Skip to main content

Szponzorok piaca

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Az elmúlt években az államilag finanszírozott sajtó helyét a privatizált lapok vették át. Kik a tulajdonosok? Miért fektetik be pénzüket sajtótermékek kiadásába? Meg tudnak-e élni a lapok a vevők piacán? Összeállításunk ezekre a kérdésekre keresi a választ. Támogatások nélkül alig néhány lap tudna talpon maradni. Erről szól Kőszeg Ferenc cikke. További írásaink különböző hazai sajtótermékek tündöklésébe és bukásába, menedzselésébe és pénzügyi helyzetébe nyújtanak betekintést. Végül két nyugati ország (Ausztria, Franciaország) sajtópiacán is körülnézünk.

Táblázat: Ismert lapok példányszámadatai (1994 szeptember)



Lap neve<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

nyomott

példány

Az árus-

példányok

remittendája

(%)

előfizetők száma

1994. szept.

1993. szept.

Népszava

111500

30

71497

77800

Magyar Nemzet

58200

50

28971

31400

Magyar Hírlap

120000

20

77840

35200

Új Magyarország

43000

60

17501

17900

Népszabadság

319000

30

217000

208300

Blikk

150000

15

16927

–

Kurír

76000

25

8244

8600

Mai Nap

70000

28

3600

4300

168 Óra

45000

 

 

7000

HVG

115000

37

67000

50600

Kiskegyed

600000

28

90223

76700

Nők Lapja

580000

10

192856

203500

RTV

500000

26

156562

–

Színes RTV (Fenyő)

700000

17

217966

–

TVR-Hét (Springer)

720000

24

213790

214600

Respublica

30000

–

153

–

Magyar Narancs

16000

–

1764

1400
Forrás: Sajtóterjesztés, 1994:/I. sz.






Hivatkozott cikkek

„E sok gyomor hogyan emészthetné meg a tanács kegyelmét”*
Talált tárgy

Megjelent: Beszélő hetilap, 42. szám, Évfolyam 6, Szám 43


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon