Skip to main content

Beszélő hetilap, 13. szám, Évfolyam 7, Szám 13

(Sa­lamon Ferenc) - Zolnay János: Helyreigazítás

Fencsik Flóra: …a kommunikációról

lt [Solt Ottilia]: Közakarat

F. Havas Gábor: Ordít a szakszerűtlenség

Interjú Kovács Pál lemondott népjóléti miniszterrel

Mink András: Róka fogta csuka

A tandíjtüntetések

R. S. [Révész Sándor]: Ezer tévés és néhány alapelv

(T. P.) [Tálas Péter]: Pedig ők nem állnak csehül…

Kalmár Béla: Nagy Sándor nehéz napjai

zádori: Házasságszédelgés

Egy meghiúsult és megvalósult szakszervezeti frigyről

Zolnay János: Berlusconi a megyeházán

(KI) [Kiss Ilona] - (–) [Neményi László] - – HL – [Holka László]: A fél évszázados Arab Liga / Schengenland, a hetek csodája / Posztszovjet tollvonások

: Muzulmánia – előttünk a halál

Zourabi Budi: Kurdisztán: A fekete Róma

Tálas Péter: Algéria: A „titkos háború”

Sz. Bíró Zoltán: FÁK: Az ék és a kalapács

Krasztev Péter: Bulgária: Az ikonos türbe

Solt Ottilia - Tálas Péter: „370 milliárd kellene”

Beszélgetés Surányi Györggyel, a Nemzeti Bank elnökével

Kőszeg Ferenc: A kintlét elviselhetetlen könnyűsége

Válasz Tamás Gáspár Miklósnak

Ungváry Krisztián: Az ostrom vége – IV. rész

Akik visszamaradtak

Kálmán C. György: A nagy Grimm

Hajdu István: Vanitatum Vanitas

A Műcsarnok Európa: Kreáció & Re-kreáció című kiállítása

Zufar Garejev: Bevezetés – csak kezdőknek!

Avagy: Mi a különbség az erotika és a pornográfia közt a moszkvai rendőrkapitány szerint?

Glauziusz Tamás: Gőzház avagy a Kosztolányi-sakk

[Kisbali László]: „…a nép ünge hol tág, hol szoros”

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon