Skip to main content

Beszélő hetilap, 42. szám, Évfolyam 6, Szám 43

F. Havas Gábor: Maradunk tisztelettel

Tamás Gáspár Miklós: Drága Rádai Eszter!

Petri György:

révész: Hitel, világ…-kiállítás

Solt Ottilia: Őrző-védő közhatalom

–t [Solt Ottilia]: Fiatal karthauziak

(eö) [Eörsi János]: Pót-pótköltségvetés

: Szponzorok piaca

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Bulvárlapok zsákutcában

:

Rejtő Gábor: Hány hét a Világ?

révész: A Nemzet lapszámosai

Z. J. [Zolnay János]: Lévai Katalin, az Esély főszerkesztője: „Egymástól vesszük el a pénzeket”

Kőszeg Ferenc: Három lap, három példa

Beszélgetés Pánczél Gézával, az INTERA Rt. elnökével

–s –y [Havas Fanny]: Bekebelezett újságok

(z–i) [Zádori Zsolt]: Ausztria: állam a lapokban

zzs [Zádori Zsolt]: Főnix a sajtópiacon – Köztársaságból Respublikába

Fencsik Flóra: …a szabadság hegedűjéről

Bódis - Gyurovszky - SZ. N. R. [Sz. Nagy Richard]: Hol az új kormány? / Milosevic Milosevic ellen / Finnország belépőjegye

Neményi László: Negyedszer is Kohl

: Ahogy a németek csinálják

: Eredmények

Sz. Nagy Richard: Isten óvja Ausztriát?!

Neményi László: Tipegő külpolitika

Kerekasztal-beszélgetés Magyarország NATO-tagságának esélyeiről

Zádori Zsolt: A létező kapitalista

Beszélgetés dr. Appel Györggyel, az Eurocartell Holding elnök-vezérigazgatójával, alias matematikatanárral

Ungváry Rudolf: A rendszerváltás holtterében

Ahogy a Rákoskeresztúri köztemető 1956-os emlékművét megéltem (részletek)

Eörsi László: Göndör, Bütyök, Cigány és a többiek

M.G P. [Molnár Gál Péter]: …és a néző?

Halászék 17–20. előadása

Bán Zoltán András: Egy vasgolyó

Bikácsy Gergely: A Titanic fényei

Hajdu István: Diabetikus véletlen

„80-as évek – képzőművészet”

Kukorelly Endre: Dedikálom

(Részlet a szerző megjelenés előtt álló Napos terület című könyvéből)

: Film és opera

[Kisbali László]: A csodákról

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon