiket egyszerűen agyonvertek a börtönökben. Nem lehet bizonyítani, hogy kifejezetten a halálukat akarták volna. Csak kínozni akarták őket, de a verésekből és hadd ne részletezzem, hogy milyen módszereket alkalmaztak, következett végül is a halál.
NapTévé: Miféle magatartással lehetett elkövetni a hazaárulást? Most nemcsak 1956-ban, hanem korábban vagy később is.
– Ez egy hosszabb kifejtést igénylő jogi kérdés. Megpróbálok azért röviden felelni, de nem lesz teljes értékű a válaszom, mert ahhoz másfél órára lenne szükség. Hazaárulások az olyan esetek például, amikor idegen csapatokat hívnak be, hogy segítsenek a…
NapTévé: Tehát ezen az alapon a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány teljes stábja felelősségre vonható, mint a magyar szuverenitást a szovjet csapatok a behívásával sértői döntéshozó.
– Erre nem tudok választ adni, mert ez a bűncselekmény – kénytelen vagyok jogi fogalmat használni – célzatos bűncselekmény. Hazaárulás csak akkor lehet, ha kifejezetten abból a célból követték el, hogy Magyarország függetlenségét sértsék. Ez majd a bűneljárás során lesz bizonyítási kérdés. Most csak azt tudom mondani, hogy vagy igen vagy nem. A konkrét eseményektől függ.
NapTévé: Be lehet-e vonni e körbe esetleg azokat a politikusokat; minisztereket, pártvezetőket, akik olyan nemzetközi katonai, gazdasági egyezmények előkészítői voltak, amelyek az ország politikai, katonai szuverenitását sértették? Ebben az esetben szóba jöhet a hazaárulás?
– Ehhez nagyon konkrét esetet kellene látni. Az az érzésem, hogy csak nagyon szűk körben. Nagyon kevés olyan eset lesz, amelyben valaki hazaárulással vádolható.
NapTévé: Ennyi idő eltelte után hány bűncselekmény és büntető eljárás jöhet szóba: tízezres, százezres…?
– Nem, de ezt egészen pontosan megmondani nem lehet. Az én meggyőződésem szerint nem lesz három számjegyűnél magasabb.
NapTévé: Tehát ezer alatt marad ez a szám?
– Igen, egészen biztos.
NapTévé: Vajon élnek-e a tanúk, hozzáférhetők-e a dokumentumok, vagy bizonyíthatók-e harminc, negyven vagy ötven évvel ezelőtti bűncselekmények úgy, hogy azokra jogszerű ítéletet lehessen alapítani?
– Vannak olyan bűncselekmények, amelyek bizonyíthatóak, megvannak a dokumentumok. Nekem is vannak ilyen dokumentumaim. De lesznek olyan esetek is, amikor nem bizonyíthatóak, de a büntető eljárási szabályokat be kell tartani.
NapTévé: Ha nem lehet bizonyítani, akkor mi történik?
– Ha a bizonyítási nehézségek már az eljárás közben látszanak, akkor meg kell szüntetni az eljárást.
NapTévé: Tehát tömeges méretű felelősségre vonásra nem lehet számítani?
– Nem is az a célja ennek a törvénynek. Alapvető célja, legalábbis az én véleményem szerint az, hogy egyetlenegy hatalom se lehessen biztos abban, hogy bármilyen szörnyű bűnöket elkövethet. Ezek a bűnök nemcsak a szó etikai értelmében vett bűnök, hanem tételes törvényekben megfogalmazott nagyon súlyos bűncselekmények, mint amelyekről most is szó van. Tehát egyetlen hatalom se bízhasson abban, hogy ilyen súlyos bűncselekményeket elkövethetnek, s csak elég erőszakosnak kell lenni, és hosszú ideig kell hatalmon maradni ahhoz, hogy a felelősségre vonás lehetősége megszűnjön.
- Belföld [5]