zádori

Nyomtatóbarát változat

Alighogy tavaly májusban a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájából kivált szakszervezetek létrehozták a Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligáját (SZSZDL), aláírtak egy együttműködési megállapodást a Munkástanácsok Országos Szövetségével. A felek kinyilvánították egyesülési szándékukat, és felállítottak egy egyeztető bizottságot, az 1994. dec. 31-re tervezett unió előkészítésére és a közös érdekvédelmi stratégia kialakítására. Megegyeztek abban is, hogy az idei üzemi- és közalkalmazottitanács-választásokon közös jelölteket indítanak. Ezek után a Demokrata Liga csatlakozó tagként részt vett a Munkástanácsok munkájában, és tagdíjat fizetett neki. Ennek fejében a Munkástanácsok lehetővé tették infrastruktúrájuk, szolgáltatásuk használatát, „rendes tagjaikkal megegyező feltételek mellett”. A Demokrata Liga központi irodája beköltözött a Munkástanácsoknak az ős-Ligával közös tulajdonú Tárogató úti ingatlanába.

Az unió akarása

A szakszervezeti szövetségek eltökélt közeledése mégsem jutott el a nyáron még hőn óhajtott frigyhez. Legalábbis nem a Munkástanácsok és a SZSZDL frigyéhez. Mára kiderült: a Munkástanácsok a Keresztény Szakszervezetek Országos Szövetségével lép az oltár elé.

A júniusi uniós hevületet több indíték is fűtötte. A viharos szecesszió után vákuumba került SZSZDL az uniótól remélhette, hogy érvényesítheti a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájában kisebbségben maradt álláspontját, amely szerint a ’93-as ÜT-választások után atomizálódó demokratikus szakszervezeti mozgalomnak egységesülni kell. De valamilyen infrastrukturális háttérre is szüksége volt, s arra is, hogy bizonyíthassa: nern képtelen a közös munkára, nem összeférhetetlen. A Munkástanácsok viszont arra számíthattak, hogy jóval nagyobb súlyuknál fogva ők viszik majd a vezető szerepet.

Az országgyűlési választásokat követően a parlamenti politizálásba keveredett MSZOSZ-szel szemben azt a stratégiát választották, pontosabban, ez adódott: pártoktól és ideológiáktól mentes, közvetlenül az egyes munkahelyekre irányuló aprólékos érdekvédelmet folytassanak. Ezt egy tavaly nyári közös nyilatkozatukban is megfogalmazták.

Ám az idők nem az ő akkori elképzelésüket igazolták – véli ma Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. Az MSZP oldalán a parlamentbe bevonult MSZOSZ nem kompromittálódott, nem igazolódott az sem, hogy a törvényhozásban nem lehet érdekvédelmet csinálni. Talán ennek is köszönhető, hogy más parlamenti pártokban is kicsírázott a szakszervezetekkel való együttműködés igénye.

Ráadásul a régi partner, az ős-Liga sem nézte jó szemmel a szakadárokkal való uniót. Pedig ez a jó kapcsolat nagyon fontos a számunkra – mondja ma Palkovics. Félő az is, hogy egy teljesen új konföderáció létrejöttével a Munkástanács Érdekegyeztető Tanács-beli (ÉT) helye veszélyben forogna.

1994 végére már csak az SZSZDL akarta az uniót.

Változó paraméterek

A Munkástanácsok és a Demokrata Liga közti viszony novemberben kezdett hűvössé válni – emlékszik vissza a Demokrata Liga ügyvivője, Vámos József. Ekkor ugyanis Palkovics aláírt egy olyan ÉT-megállapodást, amelyet sem a Munkástanácsok, sem az SZSZDL nem támogatott. Azóta azt a megállapodást már felmondták. Egyébként is a Munkástanácsok Szövetségi Tanácsa felhatalmazta a szabad döntésre – emlékszik Palkovics. Majd a Munkástanácsok Szövetségi Tanácsa javasolta, hogy vizsgálják felül a júniusi együttműködési megállapodást. Palkovics szerint akkor fogalmazódott meg a kétely a partner „paramétereit” illetően, amikor az SZSZDL novemberi közgyűlésén csak a korábbi tagszervezetek harmada jelent meg. Vámos azt állítja, hogy ez egy rendkívüli gyűlés volt, aminek alapján semmiképp sem lehet az SZSZDL tényleges súlyát megbecsülni. Igaz ugyan, hogy a konföderációjuk kicsi, de a tagdíjfizetők száma stabil. A szakszervezetek közt az idők kezdete óta zajló létszámviták lezárásaképp és az ÜT- és KT-választásokra való felkészülésképp az egyeztető bizottságban javasolták a valós létszámadatok kölcsönös imertetését, de a Munkástanácsok nem álltak kötélnek. Azért mert az ős-Ligába elindult a visszaszivárgás és az SZSZDL nem tette le tagszervezeti listáját – replikázik Palkovics.

1995-ben Palkovicsék már nem ideológia- és pártsemleges szakszervezetben gondolkodtak. „A politikai szüzesség folytonos hangoztatása már kevés” – véli az elmúlt ciklusban MDF-es honatyaként szereplő, s az 1994-es választásokon is induló Palkovics. És valóban, többször is nyilatkozza, szükség van egy erős keresztény értekrendű szakszervezeti szövetségre, amely jó kapcsolatban van a jelenleg ellenzéki helyzetben lévő konzervatív pártokkal. A MOSZ politikai megállapodást köt a KDNP-vel és az MDF-fel. A múlt év végi unió meghiúsulása ellenére az egyeztető bizottság folyamatosan ülésezik, a hoppon maradt ligások nehezményezik Palkovics megnyilatkozásait. Olyannyira, hogy márc. 7-én az SZSZDL elnöksége nyilatkozatban figyelmezteti Palkovicsékat: a júniusi egyezményük még érvényben van.

A KDNP kovácsolta frigy

Márciusban azonban nyilvánosságra került a MOSZ KESZOSZ-szal készülő ÜT- és KT-választási szövetsége. Ez ugyan egyelőre csak a választásra szól, de már most létrehoznak egy ernyőszervezetet és közös vezetői testületet. Elkerülhetelen lesz néhány ágazati szakszervezet fúziója is – tudtuk meg a KESZOSZ elnökétől. Erről azonban hivatalosan az SZSZDL-t márc. 10-ig nem tájékoztatták. Palkovics szerint azonban már februárban felajánlják az SZSZDL-nek, vegyenek részt az új együttműködésben.

A mai formájában 1993-ban, közvetlenül a társadalombiztosítási választások előtt alakult KESZOSZ-t akkoriban épp azzal vádolták, hogy a renitens Munkástanácsok választóinak elcsábítására hozta létre a KDNP és az MDF. Ezt Lántzky László cáfolja. Ők már a tb-választások előtt szorgalmazták a demokratikus szakszervezetek közös indulását – nyilatkozta lapunknak. Palkovics szerint 1993-ban tényleg az ő szavazóikat csábította el a KESZOSZ, de ma a keresztény szakszervezeti egység fontosabb, mint a múlt ellentétei.

Az új egység megteremtése körül a KDNP bábáskodott. A szakszervezeti kötődésükre az utóbbi időkben egyre inkább ráeszmélő kereszténydemokraták új vezetése jószolgálati tevékenységet is folytatott a KESZOSZ és a Munkástanácsok összeboronálásában – tudtuk meg Lántzkytól, aki a KDNP mind jelentősebb keresztényszociális műhelyének alelnöke is. Ezután az új szövetségesek már együtt keresték fel a Fideszt, az FKgP-t és az MDF-et, legyenek segítségükre az összeomló ÉT helyét az érdekegyeztetésben mindinkább átvevő törvényhozásban.

Az ideológiai szerveződési elvet elutasító SZSZDL végleg kiesett a Munkástanácsok kegyéből: márc. 10-i szövetségi tanácsülésükön a júniusi megállapodást egyoldalúan fölmondták. Erre az ülésre Vámosékat, a korábbi gyakorlattal ellentétben, nem hívták meg. Három napra rá rövid levélben felszólítják az SZSZDL-t, hogy még aznap hagyják el az addig a rendelkezésükre bocsátott Tárogató úti irodahelyiséget. Majd szóban egynapos haladékot adnak, és Vámosék távoznak. Ugyanígy zsuppolják ki a békéscsabai és kaposvári ligásokat is.

A befizetett tagdíjért csak szolgáltatás és nem iroda jár – véli Palkovics. „A Munkástanácsok egyoldalú döntése után nem kérdés többé, hogy társult tagok maradunk-e, vagy sem. Az elnökségünk valószínűleg megköszöni az eddigi együttműködést. Szomorú tanulsága az ügynek, hogy egy újabb lehetőséget szalasztottunk el egy pártoktól független, alulról építkező erős szakszervezeti szövetség létrehozására” – összegezte véleményét Vámos József, az SZSZDL ügyvivője.

• Belföld