Skip to main content

Beszélő évek – 1977


1. Presser–Sztevanovity Dusán és Zorán: Nekem nem elég – Sztevanovity Zorán – (2)

2. Koncz T.–Sülyi: Búcsú – Kovács Kati – (19)

3. Presser–Sztevanovity Dusán: Mindenki másképp csinálja – (9)

4. Demjén: Fújom a dalt – Demjén Ferenc – (16)

5. Tolcsvay L.–Bródy: Nem kérek áldást – Koncz Zsuzsa – (12)

6. Pásztor–Jakab–Galácz: Disco királynő – Neoton és a Kócbabák – (–)

7. Nagy T.–Bradányi: Ez majdnem szerelem volt – Máté Péter – (–)

8. Ihász–S.















…a békés egymás mellett élés biztosítékairól


tovább →


Telkibánya a Zempléni-hegység nyugati szegélyén, a Hegyköz bejáratánál fekszik. A lakásvizsgálat idején megközelíthető: vasúton Hidasnémetiig vagy Sátoraljaújhelyig: Hidasnémetitől 15 km-re van, Göncön keresztül autóbusszal érhető el: Sátoraljaújhelytől autóbusszal Széphalmon, Pálházán keresztül.

A község szerkezetét a topográfiai adottságok határozzák meg. A négy völgyben, négy patakmederben kialakult útnyomvonalak mellett telepedett épületek laza szövete alkotja a települést.



1977 egyik kivételes jelentőségű egyházi eseménye a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek nevű egyház törvényes elismerése volt. A különlegességet két tényező is szolgáltatta. Az egyik, hogy egy évszázadnyi küzdelem ért véget. A nazarénusok ugyanis 1876-ban adták be először a vallás- és közoktatási tárcához A Krisztusban Hívő Gyülekezetek Vallási és Egyházi Szertartási Szabályai című hitelvi és szervezeti szabályzatgyűjteményt.

Részletek


Balczó András: Lehet, hogy addig szépek az én elveim is, ameddig hatalommá nem fajulnak. Ha visszakerülnék az öttusához, erre kellene a legjobban vigyáznom, és az első komoly megingásnál letenni a lantot. (…)

Kósa Ferenc: Mi tennél, ha kineveznének szövetségi kapitánnyá? (…)

Balczó András: Nem lenne olyan egyszerű az, hogy csak úgy ukmukfukk kineveznek. Nekem először is világos feltételeim vannak.




1977 filmjei


Mindazok számára, akik úgy gondolták, hogy a hatvanas évek végének magyar filmjeit felfrissítő ironikus-groteszk poétika visszaszorulása a hetvenes évek közepén nemcsak időleges, hanem tartós tendencia volt, ékes cáfolatul szolgált az 1977-es év több premierje is. Az elsősorban Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza munkáiban megjelenő kisrealista irónia mellett ekkor újra megerősödött a szatírák korábban Bacsó Péter, Gazdag Gyula és Kardos Ferenc filmjeivel fémjelzett stílusirányzata. 1977-es a Veri az ördög a feleségét, a Pókfoci, A kard és az Ékezet.


A Nemzeti Színház minden eresztékében recsegett-ropogott, de a köré épített politikai-művészi Patyomkin-fal még sok mindent eltakart. Természetesen nem az épületről van szó, hanem mindarról, ami azon belül történt vagy nem történt. A Major Tamás és Marton közötti rivalizálás, a kölcsönös betartás gyakorlata nyomán felőrlődött, szétesett a Nemzeti társulata. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az ország első színháza képtelen betölteni hivatását, működése mind több és élesebb kritikát váltott ki a társulaton belül és kívül, a szakmában és a nagyközönség körében.


január Párizsba emigrál Kemény István szociológus.

jan. 1. Hatályba lép a szocialista országokba érvényes „piros” útlevél.

jan. 7. Prágában nyilvánosságra kerül az emberi jogokkal foglalkozó Charta ’77, aláírói közül többet letartóztatnak.

jan. 9. Harmincnégy magyar értelmiségi Pavel Kohuthoz, a Charta ’77 egyik szóvivőjéhez írt levelében szolidaritásáról biztosítja a mozgalmat. A későbbi demokratikus ellenzéknek ez az első szervezett politikai akciója.

jan.









1977. december 4-én, pontosan egy évvel azután, hogy országát, a Közép-afrikai Köztársaságot császársággá minősítette át, önnön fejére illesztette a karoling stílusjegyeket hordozó, gyémántokkal díszített imperátori koronát Jean-Bedel Bokassa, a francia hadsereg egykori altisztje, hadnagya, majd századosa, később közép-afrikai tábornok, marsall, eközben államfő, végül pedig örökös államfő, aki ily módon nagy példaképe, Napóleon nyomdokain pályája csúcsára ért.

A köztes esztendőt bőven kitöltötték a koronázási előkészületek. Az ünnepi öltözékek elkészítése tartott legtovább.



1977 februárjában levelet küldtem néhány tucat barátomnak és ismerősömnek. A levél így kezdődött: „Generációm legtöbb tagjának gondolkodását valamilyen formában a marxizmus határozta meg. Akik tudatosan marxistának tekintették magukat, vagy akik álláspontjukat tudatosan a marxizmussal szemben alakították ki, mind úgy vélték, hogy pontosan tudják, miben hisznek, mit vetnek el, és azt is, hogy miért. Mára a helyzet megváltozott.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon