Beszélő: A Magyar Televízió nézettségi adatait már majdnem húsz éve mérik, a ti irodátok 1991 tavasza óta létezik. Hogyan használták ezeket az adatokat a múltban, a közelmúltban és most?
Jakab Zoltán: A múltban szinte sehogy, és ez azóta sem sokat változott.
Beszélő: Pedig a televízió az változott éppen eleget. Tavaly is megváltoztatták a műsorstruktúrát, idén is megváltoztatták. Ti ehhez nem szóltatok hozzá?
J. Z.: Nem kérdeztek, de azért hozzászóltunk. 1992 elején, Hankiss idejében az esti Híradót lenyomták fél nyolcról nyolc órára, az Egyenleget pedig 18 óra 40 percről 22 órára. Mi jeleztük, hogy az átrendezés következtében a Híradó nézettsége számottevően nőtt, az Egyenlegé viszont nagyjából a felére esett vissza. Az Egyenleg nézettsége korábban nem egészen egy év alatt 3%-ról felment 18%-ra, és innen zuhant le, amikor késő estére került. Ez nem érdekelt senkit. Az idei struktúraváltás alkalmával szintén nem kérdeztek tőlünk semmit, de mi azért most is tájékoztattuk a vezetést, mert azért vagyunk, ha kérdeznek, ha nem. Mi már tavasszal jeleztük, hogy az előző év megfelelő hónapjához képest – tehát nem a szezonális ingadozások miatt – 8-10%-kal csökken a Híradó nézettsége. Semmi reakció, jött az új műsorszerkezet, jött a nyár, a Híradót visszatették fél nyolcra, holott régebben a nyári szezonban akkor is nyolc órára csúsztatták a Híradót, amikor egyébként fél nyolckor kezdődött. Mi megint végeztünk egy elemzést, amelynek az eredménye a Híradóra nézve természetesen nem volt túlságosan kedvező. Ezt az elemzést megkapta tizenegy illetékes, és valaki kiszivárogtatta a Népszabadságnak. Többen arra gyanakodtak, hogy én voltam, de – ezzel nem akarok dicsekedni – nem én voltam. Tudom, hogy ki volt, de ezt természetesen nem fogom neked elmondani. Most, amikor ebből a kiszivárogtatásból egy kis botrány lett, most kapott az iroda először komoly megrendelést a televízió vezetésétől: nézzük meg augusztus és szeptember hónapra, hogy hogyan hat az új struktúra. E mögött az érdeklődés mögött ott van az a tény, hogy a Magyar Televízió bevételeinek 50%-a ma már a reklámból (40%-a az előfizetésből és 10%-a az állami költségvetésből) származik, és a reklámozók igen komoly nyomást gyakorolnak a televízióra, és igen keményen sürgetik, hogy legyen több és jobb reklámhordozó műsor. Szóval: a megrendelést teljesítettük, és arra a következtetésre jutottunk, hogy a műsorszerkezet idei átalakítása nem volt különösebben szerencsés. Túl azon, hogy a Híradó nézettsége tovább csökkent – miközben az Egyenlegé nőtt –, csökkent azoknak a műsoroknak a nézettsége is, amelyek a Híradó áthelyezése következtében szintén elmozdultak a struktúrában. Igaz ez az olyan elsüllyeszthetetlennek vélt csatahajókra is, mint a Dallas, a Szomszédok vagy a Família Kft., ami ugyan a TV2-n van, de a párhuzamos műsorok hatnak rá.
Beszélő: Tudomásom szerint, ezek ma is a legnézettebb műsorok közé tartoznak.
J. Z.: Persze, de korábban még nézettebbek voltak.
Beszélő: A Família Kft.-t például ma is többen nézik, mint a vele párhuzamos A HÉT című műsort.
J. Z.: Korábban még többen nézték. De ezeken a műsorokon kívül is általában kevesebben nézik még a főműsoridőben is a szórakoztató műsorokat, mint tavaly. Egyszerűen rosszabb a választék.
Beszélő: A Duna Tv hány nézőt visz el?
J. Z.: Az ma még nagyon keveset. Az adott pillanatban tévézőknek nagyjából fél százaléka, tehát kétszáz nézőből egy nézi a Dunát.
Beszélő: És a műholdas adások?
