Skip to main content

Kronológia – 1977

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


január Párizsba emigrál Kemény István szociológus.

jan. 1. Hatályba lép a szocialista országokba érvényes „piros” útlevél.

jan. 7. Prágában nyilvánosságra kerül az emberi jogokkal foglalkozó Charta ’77, aláírói közül többet letartóztatnak.

jan. 9. Harmincnégy magyar értelmiségi Pavel Kohuthoz, a Charta ’77 egyik szóvivőjéhez írt levelében szolidaritásáról biztosítja a mozgalmat. A későbbi demokratikus ellenzéknek ez az első szervezett politikai akciója.

jan. 10. Központi élelmiszerár-emelés. A konzervek és fagyasztott áru árát 25 százalékkal, a kávéét 30 százalékkal emelik.

jan. 14. A Csepeli Vas- és Fémművek szocialista munkabrigádja versenyre hívja fel az ország valamennyi dolgozóját az októberi forradalom 60. évfordulójára.

jan. 17. Ferencsik János karnagy 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített zászlórendjét kapja.

jan. 18. Újabb jelentős kölcsönt vesz fel a Magyar Nemzeti Bank. Nyugat-európai bankok 150 millió dollárt utalnak át Magyarországnak.

febr. 7. Budapesten felavatják a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 24 emeletes épületét.

febr. 11. Megnyílik Budapesten az Ady-emlékmúzeum.

febr. 16. Új rádióadót avatnak fel Solton, amely a Kossuth rádió adásait sugározza.

március Találkoznak a népi írók és a formálódó demokratikus ellenzék tagjai, hogy egy – az „ellenkultúrát” támogató – alternatív segélyszervezet létrehozásáról tárgyaljanak. Rövidesen Kenedi János, Csoóri Sándor közreműködésével, kiadja a Profil című, több mint 800 oldalas gyűjteményes szamizdatkötetet.

márc. 3. A líbiai népi kongresszus kikiáltja a „szocialista arab népi köztársaságot”.

márc. 4. A székesfehérvári Ikarus-gyárban elkészül a százezredik autóbusz.

Romániában földrengés pusztít, 1500 halottat követel.

márc. 28. Népszínház név alatt összevonják az Állami Déryné Színházat és a Huszonötödik Színházat.

március 21–29. „Szövetség-77” fedőnéven nagyszabású hadgyakorlat zajlik Magyarországon.

április 13–14. Az MSZMP Központi Bizottsága új, hosszú távú lakásépítési programról határoz.

április 14. VI. Pál pápa fogadja a magyar katolikus püspöki kar tagjait.

máj. 4–6. Az Akadémia közgyűlése Szentágothai Jánost választja az MTA elnökévé. Szentágothai az első párton kívüli elnök.

június Genfben Luka László pszichiáter kezdeményezésére megalakul a Dies Academicus Hungaricus Geneviensis. Vitát rendeznek az 1956-os forradalom tanulságairól és a magyar belpolitikai helyzetről. Előadást tart Szabó Zoltán, Reszler Andor, Kende Péter, Molnár Miklós, Töttösy Ernő és Konrád György.

jún. 1. Bevezetik a magánkereskedői igazolványt, amit szakképesítéshez kötnek.

jún. 2. Kádár Jánosnak átadják a Nemzetközi Lenin-békedíjat.

jún. 3. Az USA és Kuba között megállapodás jön létre, hogy 16 évi szünet után újra felveszik a diplomáciai kapcsolatot.

jún. 4. Kovács Margit szobrász-keramikus halála.

jún. 9. Kádár Jánost a Vatikánban fogadja VI. Pál pápa. A Szentszék közbenjárására hamarosan kiszabadulnak az utolsó bebörtönzött papok is.

jún. 15–16. Kádár és Ceausescu Debrecenben és Nagyváradon folytatnak tárgyalásokat. Közleményben rögzítik a nemzetiségek „híd-szerepét”, konkrét eredményeket azonban nem sikerül elérni a magyar kisebbség ügyében. Fokozódik a népi írók és a nemzeti szellemű gondolkodók elégedetlensége.

júl. 4–7. Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség tárgyal az NSZK-ban.

júl. 22. Mao Ce-tung özvegyét és sanghaji híveit kizárják a pártból. Teng Hsziao-pinget, az 1976-ban leváltott helyettes pártvezetőt és kormányfőt rehabilitálják.

aug. 4. Ernst Bloch német filozófus halála.

aug. 11. Az USA és Panama megállapodik abban, hogy 2000-ben Panama átveszi a Panama-csatornát.

aug. 16. Elvis Presley amerikai énekes halála.

aug. 17. Budapesten a Népligetben átadják a Planetáriumot.

aug. 18. Déry Tibor költő, író halála.

aug. 25. Kós Károly romániai magyar építész, grafikus, író halála.

szept. 1. Az USA és Kuba 16 évi szünet után újra felveszi a diplomáciai kapcsolatokat.

szept. 5. Kölnben a Vörös Brigádok elrabolja Hans-Martin Schleyert, a Német Munkaadók Szövetségének elnökét.

szept. 14–16. Budapesten aláírják a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítéséről szóló csehszlovák–magyar kormányközi egyezményt.

szept. 16. Maria Callas görög–olasz énekesnő halála.

szept. 22–24. Kádár János Jugoszláviában Titóval tárgyal.

szept. 30. Letartóztatják a július közepén Franciaországban eltűnt Klaus Croissant ügyvédet, aki a Baader-Meinhof-csoport védője volt.

okt. 9. Az 1976. évi Nobel-békedíjat utólag két észak-írországi asszonynak – Beety Williamsnek és Mairead Corrigannek – ítélik oda.

okt. 18. Nyugatnémet határőr-alakulat Mogadishuban megrohamozza a 13-án eltérített repülőgépet, és kiszabadítja a túszokat.

Stuttgartban Andreas Baader, Gudrun Ensslin és Jan-Carl Raspe bebörtönzött terroristák öngyilkosságot követnek el.

okt. 20. Az MSZMP Központi Bizottsága a reformpolitikához való óvatos visszatérésről határoz.

okt. 21. Budapesten megnyílik az Osztrák Kulturális Intézet.

Az ősz folyamán Kornis Mihály író kezdeményezésére megszületik a magyar szamizdat egyik legelső terméke, a Napló. A kézről kézre adott, kollektív naplóba mintegy száz szerző jegyezte be legfontosabb mondandóját. Itt publikál a későbbi demokratikus ellenzék számos tagja.

nov. 2. A Fekete-tengerben Törökországnál felfedezik a világ legnagyobb urántelepét.

nov. 3. Moszkvában a nagy októberi szocialista forradalom 60. évfordulóját ünneplik.

nov. 4. Az ENSZ fegyverszállítási embargót rendel el a Dél-afrikai Köztársaság ellen. Ez az első kötelező szankció egy tagállam ellen.

nov. 16. Magyarországon tárgyal a Fiat-konszern elnöke, Giovanni Agnelli.

december Haraszti Miklós és Rév István Varsóba utaznak, ahol Jan Litinskivel és Adam Michnikkel tárgyalnak. Ezzel megtörténik a kapcsolatfelvétel a magyar és a lengyel ellenzéki mozgalom között.

dec. 7. Lillafüreden megnyitják a Palotaszállót.

dec. 9. Elkészül a Körösök vízlépcsőrendszere, miután átadják ennek utolsó tagját, a körösladányi duzzasztóművet.

dec. 25. Charlie Chaplin színész, rendező halála.

Az év folyamán felmérik a magyarországi védett műemlékeket. 8304 védett épület közül 1865 műemlék, 5323 műemlék jellegű, 1116 városképi jelentőségű.

1977–78 fordulóján Kenedi János és Radnóti Sándor vitája a szamizdat Napló hasábjain az ellenzék(iség)ről, ezzel összefüggésben az ’56-os értelmiség Kádár-rendszerbeli szerepéről; közvetve a forradalom újraértelmezéséről. 


















































































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon