A Magyar Televízió elnöke hétfőn saját hatáskörben úgy döntött, leveszi a csütörtök esti műsorról Martin Scorsese: Krisztus utolsó megkísértése című filmjét. Mint mondotta: karácsony közeledtével nem kívánnak vallási témájú érzelmi vihart kavarni. Alelnöke, Székely Ferenc fogalmazásában ez már így hangzott: ideológiai meggondolások nélkül döntöttek. Ha ennyire nem akarják, engedünk a kérésnek. Álláspontjuk a film jövőjét illetően sem volt azonos. Horváth Ádám szerint az év telis-tele van keresztény ünnepekkel, így nincs esély a bemutatására. Székely nem tartja kizártnak, hogy a nov. 17-inél kevésbé irritáló időpontban mégiscsak műsorra tűzik.
A meglehetősen giccsesre sikeredett film alkotói aligha gondolták, hogy ekkora vihart kavarnak. És azzal már végképp nem számolhattak, hogy a vihar farka még Magyarországra is elér. Évszázadok óta folyik a vita Krisztus isteni és emberi eredetéről. Ehhez kívántak 1988-ban, a politikailag támogatott újjáéledő fundementalizmus és prüdéria idején hozzászólni a maguk eszközeivel Scorseséék. A bemutatókat kísérő tüntetések, verekedések, bűzbombák valójában beleillenek abba a sorba, ami mára az abortuszt végző orvosok ellen az élet védelme nevében elkövetett merényletekig vezetett el.
Hogy mit vél sérelmesnek magára nézve egy közösség, lényegében független a dolog tartalmától. Hogy miért épp Rushdie, az abortusz, a faragott képek, a Föld forgása? Épp azért, amiért Scorsese. Mindezek csak önkényesen kiemelt részei a hagyományos közösséget körülvevő folyamatosan változó világnak.
Kétségkívül bármely keresztény magyar ember vélheti úgy, és ennek hangot is adhat, hogy Scorsese műve sérti hitét. Arról, hogy közülük kik keresték meg Horváth Ádámot, keveset tudunk. Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök mindenesetre minden keresztény, sőt minden magyar nevében is protestált. De a kört – ha kicsit nehézkesen is – tovább tágítja: „Nem tudom, meg lehetett volna ezt írni, és leadnák, mint Göncz Árpád és Horn Gyula utolsó megkísértése címen és szerepben.” (Sic!)
A püspök úr, bár a filmet nem látta, nyugati hittestvérei véleménye alapján úgy véli, Jézust ocsmány paráznának mutatják be. Az inkriminált részben, egy álomjelenetben Jézus valóban házaséletet él Mária Magdolnával. De nem megváltóként, hanem Jehosuhaként. A katolikus egyház nem tiltja az egy házasságban élők közti testiséget.
A kisgazdák a tévéelnökhöz eljuttatott levelükben az általános erkölcsi elvekre, a történelmi tényekre és az önkormányzati kampányidőszakra hivatkoznak. Véleményük szerint ezeket sérti a mű.
Ezek az érvek késztették visszavon(ul)ásra a tévé vezetőségét. Pedig a vetítés jogát egy évvel ezelőtt még az előző, a magát keresztény-nemzetinek valló vezetés vásárolta meg.
Hétfőn még nem tudták, mi kerül a levett film helyére. Zenés ajándékkosár az NDK-ból, vagy természetfilm a delfinekről, mint Kádár leváltásakor? Netán egy sokkal durvább blaszfémia: mondjuk Russell Ördögökje, amelyben a főhős, egy púpos apáca, képzeletben Krisztussá lényegült ideáljával a sárban hentereg? – találgattuk, míg ki nem derült, hogy Truffaut filmje, a 451 fok Fahrenheit.
A keresztesi mozi jutott eszembe, amelynek plakátjára ugyan mindig ki volt nyomtatva, hogy a műsorváltoztatás jogát fenntartják; de a balek közönség, amikor 5 perc után kiderült, hogy ma a magas szőke férfi helyett Csurikovát kapja, mindig vad füttybe kezdett, és büntetésképp a szokásosnál is nagyobb szemetet hagyott maga után. Nem mintha Inna Csurikovát nem szerették volna (majd’ annyian megnézték, mint a franciát), de ragaszkodtak a meghirdetett programhoz. Még a mozigépész is pironkodott.
Hivatkozott cikkek
- Néző-pont [7]