J. Z.: A műholdas adások a tévénézésre fordított idő 12-16%-át kötik le azoknak a körében, akik tudják fogni a műholdas adást.
Beszélő: És minek nőtt a nézettsége?
J. Z.: A HÉT-nek egészen kis mértékben, a Panorámáé azáltal, hogy 30-40 perccel előbbre került, és közvetlenül kapcsolódik a Dallashoz, 24-25%-ról 27-28%-ra.
Beszélő: És a Frici?
J. Z.: Az gyűjti a maga közönségét. Elindult 6%-ról, most 19%-nál tart.
Beszélő: Említetted, hogy volt egy kis botrány amiatt, hogy a Híradó lecsúszására vonatkozó adatok kiszivárogtak. Milyen szabályok szerint kerülhetnek vagy nem kerülhetnek nyilvánosságra az anyagaitok, és van-e ebben valami változás a Hankiss-korszakhoz képest?
J. Z.: Nincs, mert nem is létezik, és nem is létezett semmiféle szabályozás. Ezzel kapcsolatban egy önkritikus megjegyzést kell tennem: ’91–92-ben én a fejem búbjáig bele voltam süllyedve a médiatörvény előkészítésébe, és egyszerűen nem maradt energiám arra, hogy a televízióra vonatkozó adatok, a közönségvizsgálati adatok publicitását megszervezzem, és kialakítsak egy ilyen szokásjogot, hogy ezek az adatok a nyilvánosságéi. Merthogy szent meggyőződésem, hogy egy közpénzeket felhasználó közszolgálati televízió köteles nyilvánosságra hozni a nézettségi adatait. Ez nem lehet másképp. Ha ezt másképp akarnák szabályozni, bár én semmiféle szabályozási szándékról nem tudok, az ellen határozottan tiltakoznék.
Beszélő: Magyar Televízióban nemcsak ti kutattok, hanem a később létrehozott Közönségkapcsolati és Tájékoztatási Iroda is kutat, s amilyen keveset hivatkoznak az új vezetők rátok, olyan sokat hivatkoznak rájuk.
J. Z.: Hát ezek nem igazán komoly dolgok. Olvasói levelek elemzéséből akarnak például olyan következtetéseket levonni, amilyeneket azokból soha nem lehet. Az igen kevesek által nézett teletextre föltett kérdés alapján akarják megtudni, hogy a nézők hány órára kérik az esti Híradót stb. Ezek a vizsgálatok szociológiai abszurdumok, és a legenyhébb módszertani kritikát sem bírják ki.
Beszélő: Olyan hírek terjedtek el, hogy a ti irodátokat mint önálló egységet meg akarják szüntetni, illetve bele akarják olvasztani ebbe a levélelemző Közönségkapcsolati Irodába, és a televízió szóvivője is azért tűnt el olyan gyorsan, mert őt is bele akarták gyúrni ebbe az irodába, s az alelnök azután ezt az egészet a saját közvetlen felügyelete alá kívánta helyezni.
J. Z.: Most mindenesetre úgy van, hogy nem szüntetnek meg minket. Nahlik Gábor fölhívott – amióta itt van, a második alkalommal –, és közölte velem, hogy a sajtó ugyan mindenféle hülyeségeket ír, de ő nem akar minket megszüntetni. Én természetesen nem a sajtóból tudtam meg, hogy a Híradó nézettségére vonatkozó adatok kiszivárgása az alelnököt mérhetetlenül feldühítette, és az első reakciója az volt, hogy a médiakutatási irodát meg kell szüntetni. Ez az ötlet ebben az évben már többször fölmerült, korábban csak szóban, most viszont egy elnöki utasítástervezet is készült, amely nagyjából azt tartalmazta, amit a sajtó alapján a kérdésedben vázoltál. Ezt az utasítástervezetet az elnöki tanácsadó testület október közepén megtárgyalta, és ott három igazgató meg egy igazgatóhelyettes igyekezett az alelnököt erről a lépésről lebeszélni. Ez még nem ingatta volna meg az alelnököt, de azután kiderült, hogy az általa tervezett lépéssorozat nem egyeztethető össze az általa elfogadtatott szervezeti és működési szabályzattal, és így a dologból nem lett semmi. Létezünk.
Beszélő: Köszönöm!
- Belföld [6]