Mélységesen egyetértve a Beszélő vezércikkében írt gondolataival, a következőket tenném hozzá.
1. Nem szükségszerű az SZDSZ népszerűségének a csökkenése, ha nemet mondunk. Éppenséggel – megfelelő politikával – nagy erkölcsi tőkét kasszírozhatnánk be (és joggal), ha hangsúlyozzuk, hogy többet érnek nekünk annál a természetes demokratikus játékszabályok, mintsem föladjuk azokat csak azért, hogy a húsosfazék közelébe jussunk. Lám, Horn úrnak első dolga volt egy félmondatban elpöttyenteni, hogy kéne ám a bársonyszék a fenekük alá. Hát nem kéne. Ennek hangsúlyozása éppenhogy rokonszenvet ébresztene. Ne azonosítsuk a népet egy szűk értelmiségi elittel.
2. Sokak tévhite viszont, hogy ha az SZDSZ bemegy a koalícióba, majd ő tisztességre szorítja az MSZP-t. Véleményem szerint akkor lehetnek csak tisztességre szorítva, ha egyedül csinálják.
3. Nem szabad azt a látszatot kelteni, hogy az SZDSZ kommunistaellenes tagsága döntött a vezetőség ellen. Ezért már a küldöttgyűlés előtt érzékelhető nyilatkozatokat kellene tenni.
Az ön gáláns lovagja túl gáláns, ha elvállalja, hogy apja legyen a kisasszony gyerekének, mely nem tőle származott.
Röviden: egyék csak meg a kását, amit főztek.
Tisztelettel:
- Visszabeszélő [6]