jan. 1. Teheránban afgánok és irániak megrohamozzák a Szovjetunió nagykövetségét, Afganisztán megszállása elleni tiltakozásul.
jan. 2–15. Népszámlálás Magyarországon. Az ország lakosságának száma: 10 710 000.
jan. 4. Az USA gabonaembargót vezet be a Szovjetunió ellen.
jan. 11. Közzéteszik a Minisztertanács állásfoglalását az afganisztáni eseményekről, amelyben támogatják a szovjet katonai intervenciót.
jan. 13. Karlsruhéban megalapítják a Zöldek Pártját.
jan. 22. Gorkijba száműzik Andrej Szaharov szovjet ellenzéki tudóst.
február Csoóri Sándor Egy nomád értelmiségi című esszéjének közlése miatt bezúzzák a kecskeméti Forrás 2. számát. A népi írók csoportja levélben tiltakozik az akció ellen Horváth István megyei első titkárnál.
febr. 13. Lake Placidben megkezdődnek a téli olimpiai játékok.
A primőr áruk növekvő keresletéről ír a Népszabadság. Az igények kielégítésére az országban 280 hektárnyi területnek megfelelő üvegház és kb. 3500 hektárnyi fóliasátor van.
febr. 15. A Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Vállalat megkezdi a zöldalmaszappan gyártását.
febr. 19. Helmut Schmidt német szövetségi kancellár lemondja NDK-beli látogatását a szovjet csapatok afganisztáni bevonulása miatt.
febr. 22. Oskar Kokoschka osztrák festő halála.
febr. 27. Bogotában gerillák 57 túszt szednek, köztük 16 követet. Miután megkapják a váltságdíjat, Kubába szöknek.
márc. 3. Meghal Kardos László, a NÉKOSZ volt vezetője. Temetésén nagy számban megjelennek a magyar értelmiségi progresszió különböző áramlatainak képviselői.
Amszterdamban súlyos utcai összetűzésekre kerül sor a rendőrség és a házfoglalók között, amikor a rendőrség kísérletet tesz az elfoglalt házak kiürítésére.
márc. 12. Megnyílik az újjáépített Pesti Vigadó.
Meghal Gerő Ernő kommunista politikus.
márc. 23. Mexikó partjai előtt sikerül megfékezni az olajpestist, amely 1979 júniusa óta környezeti katasztrófát okoz az öbölben.
márc. 24–27. Az MSZMP XII. kongresszusa, melyen főként gazdasági kérdésekkel foglalkoznak. A válságból kivezető utat a hatékonyság erőteljes növelésében jelölik meg.
márc. 27. Felborul az Alexander Kielland fúrósziget Norvégia partjai előtt, 123 ember életét veszti.
márc. 28. A 190 km-es Adria vezetéken megindul a nyersolajszállítás a százhalombattai olajfinomítóba.
ápr. 6.–szept. 28. A Minisztertanács határozata alapján nyári időszámítás lép életbe.
ápr. 7. Az USA kereskedelmi korlátozásokkal sújtja Iránt, és megszakítja vele a diplomáciai kapcsolatokat.
ápr. 14. Megkezdi hivatali tevékenységét a kolozsvári magyar főkonzulátus.
ápr. 15. A Bádogdob című német film Oscar-díjat kap (rendező: Volker Schlöndorff).
Jean-Paul Sartre Nobel-díjas francia író és filozófus halála.
ápr. 16. A hazai nagy bányafejlesztési program elsőként megkezdett beruházása, a márkushegyi bánya működni kezd.
ápr. 18. Rhodesia elnyeri a függetlenségét Nagy-Britanniától, Zimbabwe néven.
ápr. 25. Iránban meghiúsul az amerikaiak túszszabadítási kísérlete.
ápr. 29. Sir Alfred Hitchcock, brit filmrendező halála.
máj. 10-11. Bibó István halálának első évfordulóján Bibó István, a harmadik út és a következő nemzedék címmel emléknapokat rendez Genfben a Dies Academicus Hungaricus Geneviensis.
máj. 15. Az NSZK Olimpiai Bizottsága úgy dönt, hogy bojkottálja a moszkvai olimpiát.
máj. 27. Véres összetűzések Dél-Koreában, a május 15-i szöuli diáktüntetés jó ürügy arra, hogy erőszakot alkalmazzanak a tüntetők ellen.
máj. 26.–jún. 3. A szovjet–magyar közös űrrepülés keretében Farkas Bertalan űrutazása a Szojuz-36 fedélzetén.
jún. 7. Henry Miller amerikai író halála.
jún. 8. Parlamenti „választások” Magyarországon, ez az utolsó olyan szavazás a Kádár-korszakban, amelynek semmiféle tétje nincs.
jún. 13. 40 000 köbméteres víztározót adnak át Budapesten, a Gellérthegyen.
jún. 22. A Szovjetunió bejelenti, hogy részlegesen kivonja csapatait Afganisztánból.
jún. 27. A Magyar Országgyűlés alakuló ülése. Az Elnöki Tanács elnökévé Losonczi Pált, miniszterelnökévé Lázár Györgyöt, az Országgyűlés elnökévé Apró Antalt választják.
Horváth Istvánt, a KISZ KB volt első titkárát, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkárát belügyminiszterré nevezik ki.
júl. 2. Átadják Komáromban a felújított Duna-hidat, amely biztosítja a közlekedést a Kisalföld és a Csallóköz között.
júl. 2. Super Color elnevezéssel színes tv sorozatgyártását kezdi meg a székesfehérvári Videoton.
júl. 17. Ronald Reagan volt kaliforniai kormányzót választják meg a republikánusok elnökjelöltjévé.
júl. 19.–aug. 3. A XXII. nyári olimpiai játékok Moszkvában, amit az afganisztáni intervenció miatt 62 ország, köztük az Egyesült Államok is bojkottál.
júl. 24. Hajas Tibor halála.
júl. 28. Árvíz önti el a Tisza és a Körösök mentén Magyarországot, a védelemben a katonaság is részt vesz.
aug. 2. Jobboldali szélsőségesek támadása Bologna pályaudvara ellen, a merénylet napján emelnek vádat Olaszországban több letartóztatásban lévő szélsőjobboldali merénylő ellen.
aug. 11. Mohammed Ali Radzsai lesz Irán új miniszterelnöke.
aug. 14. Jimmy Carter USA-elnök a Demokrata Párt jelöltje az elnökválasztásra, miután Edward Kennedy nem vállalja a jelölést.
aug. 15. A Lengyelországban kitört sztrájkok átcsapnak a gdanski hajógyárra és más üzemekre és városokra.
aug. 23. A lengyel kormányküldöttség Gdanskban tárgyalásokba bocsátkozik a Lech Walesa vezette sztrájkolókkal.
aug. 31. A nyári lengyelországi sztrájkmozgalom politikai győzelme: a LEMP vezetése elfogadja a szervezet 21 pontos követelését, a Szolidaritást október 24-én hivatalosan bejegyzik.
szeptember Több hónapos huzavona után – Pozsgay Imre közbenjárására – az MSZMP PB elé kerül a Bethlen Gábor Alapítvány ügye, amely a népi írók önálló folyóirat-alapítási törekvéseihez kapcsolódik. Az alapítvány bejegyzésére csak 1985-ben kerül sor.
szept. 6. Edward Gierek lengyel pártvezető helyébe Stanislaw Kania lép.
szept. 12. Az MSZMP állásfoglalása a mezőgazdasági kisegítő tevékenység fejlesztéséről.
szept. 12. Törökországban puccs útján a katonaság ragadja magához a hatalmat Kenan Evren tábornok vezetésével. A pártokat és a szakszervezeteket betiltják, rendkívüli állapotot hirdetnek ki.
szept. 14. Megalakul az első nem szakosított külkereskedelmi cég, a Generalimpex.
szept. 17. Paraguayban meggyilkolják a száműzetésben ott élő Anastasio Somozát, Nicaragua volt államelnökét.
szept. 22. Nyílt háború Irán és Irak között, Szaddám Huszein iraki elnök felmondja az 1975-ben kötött határegyezményt.
szept. 24. Energomat néven energiatakarékos mosógép gyártását kezdik meg a Hajdúsági Iparművekben.
szept. 26. A müncheni Oktoberfesten egy bombamerénylet 13 emberéletet követel, a merénylő egy neonáci szervezet tagja.
szept. 27.-29. Agostino Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár részt vesz a Gellért püspök születésének 1000. évfordulóján rendezett egyházi ünnepségeken.
október A 76 szerző írását tartalmazó Bibó-emlékkönyv kéziratát Donáth Ferenc benyújtja a Gondolat Kiadóhoz, amely pártutasításra nem jelenteti meg. Az Emlékkönyv először gépírásos formában terjed, majd 1984-től stencilezett szamizdat formában, négy kötetben. (Legálisan csak 1991-ben jelenik meg a Századvég Kiadó és az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadásában.)
okt. 2. Bemutatják a Csontváry című filmet (rendező: Huszárik Zoltán).
okt. 3. Egy szélsőjobboldali szervezet Párizsban merényletet követ el a zsinagóga ellen.
okt. 8. II. János Pál pápa Rómában felszenteli a Szent Péter-bazilika altemplomában lévő magyar kápolnát.
okt. 19. Görögország kormánya úgy dönt, hogy visszatér a NATO katonai szervezetébe.
okt. 29. Budapesten felavatják az ország legkorszerűbb bevásárlóközpontját, a Sugár Áruházat.
okt. 30-31. A Fiatal Írók József Attila Körének tanácskozása Szentendrén. A felszólalók kifogásolják, hogy bizonyos történelmi ismereteket csak emigrációs forrásokból lehet megismerni. Az Írószövetség vezetői a Petőfi Kör „rémképét” idézik fel.
okt. 31. Felavatják a Tiszai Kőolajfinomítót Leninvárosban.
nov. 4. A republikánus Ronald Reagant választják meg az USA elnökévé.
nov. 6. Próbacsapolás a 10 milliárd forintért épülő Diósgyőri Lenin Kohászati Művek új acélművében.
nov. 13. A második olajválság kezdete, amely az árak folyamatos emelését, az import adminisztratív korlátozását és a hitelfelvételek növelését váltja ki. Mindez megállítja a reáljövedelem évek óta tartó növekedését.
nov. 15. II. János Pál pápa az NSZK-ba látogat.
Bissau-Guineában államcsíny útján egy forradalmi tanács ragadja magához a hatalmat.
nov. 18. Stúdió ’80 címmel új televíziós hetilap indul.
nov. 19. Az NSZK-ban 25 000 postai dolgozó sztrájkol a több műszakos munka elviselhetetlen körülményei miatt.
nov. 20. Pekingben megkezdődik Mao özvegyének pere.
nov. 21. Betiltják a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Rajk László Szakkollégiuma által tervezett előadást és vitát Bibó István életművéről. Röviddel később mégis engedélyezik, és a konferenciát november 28-án több száz fős hallgatóság részvételével megtartják. Előadók Litván György és Petri György.
nov. 27. Teheránban a túszszedők bejelentik, hogy a kormány átvette a túszok ellenőrzését.
dec. 4. Egy lengyel állampolgár utasszállító repülőgépet térít el Nyugat-Berlinbe, és politikai menedéket kér.
dec. 5. Miután a szovjet vezetés többször figyelmezteti a lengyeleket az „ellenforradalmi” veszélyre, a Varsói Szerződés csúcsértekezletén burkoltan katonai intervencióval fenyegetnek.
dec. 8. Merénylet áldozata lesz John Lennon, a Beatles együttes tagja.
dec. 9. Az MSZMP PB határozatot hoz az ellenzékről, amely jól tükrözi, hogy a pártnak nincs egységes „ellenzékpolitikája”. A határozatot Knopp András – az ellenzékkel kapcsolatos pártmunka egyik fő szervezője és felelőse – a KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztálya megbízásából készítette.
dec. 16. Átadják a forgalomnak a kiszélesített és kimélyített Szuezi-csatornát.
dec. 17.–18. Az Országgyűlésen elfogadják a katonai szolgálat idejének 24 hónapról 18 hónapra való csökkentését.
dec. 21. Sok a sebesültje a németországi Brokdorfban az atomenergia ellenzői és a rendőrség közti összecsapásoknak.
dec. 25. Zürichben súlyos összecsapásokra kerül sor, amikor a fiatalok tüntetnek egy ifjúsági centrumért.