Skip to main content

Pót-pótköltségvetés

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A költségvetési hiány az év első háromnegyedében „mindössze” 214 milliárd forint volt, alulról súrolta az éves előirányzat kétharmadát. Ez látszólag azokat igazolja, akik azt hangoztatják: nincs is szükség pótköltségvetésre.

De csak látszólag. Táblázatunkból kivehető, hogy a szeptember végéig teljesült bevételek és kiadások szerkezete igencsak kedvezőtlen. Igaz, az adók összességükben úgy-ahogy időarányosan folynak be (azaz a teljesülés 75 százalék körül mozog), bár a társasági adónál igen nagy, és a fogyasztási adóknál is jelentős az elmaradás. A másik oldalon szabályosan, mondhatni rutinszerűen áramlanak ki az önkormányzati intézmények fenntartására szánt pénzek és a társadalombiztosítás közreműködésével folyósított szociális kiadások. A központi költségvetési szerveket azonban láthatóan bőkezűen támogatják, s ezt valószínűleg nem tudja teljesen ellensúlyozni a pótköltségvetés nadrágszíjmeghúzása: az, hogy a hivataloknak, fegyveres testületeknek 2 milliárdot be kell fizetniük a központi kasszába, s ezenfelül 13 milliárddal csökkentik a támogatási keretüket. A koncessziós és a belföldi államadóssággal kapcsolatos bevételi tervek nem fognak teljesülni, a Matáv-privatizációval és a telefontenderrel ellőttek minden puskaport. Még nagyobb a baj az adósságoknál: az utolsó negyedévben közel 150 milliárd forint tartozást kell a magyar államnak megfizetnie belföldi hitelezőinek (ennek nagyobb része kamat-, kisebb része tőketartozás). Ebből is kitetszik: elsősorban a honfitárs tőkepénzesek „sanyargatják” az államot.

Táblázat: Az 1994-es központi költségvetés háromnegyed éves teljesítése (milliárd Ft-ban)



BEVÉTELEK<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

1994. éves előirányzotta

1994. I–IX. hó

tény

1994. I–IX. hó teljesítés (%)

Gazdálkodó szervezetek befizetései

200,2

150,1

75

Ebből: Társasági adób

59,3

21,0

35

          Koncesszió, járadékok

26,2

14,2

54

          Vám- és importbefizetések

98,0

104,8

107

Általános forgalmó adó

333,5

235,6

71

Fogyasztási adó

186,5

118,0

63

Szja, illeték és más lakossági adók

261,0

185,2

71

Nemzetközi pénzügyi kapcs.-okból eredő bev.

26,5

13.8

52

Pénzintézetek befizetései

23,0

18,6

81

Belföldi adósságszolgálattal kapcs. bev.

90,3

77,5

86

Egyéb tételeke

9,8

3,6

33

BEVÉTELEK FŐÖSSZEGE

1130,8

802,0

71

HIÁNY

329,6

214,3

65



KIADÁSOK

1994. éves előirányzotta

1994. I–IX. hó

tény

1994. I–IX. hó teljesítés (%)

 

Gazdálkodó szervezetek támogatása

68,5

60,0

87

 

Ebből: Agrártámogatások

38,0

40,9

108

 

Fogyasztóiár-kiegészítés

23,0

20,7

90

 

Központi beruházások támogatása

47,1

26,9

57

 

Magánerős lakásépítkezés tám.

32,5

21,1

65

 

Társadalombiztosításd

190.7

137.9

72

 

Központi költségvetési szervek támogatása

320,1

258,7

81

 

Önkormányzatok támogatása

293,6

214,6

73

 

Elkülönített állami pénzalapok támogatása

40,4

30,9

77

 

Nemzetközi pénzügyi kapcs.-okból eredő kiadások

39,1

27,9

71

 

Belföldi adósságszolgálat, kamattérítés

354,5

206,6

58

 

Ebből: Adósságtörlesztés

69,2

15,4

22

 

Egyéb tételekc

25,8

10,8

42

 

Általános tartalék

25,0

 

KIADÁSOK FŐÖSSZEGE

1460,4

1016,4

70

 

 

 

 

a) Az eredeti költségvetés szerint, b) Pénzintézetek nélkül, c) Központi szervek, önkormányzatok befizetési és egyéb bevételek, d) Családi pótlék és más tb-n keresztül folyósított juttatások, továbbá tb-finanszírozás, e) Rendkívüli és egyéb kiadások, állami garanciavállalás
Forrás: Pénzügyminisztérium


A folyamatok tehát nem jók. Az más kérdés, hogy a pótköltségvetés által (amelyet várhatóan lapzárta után szavaznak meg) sikerül-e megőrizni a deficitet a 330 milliárd forint körüli álomszinten. A kormány, mint ismert, több ponton meghátrálásra kényszerült (áfa- és energiaár-emelés elhalasztása, visszamenőleges nyugdíjemelés). Az ellenzék bírálatának hatására letett a koalíció arról is, hogy a Világkiállítási Alap 8 milliárdját azelőtt olvasszák be a büdzsébe, hogy a parlament törvényesen lemondja az Expót. Utóbbi aktus vitája csak most kezdődött meg, s ha a lemondás törvényerőre emelkedik, információink szerint akkor is csak 6,5 milliárd Expo-pénz marad a deficit finanszírozására. A másik érzékeny veszteség a nyugdíjszerű ellátások (nyugdíjra nem jogosult idős, rokkant emberek segélyei) visszamenőleges emelésére kiadandó 1,4 milliárd; ezt, mint emlékezetes, Kis Gyula (MDF) javallatára szavazták meg sokan a koalíciós padsorokban is, kormányuk ellenében. A módosító indítványok ihlete szülte azt a felismerést is, hogy eddig nem gondoskodtak a megalakítandó gazdasági kamarákról (400 millió), az önkormányzati és a kisebbségi önkormányzati választásokról (800, illetve 248 millió). A pótköltségvető aprómunka során de jure is töröltetett az az elektroszivattyúrendszer, amelynek a Szigetközbe telepítését de facto elszabotálták az illetékesek. Az erre szánt 200 millió 3/4 része a Diesel-szivattyúk üzemeltetésére folyt el, a többit fenntartásra, monitoringrendszer-üzemeltetésre, valamint (10 millió erejéig) „gravitációs vízpótlási tanulmány készítésére” csippentik le. Kérdésünkre, miért kell egy tanulmányra ennyi pénz, a KHVM-ben úgy válaszoltak: ez csak „keretszám”, „előzetes becslés”; környezetvédő vélemény szerint viszont szemfényvesztés tanulmányt készíttetni mindaddig, amíg a szlovákok nem hajlanak rá, hogy egy kicsit jobban kinyissák a csapot. Ezenkívül még spóroló irányzatú módosítványok is születtek, de a szavazás előtti reggelen 8,7-9,7 milliárddal rosszabbul állt a deficit annál a 332 milliárdnál, amit a pénzügyminiszter a pótköltségvetési tervezet beadásakor álmodott meg. És még hátravan a visszamenőleges nyugdíjemelés 22 milliárdja, amelynek várhatóan csak kisebb részét tudja állni a tb, a nagyobbat (legalább kétharmadát) utólag, a zárszámadásban rendezik.










Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon