A 7,66 millió lakosú Ausztria sajtópiaca védtelen a német terjeszkedéssel szemben. Viszonosságról szó sincs: míg a német lapok akadálytalanul özönlenek az országba, addig az osztrák lapok – legalábbis a közelmúltig – még szerény sikereket sem arattak a nagy testvér piacán. Ez a felismerés vezette jó tizenöt éve az államot arra, hogy létrehozzon egy sajtóalapot, amely évi 300 millió schillinget oszt szét a minőségi lapok közt. A lapok pályázata alapján a példányszámok szabta automatizmussal támogatják a legkülönfélébb orgánumokat. Az elv: minden minőségi, ami nem bulvár. A nagy példányszámú bulvárlapok azonban meg sem próbálnak az alapból pénzt csikarni, mert a tekintélyes érdekvédelmi szervezet, az Újságíró Szövetség ezt úgyis megvétózná.
Az osztrák olvasó átlag 1,5 napi-, 2,5 hetilapot fogyaszt. A világtendenciáknak megfelelően – ebben karakteresen eltérve a magyartól – nemcsak a regionális újságoknak, de a bulvár-napilapoknak is jóval magasabb a példányszáma, mint az országos és nívós lapoké. Míg a Kronen Zeitungot 1,5 millióan, a Taeglich Allest közel 1 millióan, addig a Die Pressét 120-130 ezren, a Der Standardot, 100-110 ezren vásárolják. (Hol van ma bármelyik „esti lap” a Népszabadság példányszámától?)
A pontos példányszám-, remittenda-, hirdetési tarifa- és terjedelmi adatokra nemcsak az állam, hanem a konkurensek és a hirdetők is kíváncsiak. A Gfk magániroda negyedévi pontos adatokkal szolgál, így nem fordulhat elő az, ami Magyarországon, hogy a lapgazda a vágyait közölje tényként.
Ausztriában a magyarral összehasonlítva óriási a hirdetési piac. A hirdetők különösen a lap megformálásába szólnak bele: ragaszkodnak a színes oldalakhoz (pl. a Marlboro és Coca Cola a piroshoz). A lapok bevételük átlag több mint a 60%-át a hirdetésekből szerzik, így erősen függnek azoktól. Mindennek ellenére nemigen fordul elő, hogy az előre tervezett hasznos és reklámoldalak arányán változtassanak.
A hetilapok célzott közönségre építenek. Ezen a piacon a legsikeresebb a német Spiegelhez kötődő 150-170 ezres Profil volt, de az utóbbi időben az 50-60 ezerrel induló, most 200 ezer körül járó News már komoly vetélytárs. A meglehetősen konzervatív osztrák sajtóipar korábban nem remélt sikere is a Newshoz köthető: a magazin a német piacra is betört.
Pártközeli alapítványok pénzére több lap is számíthat, de pártlapok Ausztriában sem dívnak. A közelmúltban szenvedett ki a szocialisták újsága, egyedüliként már csak a kommunisták orgánuma áll a vártán. Igaz, nekik van miből finanszírozni, nagy vagyont örököltek a szovjet megszállóktól, és a volt német állampárt pénzeinek átmosásából is csurrant-cseppent.
- Belföld [8]