Skip to main content

zádori

zádori: A zápult aranytojás

Aranykutatás Nagybörzsönyben


A nagy mennyiségű arany és ezüst utaztatására vonatkozó interpelláció feltételezései összecsengenek a rendőrség alapos gyanúnak minősített megállapításaival. Ez azért meglepő, mert Kovács Mihályt csak két héttel az interpelláció benyújtása után vették őrizetbe.

A nagybörzsönyi aranykutatás tekintetében az ellenzéki képviselő már korántsem ennyire jólértesült: interpellációja számos téves értesülést tartalmaz. Azt állítja például, hogy a nagybörzsönyi aranytartalékok kutatására, feltárására, bányászatára létrehozott Nagybörzsöny Kft.-t a magyarországi IBB Kft.


zádori: Szíjat hasítani!

A pesthidegkúti és a nagykovácsi földárverésről


A magyar kormány miközben még az elsővel sem végzett, dicséretes előretartással már a második kárpótlási törvény végrehajtására készülődik. Egy május 4-én benyújtott törvénymódosításban a földalapárveréseken megszerezhető területek arányát a helyben lakók javára az eddigi 50%-ról – a nem helyiek rovására – 80%-ra emelné. Mostanában a sikertelen részvénycserés kárpótlásijegy-konstrukciók nyomán megnövekedett a kárpótoltak földigénye.

solt, zádori: Tűz van, Lajos!


Ez az izé, parlamenti demokrácia mégsem egészen olyan, mint a tűzoltóbál a „Tűz van babám!”-ban (csehszlovák film, r.: M. Forman). Ugye emlékszik a Nyájas Olvasó? A tombola céljából összehordott kincseket a bálozó fejesek hipp-hopp szétlopkodják. Kínos, elvtársak, borítsunk rá fátylat, eloltjuk a villanyt, mindenkinek lehetőséget adunk visszatenni az elcsórt javakat. Sötétség – ezalatt a maradék is eltűnik. Egyetlen szegény hülye vette komolyan az alkalmi szabályt, s a sötétség leple alatt visszaóvakodta volna az eltulajdonított sódart. Egyedül ő lepleződik le.

zádori: Ugróiskola vagy zsákbanfutás?

Az önkormányzatok oktatási intézményeiről


Jelenlegi ismereteim szerint az idén éppen az önkormányzatokat érinti legkevésbé a kormány intézkedéscsomagja – nyilatkozta a Népszavának Kara Pál, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzatokkal foglalkozó helyettes államtitkára. Az érdekelteket ez azonban aligha zsongatta el. Az ország majd 3200 önkormányzatának mostanság elfogadott büdzséi ugyanis általában jóval takarékosabbak, mint még tervezetkorukban.

zádori: Házasságszédelgés

Egy meghiúsult és megvalósult szakszervezeti frigyről


Alighogy tavaly májusban a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájából kivált szakszervezetek létrehozták a Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligáját (SZSZDL), aláírtak egy együttműködési megállapodást a Munkástanácsok Országos Szövetségével. A felek kinyilvánították egyesülési szándékukat, és felállítottak egy egyeztető bizottságot, az 1994. dec. 31-re tervezett unió előkészítésére és a közös érdekvédelmi stratégia kialakítására. Megegyeztek abban is, hogy az idei üzemi- és közalkalmazottitanács-választásokon közös jelölteket indítanak.

zádori: Gyere ki a kultúr elé!


Fodor Gábor a múlt év júliusában úgy került a tárca élére, hogy sem bürokratikus gyakorlattal, sem minisztériumi hátországgal nem rendelkezett. Az új apparátus kialakítása az oktatás területén viszonylag simán és gyorsan ment. A miniszter kabinetirodája is kiépült. A kultúra felügyeletére hivatott helyettes államtitkári poszt azonban sokáig üresen maradt, láthatóan senki nem kívánt e kényelmetlen székbe ülni. A sokadik kiszemelt, a szintén outsider Török András végül elvállalta, és aug. 15-én munkába állt.

zádori: „Az előbbit el tudom fogadni, az utóbbit nem”

Horváth Balázs az Eigner-ügyről


Mi a véleménye arról, hogy a kormány tagjai és pártjai le akarják mondatni az átvilágító bizottságot? Ezt az egykori törvény-előkészítőtől és – így hírlett – a bizottság személyi összetételének sugalmazójától kérdezem.

Valóban igen sok közöm volt a törvényhez. Az viszont rendkívüli hiba volt, hogy csak igen későn, a ciklus legvégén hoztuk meg. A három bíróhoz viszont csak annyi közöm van, hogy ők is veszprémi kötődésűek, más semmi.


zádori: Ötvenhat: prímek szorzata


Miközben az emberfia kifejlett, huszonhét éves példánnyá cseperedett, egy s mást hallhatott ötvenhatról. Például egy román határ melletti falusi iskola diákjaként és az 1956-os számú Mező Imre Úttörőcsapat pionyírjaként megtanulhatta, hogy bármely természetes egész szám felbontható prímszámok szorzatára. Tehát ötvenhat egyenlő kettő a harmadikon szor hét.

„Kíméletlen, embert és eszményt nem kímélő harc folyik ’56 tulajdonlásáért” –jelentette ki vészjóslóan 1992-ben a BM ünnepségén Morvay államtitkár.


zádori: „Az üléspont határozza meg az álláspontot”

Interjú Szabó Ivánnal, az örök másodikkal


Többen „sportszerűtlennek” minősítették Boross, Lezsák és Schamschula visszalépését Für javára. Ön is meglepődött. Miért?

Elegánsabb lett volna a kétfordulós választás. Előző nap az országos gyűlés hozott is egy olyan határozatot, hogy név szerint senkinek a javára nem lehet a jelöltségről lemondani. Mégis így történt, és ez nagyon rossz benyomást keltett a jelenlévőkben. A spontán taps, amely kitört akkor, amikor azt mondtam, hogy nem lépek vissza, a belső feszültség feloldódását jelentette.


solt, zádori: A láthatatlan légió – szerdán és vasárnap

Gyilkosságok Dél-Magyarországon


Információblokkolás

A rendőrség, bár tartott már néhány reprezentatív sajtótájékoztatót – némelyiket egyenesen Kónya Imre belügyminiszter részvételével – hallgatásba burkolódzik. Az említett sajtótájékoztatókon ugyan felvonultatta három megye rendőrfőkapitányát, az országos fő-főkapitányt, a bűnügyi főigazgatót, a Csongrád megyei bírósági elnököt és annak helyettesét; de főképp eposzi seregszemlére szorítkoztak. Elmesélték, hogy mekkora erőkkel nyomoznak. Ezenkívül a sajtót leckéztették: legyen türelmes, ne találgasson, szálljon magába!


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon