a
A magyar ábécé első betűje az A[1]
Golyóálló üveg által.
Ha feloszlatnak is, a szemébe nézek. Mozdulatlan testőrök napszemüvegben, nyári mikulások a hátsó ülésen. Felcsillanó cigarettatárca kondenzcsíkja retinámon. Az aranykor, mely itt volt karnyújtásnyira a határ túloldalán. Ha tudtuk volna! Hittünk volna a híreknek! Az elsuhanó Zastaváknak, idegenbeszakadthazánk fiainak, hogy jó, mint a mesében. Nem láncos kutya, nem baloldali elhajlók, hanem el nem kötelezett országok, Surda, Dubrovnik, Opatija, szarajevói téli olimpia, az volt! Tengerre nyíló ablak, hol a tekintetnek nem szab határt a békeharc. Lehetett nyugatra, keletre, el nem köteleződni, földet, sfolyót, legelni jót, hegyvölgyet egy föderáció tagjaként albán, macedón, montenegrói, szerb, horvát, bosnyák, szlovén, magyar, olasz, román benne lelt. Féltékenynyé tesz a nosztalgiájuk. A monarchiabeli aranyidőket idézi. A mint arany legyen ablakzsiráfom első ablaka.[2]
1996. november 17-én a Jugoszláviában hatalmon lévő szocialista párt meghamisította a helyhatósági választások eredményét. A csalódott belgrádiak nyolcvannyolc napig tüntettek a roham-rendőrökkel és vízágyúkkal felvonuló hatóságokkal szemben. A diákok tüntető akciói a mai napig folynak. Ebből a szótárból sok érdekes dolgot tudhatsz meg Belgráddal kapcsolatban. Az őserdőről az ötvenkettedik oldalon olvashatsz.
Régóta vágyom élőben látni a híreket. Ismerni a szereplőket, a helyszínt, a cselekményt, mint osztálykiránduláson készült házimozi képeit nézni esténként a híradót. Szerzsánt a szíenenen láttam először, később találkoztam vele a tüntetésen. Némasága tette feltűnővé a tömegben. Fülére húzott fekete sapkája alatt csak a fogai látszottak vigyorgás közben. Olyan feje volt, hogy megtehette. Félórája mentünk már egymás mellett, amikor észrevettem nála a könyvet. Újabb félóra alatt kibetűztem a cirill betűs címet. Tudni akartam, miért olvassa valaki a Száz év magányt egy tömegtüntetésen.
Találkozni akar a lánnyal, akitől évekkel ezelőtt kölcsönkérte. Itt az alkalom, hogy visszaadja.
Auréliano Buendía ezredes harminckét polgárháborút indított el, és harminckétszer szenvedett vereséget. Túlélt tizennégy merényletet, hetvenhárom rajtaütést, egy kivégzést, egy sztrichninmérgezést és egy öngyilkossági kísérletet. A háború után alkimista műhelyébe visszavonulva aranyhalakat készített aranypénzekből.[3]
Egy hét után kezdem felismerni az arcokat a tömegben. Egy év múlva mindenkit felismerek. Elfelejtettem órát vinni Belgrádba, a kezeket figyeltem, de az időt a tüntetésekhez igazították. Az órát ékszernek hordták, mint amikor volt idejük az embereknek. Egy trolibuszon legalább tizenöt időzónát különböztettem meg. A mutatók állása tetszőleges szöget zárt be viselője lelkiállapotával. Rájöttem, nem késhetek el, ha az utcán maradok. Az időt arccal mérni, a déli, délutáni tüntetések és az esti programok idejét arcról leolvasni megbízható módszer Belgrádban. Ránézel valakire, és tudod, idő van, indulni kell. Nézed az arcokat, és tudod, mikor van vége. A megbeszélt időpontra egyikőtök sem ment el, valami közbejött, de összetalálkoztok egy másik helyen, ahol nem találkozhattatok volna, ha elmentek a találkozóra. Belgrád felszabadult az idő alól. Látni az arcon, ha saját idejét éli. Akinek arca van, ideje is van. Az emberek egymás szemébe néznek, ráérnek. Közben egy körhinta sebességével pörögnek farsangi díszletek közt. Arcok láncreakciója egy működésbe hozott robbanószerkezetben. A belgrádi arc gyúlékony, könnyen reakcióba lép. Láthatatlanná válni a tömegben illúzió. A belgrádi tömeg nem arctalan. Két arc közül az egyik mindig te vagy. Szerzsán egy arcátlan vigyor. A belgrádiak derűsen válnak meg a múlttól. A rendetlenkedés és rosszalkodás közös élménye. Fingani, sípolni, böfögni, dudálni, torkaszakadtából üvöltözni. Minden káosz hasznos. Az órák történelmileg meghaladottá váltak. Miért legyen nálam is fél öt? Le az arcnélküli idővel!
„Péter rajzolni akar. A színes ceruzáira és rajzfüzetére gondol. Abbahagyja a játékot, leül az asztalához, és rajzolni kezd. Amit akar, azt meg is csinálja.”[4] Azért tüntetnek, mert mást akarnak. Mindenki mást akar. Szabad választásokat, sajtószabadságot, Nagy-Szerbiát, hatalmat, nőket. De Milosevicset senki. Azt akarják, hogy ne legyen, ezért vannak együtt. Azt akarják, hogy vége legyen, ha száz napig tart, akkor is. Addig nem hagyják abba, amíg vége nem lesz.
A rendőrök ellenkező irányba rohannak, elfutunk egymás mellett. Összetűzés a tér másik oldalán. Megvernek néhány embert, aztán tanácstalanul állnak. Az egyik rendőr gumibotjával radírozza a frissen rajzolt akasztófát. Vörössel alá van írva: Szlobo, te disznó, lógni fogsz!
á
Ostromlott városban elfogynak az ágyak. Talán, mert nem éltem abban az időben, hidegen hagy az olasz fotóriporternő, aki ’68 romantikáját látja megjelenni a tantermekben tábort verő újságírókban. Sebesültek, külföldi tudósítók, barátok, rokonok, barátok rokonai és faktoriálisai. A vonaton háromszor ébresztett fel a jugoszláv határőrség, mintha három határon keltem volna át. Párnák közé vágyom, s hogy vágyam teljesüljön, küldetésem fontosnak igyekszem feltüntetni. Elnézést kérek, mert angolul szólok, a közép-európai kis népek összefogására szólítok fel, ifjúságunk élményeivel szembeni közös számvetésre, önmagunk megismerésére. Tüntetéseken szerzett nemzetközi tapasztalataimat hangoztatva, ágyhoz jutok egy régi zsidó házban. Szárnyas ajtókra faragott Kabbala-szimbólumok. A hely felkapottságára jellemző, hogy távozasom után Madame Miterrand, őutána pedig Bibi Anderson aludt ugyanabban a szobában és ágyban. Ő játszott a Bocsánat, ön mellette vagy ellene van című filmben, és a belgrádi diákokat jön támogatni. Második belgrádi utamon fűtetlen cselédszobám kihajtható karosszékén éjszakánként Bibi Andersonra gondoltam, az Érintésre, a Personára és a Farkasok órájára.
A költő a folyók találkozását női ágyékhoz hasonlítja. Belgrád vára a Duna és a Száva összefolyásánál, az ágyék azon pontján és kiszögellésében található, melyet a magukat mértékadónak nevezők a női test legérzékenyebbjének tartanak. Ötszáz éve ezen a ponton dőlt el országunk sorsa. A belgrádi csiklón bukott el a függetlenségünk, Mohács már csak hab a tortán. Ostromlott vár volt, melyet nem tudtunk megtartani, és ostromlott vár ma is. Belgrádot ingerelni nem kis merészség. Erre az érzékeny pontra irányult a hírügynökségek figyelme három hónapon át, és kukkolók hada törtetett végig a pályaudvar lágy lankáitól a Duna-part meredek faláig, hogy onnan lenézzen.
állomás, államhatár, államcsíny, a rohamrendőrök álla, az állam dönti el, mikor van rendkívüli állapot, álhírek, álruhák, áldozatok, áligazságok, áll a bál
Állítólag: a diktátor többmilliárd dolláros magánvagyonát Cipruson őrzik. A ciprióták rakétavásárlási tárgyalásait követően készenlétbe helyezték a földközi-tengeri flottát.
A két tüntetés szünetében megállunk egy sörre a Terazijén. Kint ráérősen melegítenek a fiúk, ellenőrzik a csukákat, feláll a sorfal. A tüntetők lassan gyülekeznek, előkerül egy laszti, adogatnak a kordon előtt. Érkezik a kemény mag zászlókkal, dobokkal, dudákkal. Huj, huj, hajrá, áttörünk, üvöltik a drukkerek háromezer rendőrnek. Egy biciklista hátulról behajt a kordon közepére, a rendőrök nem kapnak parancsot, nem mozdulnak, nézik, hogy integet elengedett kormánnyal a két sorfal között. Kedves nézőim, ma kiderül, mennyit ér a hazai pálya előnye. Milosevics gárdája sokat erősített az utóbbi időben, de könnyen érheti őket meglepetés a szomszédos kis utcákból. Ne gondoljuk, hogy verhetetlen a vendégcsapat, botrányokról, átigazolásokról hallani. Rossz levegőjű edzőtáborról. De nézzük, mit tudnak a fiúk a pályán. A bedobást követően a rendőrök meg akarják szerezni a labdát, gyors közbeavatkozásokkal igyekeznek blokkolni a játékot. Kavarodás középen, késik a felszabadító lövés, kicsit merevek még a fiúk, nem tudnak lelazulni, a védők magukra húzzák az ellenfelet, rés támad a falon, Puskás lő, gól!
b
Egy kedvezményest a Balkán Expresszre. Csak oda. Kéri az útlevelem, bedugom a kisablakon, a szemüvege alá. Azt tudja, hogy már nem ifjúsági, szigorúan néz. Nem lehetne hátrébb pecsételni? – végül is rajtam kívülálló ok, nézzen rám, nem látszom többnek tizenötnél. Mit pofátlankodom, amikor ott a dátum, már nem vagyok harmincszázalékos, és kész, egyáltalán mit képzelek, hülye a MÁV? Ez eszembe se jutott, tényleg nem, hogy hülye MÁV, az még soha. Hülye BKV, az igen. Felemelkedik és a szemembe néz, ugyanaz a kérlelhetetlen szigor: piszkos, de nem hülye! Szép is lenne, ha mindenki olyan jegyet kapna, ahogy kinéz, és rámpirít, mintha tizenöt éves lennék.
Most vehetem anyám miatt a drága jegyet, én vagyok az egyetlen magyar a vonaton, a kalauz figyelmeztet, zárkózzam be, a határon leszállnak a mieink (a rendőrök!), onnét meg ki tudja. A bori notesz óta bennem is működnek az előítéletek. Nézem a fák mögött a csillagokat, és halkan dúdolom menetiránnyal szemben: every-time-ju-gó.
A Némo kapitány dilemmája: „sziget vagy kontinens?” – álmatlanul zötyögök a Balkán Expressz teljesértékű utasaként a legszebb férfikoron innen. Ha nem alszom, innom kell, ha iszom, pisilnem kell. Rázkódik a szerelvény. A vonat szándékosan lassúnak tűnik, mintha átléptünk volna egy másik időzónába. Sörösüveg gurul a folyosón, a palack szája irányában indulok megkeresni a büfékocsit. Az egyik kusettből guzlicaszó, csimpolyaszó, hejehuja, dínomdánom, mégis megkérdem tőlük, van-e utasellátó a vonaton? Ingatják a fejüket, a zene ütemére, és elküldenek valamennyi szerbhorvát nyelven.
Busszal érkeznek a rendőrök, mint vidéki turistacsoport. Gyors városnézés után kordonba fejlődnek, végigvonulnak a forradalom útján, és eltorlaszolják a Köztársaság teret. Órákig kell várni a tüntetőkre, tökmagot vesznek a szotyisnál, gumibotjuk a mellény felhajtott tökvédő részébe csúsztatják macsósan. Barátkozós járókelők politikai vicceket mesélnek, röpiratokat osztogatnak. Süldő diáklányok virágot tűznek a pajzsokra, tortát is hoznak. Összemaszatolják a sisakvédőt.
A magyar ábécé harmadik betűje a B. A B betű a barátságé. Az első barátom Belgrádban Filip David, mindennap kint van a tüntetésen. Filip a kutyáját sétáltatja a sorfal előtt Filip kutyáját Bilbónak hívja. Bilbó a második barátom Belgrádban. Irodalmi barátság. Bilbó Baggins, a Babó. Fordította Göncz Árpád.
A háború alatt nem akartam Jugoszláviába jönni, egy barátom miatt, aki a kötelező szolgálati időből kiváló mesterlövész minősítéssel szerelt le. Az anyja félig horvát, félig magyar, az apja boszniai szerb. Nem tudtam, melyik oldalon harcol, megszökött-e, él-e? Nem akartam képbe kerülni. Túl közel volt.
Karadzsics fia, Saskia, jó fiú és jó katona, Szarajevó ostrománál szembe találta magát gyerekkori pajtásával Juszuffal. Juka, a régi gengszter, az Igmán-hegyi ellenállás egyik parancsnoka lett. Juka megmutatta a sebeit Saskiának, szóba kerültek a régi szép idők. Saskia éjszakánként átszökött a bosnyák vonalon, hogy együtt rúgjanak ki a hámból. Állítólag teljesen összebuzultak.
c
Az illegális kommunista pártról szóló propagandafilmekben láttuk, mint szórnak röpiratokat csinos, szemüveges lányok, maszatos, kölyökképű munkásfiúk társaságában gyárkéményekről, háztetőkről és vonatablakokból a munkásparaszt-értelmiségi lába elé, aki körülnéz, lopva felveszi, és továbblép. Cetlik az úton, levegőben, házak falára tapadva. Állandóan hullik valami olvasnivaló, nevelő vagy informatív szándékkal, mikor hova menjünk tüntetni, érdekesebb rendezvények és felszólalások várható időrendje, képregények, szexuális tárgyú ösztönző felhívások, cetlik az égből: „Segíts a rendőrnek, verd össze magad!”
A cipőboltban váltok dinárt, működnek a régi reflexek, konspiráció van. Kérdés: a cukor ára, követnek a civilruhások, cirill betűk, mintha Moszkvában tanulnék, fekete-fehér filmen, lejönni a vászonról, drágsztór cirill betűkkel, CNN, címszavak, cetlik, cetnik.
cs
Csonka Magyarország és Szerbia. Te magyar, te megérted, mit érzünk. Szinte elvárás. Egy nagy és gazdag ország emléke. Trianon és Dayton. Az embargó alatt Ferihegy volt a belgrádi reptér, a magyarok nem lázadtak fel. Az egyeden épeszű etnikum. Csupa jópont. Jó magyarnak lenni Belgrádban, ritka pillanat. Azt is mondják, hogy a magyarok asszimilálnak és asszimilálódnak a legkönnyebben. Közös szavunk a csuda. Találkoztam egy Csudics nevű költővel. Budapest és Belgrád, mindkét várost rendszeresen lerombolják. Össze kell fogni. Közös történelmi tapasztalat, megvert nagypofájú kisnépek, elvesztett tengerpart, a vereség dölyfe, melankólia. A Monarchia mint tengerre nyíló ablak. Mindjárt szeretem őket.
Család: Milosevics apja állítólag középiskolai hittantanárból avanzsált orosztanárrá, mielőtt a tengerbe vetette magát a katari szikláról. Az anyja felakasztotta magát, a nagybátyja egyszerre két revolverrel sztereóban főbe lőtte magát. A diáktüntetések egyik transzparense a családi hagyományok követésére szólít fel.
d
„Mi lenne, ha minden gyerek akkor menne iskolába, amikor az eszébe jut? Ha az egyik reggel 7 órakor, a másik reggel 9-kor, a harmadik meg este ülne a padjába?”[5] Az egyetemen szünetelnek az előadások, a tantermekben külföldi tudósítók alszanak, esténként önképzőkörök, filmvetítések. Szombaton összeül a diákvezetés, és eldönti, mi legyen a jövő héten.
dobok és dudák, diákok, diktátor, dinár, Dayton, dada
Dusán a szíenenen, egy hete beszélgettünk, most a diákküldöttség tagjaként belép a jugoszláv hadsereg főparancsnokságára, vágókép, nyilatkozik, a katonák nem fogják bántani a diákságot, nem lesznek tankok a belgrádi utcákon. A beszélgetés légköre egyébként oldott, baráti volt, mondja a CNN. Amikor visszamentem Belgrádba megkérdeztem Dusánt, milyen volt a katonai parancsnokságon. Azt mondta, viccelődtek, mert az egyikük még nem volt katona, és a tábornokok megígérték, hogy elvitetik Novi Bazaarba, ami olyan, mint nálunk Lenti, csak még olyanabb. Lentibe. Dusán egyébként tanksofőr volt a kötelező szolgálati időben, de ezt elhallgatta a tábornokok előtt. Dusán a felelősségről beszél, attól fél, hogy megütnek valakit. Nem tud rendesen aludni, mert bármikor jöhet egy őrült, és őt fogják okolni, ha valami történik. Gavrilo Princip is belgrádi diák volt.
dz
„A magyar ábécé hetedik betűje a dz betű. A magyar nyelvben nincs dz betűvel kezdődő szó. Megkettőzve ddz-nek írjuk: fogóddz meg.[6]
A dzó tibeti jövevényszavunk a szarvas, a marha és a jak keveredésének genetikai és nyelvészeti manifesztációja. „Tiszta” jakot és szarvast az állatkertben látni. A háziasított dzó mindegyik példánya keverék, és minden szaporulatkor még jobban összekeverednek. Kínai kutatók napjainkban megpróbálják kivonni a dzóból a maradék jakot. A boszniai állatkertek megsemmisültek, az állatok jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen.
dzs
Zoran Dzsindzsics, a demokrata párt elnöke. Cikkeznek róla a Washington Postban. A legjobban szervezett ellenzéki párt, leendő jugoszláv elnök, legjobbképűbb politikus. Dzsindzsics ült a régi rendszerben, aztán kapott egy német ösztöndíjat, a háború elején Karadzsicsot támogatta. Pártprogramja tartalmazza Nagy-Szerbiát, és felveti az albán születésszabályozást. Nyilatkozik egy multimilliomos barátja, kinn járt nála Németországban anno. Zorán tudott élni, mondja, mindig jó női voltak. Dzsindzsics, a dzsigoló, kisfiával a nyakában tüntet, jön Vuk, és megcsókolja a gyereket. Egy nagy család.
Dzsungel: lásd az őserdőnél.
e
Mileta Prodanovics elmond egy epizódot a balkáni etnikai vándorlások történetéből. A katolikus albán klementiek a tizenhatodik században északra menekültek, a muszlim Szandzsákba. Áttértek az igaz hitre, és átvették a környező szerb lakosság nyelvét. Idővel egy csoportjuk továbbvándorolt a Szerémségbe, ahol ismét felvette a keresztséget, és alkalmazkodott a helyi horvátok szokásaihoz és nyelvéhez. 1993-ban Hrtkovciba érkeztek a horvátországi szerb menekültek, és átbillent az etnikai mérleg a szerbek oldalára. Az új szerb polgármester spontán ünnepség keretében átkeresztelte az utcaneveket. Az új táblák leleplezésekor a polgármester elítélte a múltat, és a „híres usztasa vezér” Vladimir Nazor[7] utcáját Dusán cárról nevezte el. Következőnek a „híres usztasa ügynök” Joszip Juraj Strossmayer[8] utcáját keresztelte át Milos herceg útjára, és végül a Petőfi Sándor, mondta és kivárt egy kicsit, kinek életútja számunkra ismeretlen, mától fogva legyen Péter király útja! Nem tudhatta, hogy Petőfi Sándor (szül. Petrovics) a híres usztasa mészáros Petrovics fia volt.
Hárman együtt: két férfi és egy nő, mind a hármat megverték már, ettől vannak még együtt. Egy populista, egy pragmatista és egy européer. Együtt: Zájedno – az ellenzék neve.[9]
Jacques Lang francia diplomata látogatása Belgrádban élénk sajtóvisszhangot keltett. Lang azért jött, hogy kifejezze szolidaritását a tüntető diákok mellett. Meghívását két okból is kívánatosnak tartotta a belgrádi ellenzék. Egyfelől mint hatvannyolcas diákvezér könnyen szót ért az egyetemistákkal, másrészt mint volt kultuszminiszter segíthet támogatást szerezni kulturális alapítványaik számára. Lang pilótáját, akinek nem volt vízuma, a reptéren lekapcsolták. Hátralévő idejét négy ügynökkel kávézta végig szigorú megfigyelés alatt. Mit tudhatott meg a pilóta, aki a négy pofán kívül kizárólag madártávlatból látta Belgrádot? Miközben odakint többszázezres tömeg vonult az utcára szabad választásokat követelve.
Lang könnyű természetű, simulékony ember, akivel még Giscard-ék is kijöttek. Nyilatkozik, beszédet mond, szolgálja az ügyet – örömet szerez vendéglátóinak. Végül megérkezik küldetése céljához, az egyetemi főhadiszállásra, ahol filozófiaszakos hallgatók egy csoportja arra kéri, kövesse őket az emeletre. A negyediken közlik vele, hogy semmilyen beszédet nem fog mondani, mert a háború idején aláírta a Belgrád bombázását követelő ENSZ-beadványt. Lang nem csinál hisztit, röviden kifejti, ilyen dokumentum létezéséről sem tud, majd megkérdezi, nem volt-e Kafka véletlenül szerb. A filozófiaszakos hallgatók nem értékelik franciás könnyedségét, körbeállják a diplomatát, és felszólítják, azonnal hagyja el az épületet. A kint várakozó CNN és Reuter nem kapott interjút a viharosan távozó Langtól, aki aznap megmentett egy pilótát a kávémérgezéstől.
Másnap találkoztam egy szemtanúval a liftben, mit szól a Lang-ügyhöz, kérdeztem. Hogy-hogy mit, Lang utálja a szerbeket, nem tudtam? Lang ellenség! Baráti országból jöttem, tudom, mi az ideológiai háború. Hatvannyolcas maoista. Diákvezérből lett kultuszminiszter. Ismerd meg az ellenséged, és megtudod, ki vagy!
eszmék, előszó, erőszak, egyenlőség, egyensúly, esély, egyetlen áldozat, ellentüntetés, ellenzék, ellenség, elnök, eszpresszó, egy esős januári délután, egyedül a tömegben
é
„Ember vagyok: élek. Minden élőlény növekszik: életének kezdetén kicsi, és lassacskán megnő. A csecsemő alig 50 cm hosszú, némelyik felnőtt ember 1 m 70 cm-nél is magasabb.”[10] Organikus épületek, emberi liánok, integetnek, füttyögnek, zseblámpával villognak, megelevenedett kariatidák és puttók. Az eladók a kirakatban állnak, és kifelé bámulnak, a kirakatbabák tojásokat dobálnak. Építőmunkások az állványról kalapácslengetve csapolnak. Egy férfi ötödik emeleti erkélyéről kihajolva háromágú csillárt pörget a levegőben, mintha halászni készülne az alatta úszó tömegben. Az utcák folyóvölgyekké válnak, sodortatom magam, egy nő a nyakamba ugrik, de nem tudok szerbül. Nem baj, akkor is szeret. „Ah, élni, élni: mily édes, mily szép!”[11]
Az üveg körbejár, poharat nem adnak, de ha jók leszünk, whisky van beígérve. Erősítünk a hideg ellen, minusz öt felé jár. Nem vagyok tüntetéshez öltözve, csak kiugrottam megnézni az éjszakai kordont, és a kezembe nyomták a slivovicát. Két hangfalból szól az Underground, arra táncol, aki nem éhes. A rohamrendőröket óránként cserélik, éjszakai pótdíjat kapnak, mint a hómunkások. Nem isznak, nem táncolnak, egy helyben állnak a mínuszban, és fűti őket a gyűlölet. A tüntetés piknik alapon folyik, az áttöréshez enni kell. Szendvics, nápolyi, túrós batyu, nálam mogyoró, italból a választék négyféle. Két diák jön, azt mondják, könnygáz lesz, van-e valakinél gázálarc, vagy tudunk-e szerezni, anélkül nem piknik a piknik. Ketten elmennek maszkokért, azt hittem, mindenre gondoltam. Feltámad a szél, úgy tűnik, mégse lesz könnygáz, a rendőrök viszont szedelőzködnek. Fütty, taps, ováció, hajnali egykor megnyílik a város. Ötszázan indulunk, egy óra múlva harmincezren vagyunk. Űrhajósoknak kijáró fogadtatás. Öngyújtók és gyertyák az ablakokban, le-föl kapcsolgatott villanyok, dobszóra vonulunk át a városon, aki magyar, velünk tart. Egy mega-diszkó kötelező infantilizmusa. Belgrád ufó-leszálló a Harmadik típusú találkozásokból. Hógolyóval dobáljuk a Milosevics-rezidenciát, a hó hamar elfogy, golyó még akad. Fegyelmezett tüntetés. Három civilruhás belehajt a tömegbe, élve megússzák. Három felé a sör-vodka keverék válik uralkodóvá, általános eufória, tánclépésben haladunk előre. Olyan helyeken járunk, ahol még tüntetők soha, szűk utcákon, villanegyedeken át, végül vissza a belvárosba a Partizán Osztagok utcáján. Ebben a pillanatban nem tűnik a túlzónak a menet elején a tízméteres felirat: Belgrád a világ! Valahonnan kerül egy cigi, beállok a szalag mögé, és Morgensteinre ütemezem a lépést: egy térd kering a föld körül, egy térd és semmi más…
f
A Milosevics-fiú autóversenyző, Ferrarikat tör szét. Ferrari-zászlót lobogtatni játszásiból azonos értékű, mint Május 1. Ruhagyárral vonulni május elsején. A szimbolikus ellentábor Senna-arcképes brazil zászlókkal tüntet. Hány Ferrarinak kell még összetörni, hogy utolérje Sennát?
A forradalmat folytatni kell, mondta Tito. Akkor is, ha nem volt még forradalom Szerbiában. Szerbia sem volt mindig. A forradalom útja a leghosszabb belgrádi utca – Bulvár Revolúcia. Kezdetben záptojással dobálták a tévé, a kormánylapok és a rádió épületét. A tojást tűvel meglékelik, aztán három napig állni hagyják. Amikor elviselhetetlenné válik a bűze, akkor kell eldobni. Belgrádi tojásgránát. Lényeg az időzítés. A tojások harcászati elterjedését meggátolták a harmincforintos tojásárak. De az akciót megőrizte a folklór, mint falakra záptojás, úgy ragadt a név a megmozdulásokra: sárga forradalom.
feszültség, félelem, fejlövés, fanatikusok, fakanalak, fejvadászok, fej vagy írás, ferrari, fegyverek közkézen
A gyűjtőszenvedély különös példái a fejvadászok a boszniai háborúban. Egy csapat szaudi hadifogolynál fényképeket találtak levágott fejekről. Csak a képeket gyűjtötték, a fejeket nem. Testtől elváló, repülő fejek, elgurult fejek, békés és dühös arcok. A halál megörökítve.
A fényképész dilemmája. Elkapni a pillanatot élet és halál között. Egyé válni a témával. Ellenőrizni az élességet. Most repül a kismadár.
g
„Távoli meleg vidékeken, őserdőkben nő a gumifa. Ha a kérgét megvágják, csöpög belőle a nyersgumi. A nyersgumiból csinálják a gumigyárban az autógumit, a gumicsizmát, a gumilabdát, a radírgumit.”[12] Nyersgumiból készül a gumibot. A rohamrendőrök felszerelése csupa g-betűs holmi: gumibot, géppisztoly, golyóálló mellény, gázálarc, (könnygáz)gránátvető.
Golyóálló üvegen át. Nézni a múltat. Az elsuhanó aranykort, a rendőrök hátát, a sofőr arcát a tükörben. Memorizálni egy svájci bankszámlát. Télen napszemüvegben járni. Birtokolni a médiákat. Nyerni tudni a választásokon.
A hátsó ülésen beépített tévé. Nézi, ahogy kintről veszik élőben, hogy bent ül. Átkapcsol, mindegyik csatornán ő van.
gárda, garnizon, gukker, gléda, guillotine, granicsár, generális
gy
A belgrádi tüntetés családi program, ha nem vigyázol, fellöksz egy gyereket. Gyerekek nyakon, vállon, ölben, kéz a kézben. Pampersszel a hónalatt tüntető anyák. Kölyökképű diákok és rohamrendőrök. Válogatott gyerekek. A boszniai háború mint totális háború gyerekek bevonásával folyt, gyerekeket öltek, raboltak, cseréltek. Gyerekek harcoltak egymással szemben. Belgrádi rémhírek szerint a szarajevói állatkertben szerb gyerekekkel etették az oroszlánokat.
A törökök háromszáz éven keresztül szedték a gyerekadót a Balkánon. Minden hatodik gyereket Isztambulba vittek, ahol intenzív nyelvtanfolyam, hitoktatás és katonai kiképzés várta őket. A janicsárnak nem lehetett családja és magánélete. Állandó háborúban élt, szabadidejét Allahra fordította. Allah cserébe korlátlan karrierlehetőséget biztosított, a nagyvezírek többsége szerb, horvát, bosnyák, albán gyerekekből került ki. A janicsárok voltak az első állandó európai zsoldossereg. Jeni cseri – az elcseréltek serege.
gyaurok, gyerekek, Gyilasz, gyertyák az ablakban, gyalogolunk, győzni fogunk, de ki?
h
„Nem ér a nevem! – ez a játékban azt jelenti, hogy hiába lát meg a hunyó, hiába fog meg a hunyó, nem számít.”[13]
A háborús bűnösöknek felelniük kell a hágai bíróságon. Háborús bűnös az, aki élvezi, amit csinál, és civilizálatlanul viselkedik a háborúban. Leeszi az ellenfelét, lesből lő, nem szól a támadáskor, vagy suttyomban lebombázza. Egyszóval bunkó.
A szerb televízióban hét harminckor kezdődik a híradó. A híradóban három tüntetőt mutatnak zászlókkal és sörösüvegekkel, akik hol kommunisták, hol csetnikek, arcról felismerem őket. Ezek hárman tüntetnek Belgrádban több mint 80 napja, a CNN meg kurvára felfújja. Ez a három ember felelős a rendbontásokért, félrevezetik és megfélemlítik a belgrádi lakosságot. Milosevics egy külföldi újságírónak azt nyilatkozta, hogy Karadzsics emberei randalíroznak Belgrád utcáin.
„Aki tudja az igazat, és mégis mást mond, az hazudik. Hazudni rút.”[14]
Hét harminckor fütyülni és dobolni kezd, akinek nem tetszik. Megismerkedsz a szomszédaiddal. Fakanállal és lábossal állunk az ablakban. Már a negyedik fakanalat töröm szét, záptojások helyett számomra inkább a törött fakanalak forradalma Belgrád.
Lehallgatnak, mint a régi szép időkben. Ki van írva: Ezt a szobát lehallgatják! Hatósági provokáció, hevesebben ver a szívem. Még érdekli őket, ha ellenük vagyok. Ebben a szobában dolgozni. Mint szerelmesünk erogén zónáit, keresni a mikrókat. Ügynökök fülébe susogni csacska szavakat. Üres bőröndökben rejtegetni a csöndet. Az egyetemi sajtóirodán lehallgatják a hallgatókat, mi viszont kordonba fejlődünk a kordon előtt. Majmolunk, majmolunk.
Ki tüntet ki ellen? Az egyenruha? A tüntetők abban hasonlítanak, hogy különböznek, a rendőrök abban különböznek, hogy hasonlítanak. Nekik van mezük.
Európa negyedik hadserege, háború, hatalom, határok, harci morál, híradó, hazudnak, harag, Habsburgok, hajdúk, huszárok, hódoltság, félhold, ha Hunyadi nyer, ha nem nyer, honvágy
i
Az Independence Day című amerikai filmben idegen lények támadják meg a Földet, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy kiirtsanak minden embert, állatot és növényt. Ezt egyébként a fogságba esett űrlény explicit ki is fejti halott földlakó gégéjét használva médiumként. A film első harmadában az abszolút technikai fölényben lévő idegenek romba döntik a Föld nagyvárosait. Azt a jelenetet, amikor a Fehér Ház atomjaira hullik szét, óriási ováció fogadta a belgrádi mozikban. Baseballsapkás néző ökleit rázva a vászon elé táncol. Csapkodja a combját USA-mód: yes, yes, yes.
idő van, igen, irónia és infantilizmus, ingyen pia, irodalmi barátságok, Ivo Andrics, igyál még
A másik két i-betűs szó: az igazság és az infláció. A dinár percekben mérhető inflációja állítólag veri a háború utáni pengőinflációt. Mértékadó történetek szerint a bolt körül könnyelműen leírt körök a pénz értékének felére csökkenését jelentik. Elértéktelenedett kilencjegyű dinárokba öltözött homelessek fotóztatják magukat a sétálóutcán. Heves vitába keveredtem a magyar rekord védelmében. A szerbek szeretnek a végletekkel hencegni: inflációval, öngyilkossági statisztikákkal, égetettszesz-fogyasztással. Tiszta Balkán. Az inflációs dinárt szalvétának használva a fehér bor mellett elviccelődtünk a pénz értéktelenségének látható jelein.
Az igazság pedig állítólag sokkal komorabban fest.
í
Ítéletidő: december, hó, fagy, jégcsap a szakállon, valakinek mennie kell, el kell űzni a hideget, hogy jöjjön a tavasz, síppal, dobbal, kereplővel, busójárás, mohács van.
íratlan törvények, írmag, író
j
A belgrádi szabadtéri játékok három hónapig tartottak. A fő rendezvények közül néhány: három félmilliós tömegtüntetés, rohamrendőr-szépségverseny, Miss Belgrád-választás, fogócska a rendőrökkel, hógolyózás a kordon fölött, ötvenezres ellentüntetés, focimeccs a kordon előtt, lerobbanó autók szándékos dugója, juhnyáj végigterelése a városon, két éjszakai felvonulás, raboknak öltözőn diákok „börtönsétája” a kordon előtt, rohamrendőrök támadása a tüntetők ellen, ellenzéki vezetők megverése, vízágyús tömegoszlatás, záróbuli. Számos egyéb esemény a véletlen játéka[15] volt.
jégtáblák a Dunán, jutalom, jog, jelmezek, janicsárok, Szibinyányi Jank, a jövő
A javak újraelosztása. A rohamrendőr négyszer annyi fizetést kap, mint az egyetemi tanár. A rendőrök napi egymillió márkába kerülnek Milosevicsnek. Nem lehet mindenki rohamrendőr, nincs annyi pénz, a javakat el kell osztani.
k
Radovan Karadzsics költő, politikus, háborús bűnös, pszichiáter és pszichopata. A lélek titkainak tudója, kritikusai szerint a legnagyobb költő a pszichiáterek között. Különösen ajánlott a Kettős személyiség és a „városba menni, mocskokat verni” kezdetű művei. Egy tizenöt évvel ezelőtt írt versében megjósolta Szarajevó pusztulását, amit később személyesen vezényelt végig. Eldöntetlen még, hogy a sokoldalú szerző önbeteljesítő jóslata orvosi vagy írói munkássága részének tekinthető-e, a világ megismerésére törekvő látó, vagy a gyógyítani hiába próbáló Dr. Jekyll vallomása. A boszniai háború idején egy tudósító megkérdezte a doktort, honnan szerzi a benzint a tankokba, ha nem támogatják Jugoszláviából. Karadzsics bevallotta, hogy katonái második világháborús német készletekre bukkantak egy barlangban elrejtve. Száz év múlva talán Nagy-Szerbia parlamentjében valakinek szemet szúr egy freskó, melyen a költő olajat fakaszt a Hercegovinai sziklákból. A kontramíting – a tüntetések elleni spontán tüntetés napját Karácsonyra tűzték ki az állami szervek. A Jézuska buszokkal hozta fel a tüntetőket vidékről. Ötvenezer új arc a szeretet ünnepére az ország minden tájáról. Mintha a régi idők szpartakiádjai elevenedtek volna fel, jöttek a küldöttek bazi nagy transzparensekkel, legyen mit a fa alá tenni a Terazijén. Milosevics hívei céltalanul bolyongtak az ünnepi zsongásban az idegen város utcáin, hasztalanul keresve a főteret. Gyanakodva méregették a bevásárlókat, mikor verődnek rendszerellenes tüntető csoportokba. A televízió Milosevics szerint túloz. Túlzásnak tekinthető, amikor a híradó fasisztának nevezte az ellenzéki körmenetet. Túlzás volt az is, amikor egy ellentüntető fényes nappal fejbe lőtte Draskovics hívét a sétálóutcán. A vérszagra odagyűlt fotósok hiába próbálták feloszlatni a méteres tócsa körül kómában álló tömeget. De az igazi túlzás az volt, amikor civilruhások rendőri segítséggel agyonvertek egy tüntetőt. Predrak Sztarcsevicset, a tüntetések egyetlen halálos áldozatát állítólag szándékosan autóztatták, amíg bele nem halt a belső vérzésbe. Ezek után a rendőrség kivonult, hogy megvédje a kontrákat. A rendőrkordon feje fölött tojással, krumplival, rohadt gyümölcsökkel dobálták az ellentüntetőket, akik transzparensekkel dobáltak vissza. Hógolyók mindkét oldalról repültek, néha egy-egy rendőrt is eltalálva. Milosevics beszédet mondott, melyben elítélte a hőzöngőket, akik az ország vesztét akarják. A nagy ember láttán könnyekig meghatódott tömeg Vuk letartóztatását követelte, amit a vezér nem hallott meg. Végül a kontrák ötvenezres klakkja taktusra szerelmet vallott a diktátornak, aki zavarában elragadtatta magát népe előtt: Én is szeretlek, zizegték a hangfalak alig hallhatóan.
Belgrád előtt leszáll a köd. Ha nem tudnám, hogy völgybe értünk, baljós jelnek tekinteném. Hiába tudom, olyan köd van, hogy nem látni, csak tíz centire, és az is köd. Mögötte ott a többi köd, és Belgrád, ez a tapasztalat, hogy megérkezik a vonat, és leszállok. Idegen városba érkezni otthonos érzés, menni, mintha tudnád merre, körül se nézni, mintha századszor járnál ott. A taxisofőrök meg se szólítanak. Figyelni a részletekre, lábakra, órákra, lámpákra, csikkekre, nők kalapjára. Vásárolni valamit, mindegy mit, már nem vagy kívülálló. Leülni egy padra, és nézni a mozgást, a színeket, az arányokat. Belgrád. Biztos, hogy jártam már itt.
Jegyzetek
[1] A horvát ábécé első betűje az A. A szerb ábécé első betűje az A. A bosnyák ábécé első betűje az A. A ≠ A.
[2] Ablakzsiráf – Képes Gyermeklexikon. Móra Kiadó, Budapest, 1971. Írta és összeállította Mérei Ferenc és V. Binét Ágnes. A továbbiakban: Zsiri.
[3] „Az arany sárga színű fém. A hegyek melyéből bányásszák. Az aranyhal nincs aranyból.” (Zsiri, 1971, 7. o.)
[4] Zsiri, 1971, 5. o.
[5] Zsiri, 1971, 128. o.
[6] Zsiri, 1971,33. o.
[7] Kommunista költő és partizánhős.
[8] Liberális elkötelezettségű katolikus püspök, aki szembeszállt a pápai hatalommal.
[9] Ezt a fatörzset egy gyerek egyedül meg sem tudná mozdítani. De hárman együtt könnyen fölemelik. (Zsiri, 1971, 35. o.)
[10] Zsiri, 197l, 42. o.
[11] Zsiri, 1971, 42. o.
[12] Zsiri, 1971, 58. o.
[13] Zsiri, 1971, 43. o.
[14] Zsiri,1971, 65. o.
[15] A játék szórakozás. A felnőttek is szoktak játszani. Játékból akármi lehetek: búvár, vagy tanító néni, még űrhajós is. A szőnyeg lehet tenger, a karosszék meg űrhajó. Homokból tortát süthetek. De persze eszem ágában sincs megenni. (Zsiri, 1971, 73. o.)