Skip to main content

Germuska Pál

Germuska Pál:

Ezen a kedden


(…)

Hadd meséljek el még egy történetet, ami, azt hiszem, igencsak jellemző az ünnepeltre. Arra az eleganciára, ahogy mégiscsak kezelni tudta ezeket az ügyeket. Amikor 1995-ben a mi államvizsgánk volt Beck Tibor kollégámmal, az államvizsga elnökének azt a Kardos Józsefet jelölték, akinek, ha jól tudom, tevőleges szerepe volt a hetvenes évek végén (a már említett chartás aláírás után) András minisztériumi felelősségre vonásában. Ez egy lehetetlen helyzet volt, mert ugye egy bizottságban valahogy a diákoknak mégiscsak jegyet kell adni, le kell őket vizsgáztatni.


Beck Tibor, Germuska Pál: Kronológia – 1986


1986-ban Az AB szamizdat kiadónál megjelennek Aczél Tamás–Méray Tibor Tisztító vihar, Király Béla Honvédségből Néphadsereg, Bill Lomax Magyarország, 1956 című kötetei.

1986. január Betiltják Csurka István Vizsgák és fegyelmik című színdarabjának vígszínházi bemutatóját.

1986. jan. 1. Hatályba lép a településfejlesztési hozzájárulásról szóló törvényerejű rendelet.

Az Áfor és Shell benzinkutak megkezdik az ólommentes benzin árusítását.

1986. jan.








Beck Tibor, Germuska Pál: Kronológia – 1985


1985. jan. 1. Életbe lép az Elnöki Tanács 1984/19. számú törvényerejű rendelete a szigorított javító-nevelő munka bevezetéséről, melynek célja a közveszélyes munkakerülők rendszeres munkára szoktatása lenne.

Három kisbank válik ki a Magyar Nemzeti Bankból: az Innofance, az Általános Vállalkozási Bank Rt. és a Budapesti Hitelbank.

Ismét lehetővé teszik a vállalatok egymás közötti kereskedelmi hitelezését, egyúttal bevezetik a váltót.

Emelkedik a kisvállalkozásokra vonatkozó társasági adók mértéke.

1985. jan.








Beck Tibor, Germuska Pál: Kronológia – 1984


1984 elején Krassó György M. O. szamizdat kiadójánál megjelenik Ny. Sz. Hruscsov mindmáig titkos beszéde az SZKP XX. kongresszusán 1956. februárban Sztálin bűneiről. A szamizdat Szabadidő Kiadó (Jakab Lajos, Égerszegi Péter, Géher József, Kurdi Zoltán) megjelenteti Arthur Koestler Sötétség délben című regényét.

1984. jan. 1. Módosul Magyarország államigazgatási területi beosztása, a járások megszűnnek.

1984. jan.




Beck Tibor, Germuska Pál: Kronológia – 1983


1983-ban az AB Független Kiadónál megjelenik Konrád György: A cinkos című regénye, Arnulf Baring: A kelet-németországi felkelés. 1953. június 17. című tanulmánya, és az Írószövetség 1956. december 28-i taggyűlésének jegyzőkönyve.

1983. jan. 1. Egy pénzügyminiszteri rendelet 10 százalékkal csökkenti a reprezentációs költségeket. Tilos a belföldiek megajándékozása hivatalos rendezvényeken.

1983.




Beck Tibor, Germuska Pál: Kronológia – 1981


1981. jan. 1. Engedélyezik kisebb létszámú üzemek és vendéglátó-ipari egységek szerződéses és bérleti formában való üzemeltetését.

1981. jan. 2. Görögország az Európai Közösség tizedik teljes jogú tagjává válik.

1981. jan. 19. Jelentősen emelkedik az élelmiszerek és az üzemanyag ára, február 1-jétől a szolgáltatások díjai.

1981. jan. 20. Iránban 52 amerikai túsz 444 napi fogság után visszanyeri szabadságát.

1981. jan.








Beck Tibor, Germuska Pál: Kronológia – 1980


jan. 1. Teheránban afgánok és irániak megrohamozzák a Szovjetunió nagykövetségét, Afganisztán megszállása elleni tiltakozásul.

jan. 2–15. Népszámlálás Magyarországon. Az ország lakosságának száma: 10 710 000.

jan. 4. Az USA gabonaembargót vezet be a Szovjetunió ellen.

jan. 11. Közzéteszik a Minisztertanács állásfoglalását az afganisztáni eseményekről, amelyben támogatják a szovjet katonai intervenciót.

jan. 13. Karlsruhéban megalapítják a Zöldek Pártját.








Beck Tibor, Germuska Pál: Kronológia – 1979


január A Kossuth Könyvkiadó megjelenteti Borsányi György Kun Béla-életrajzát, amelyet a budapesti szovjet nagykövetség felszólítására betiltanak, mert a könyv foglalkozik a Kun Béla elleni koncepciós perrel is.

Kopácsi Sándor önéletrajza Tardos Tibor szerkesztésében megjelenik franciául.

jan. 1. Magyarország és Ausztria között megszűnik a vízumkényszer.

Az USA és Kína fölveszi a diplomáciai kapcsolatokat.

jan.








Beck Tibor, Germuska Pál: Kronológia – 1976


1976. jan. 1. A francia televízió dokumentumfilm-sorozatot sugároz a második világháború utáni történelemről. A magyar forradalomról szóló részt február végén mutatják be, addig ismeretlen dokumentum-felvételeket is felhasználva.

A válság „Nyugatról való begyűrűzésével” magyarázott központi áremeléseket jelentenek be. Az építőanyagok, a papír, a bútor és a szolgáltatások árai átlag 32-33 százalékkal nőnek

1976. jan. 1-11. Arab merényletek megtorlásaként több izraeli támadást hajtanak végre palesztin táborok ellen.




Beck Tibor, Germuska Pál: Kronológia – 1977


január Párizsba emigrál Kemény István szociológus.

jan. 1. Hatályba lép a szocialista országokba érvényes „piros” útlevél.

jan. 7. Prágában nyilvánosságra kerül az emberi jogokkal foglalkozó Charta ’77, aláírói közül többet letartóztatnak.

jan. 9. Harmincnégy magyar értelmiségi Pavel Kohuthoz, a Charta ’77 egyik szóvivőjéhez írt levelében szolidaritásáról biztosítja a mozgalmat. A későbbi demokratikus ellenzéknek ez az első szervezett politikai akciója.

jan.








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon