Skip to main content

Eredmények

Vissza a főcikkhez →



<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> 

1994-es Bundestag-választások

 

1990-es Bundestag-választások

 

Pártok

(százalék)

Mandátumok

(százalék)

Mandátumok

 

CDU/CSU

41,5

294

43,8

319

 

SPD

36,4

252

33,5

239

 

Zöldek

7,3

49

5,1

8

 

FDP

6,9

47

11,0

79

 

PDS

4,4

30

2,4

17

 


A hajdani keletnémet polgárjogi ellenzék egy része és a nyugatnémet zöldek szövetségben indultak mind az 1990-es, mind a mostani választásokon. 1990-ben az ötszázalékos bejutási küszöb még nem volt össznémet szabály, hanem külön volt érvényben a régi és az új szövetségi tartományokban. A pártszövetség a nyugatnémet tartományokban valamelyest alatta maradt a küszöbnek, így annak ellenére is csak nyolc keletnémet képviselője jutott be a Bundestagba, hogy országosan több szavazatot kapott, mint az össznémet voksok öt százaléka. Az NSZEP-utódpárt PDS (Partei des Demokratischen Sozialismus – Demokratikus Szocializmus Pártja) ugyanezen szabály értelmében a Kelet-Berlinben és a keleti tartományokban elért 11,1 százalékos szavazati arányával (ez országosan 2,4 százaléknak felelt meg) 1990-ben bejutott a Bundestagba. A PDS a mostani választásokon sem érte el országosan az öt százalékot, négy jelöltje viszont egyéni választókörzetekben közvetlen mandátumhoz jutott.



Megjelent: Beszélő hetilap, 42. szám, Évfolyam 6, Szám 43


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon