Skip to main content

Ezt mondtuk mi…

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


…a békés egymás mellett élés biztosítékairól


<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> 

fiatal munkás

idős munkás

fiatal értelmiségi

idős értelmiségi

A kis országok csak jelentéktelen szerepet játszhatnak a világpolitika alakításában

2,61

2,27

2,75

2,24

Mindig a kis országok húzzák a rövidebbet

2,91

3,33

2,54

2,38

A kis országok csak akkor maradhatnak fenn, ha valamelyik nagyobb hatalomhoz csatlakoznak

2,97

3,31

3,68

2,53

Azok a kis országok járnak a legjobban, amelyek semlegesek maradnak a nagyobb hatalmak versengésében

3,00

2,49

2,34

2,03

Szükség van a kis országok összefogására, hogy megfékezzék a nagyobb hatalmakat

3,83

3,97

2,97

2,84

Az atomkorban nem lehetnek háborúk, mert mindenki tudja, hogy a Föld pusztulásához vezetne

3,72

2,81

3,07

2,63

A világbéke egyedüli biztosítéka csak az általános és teljes leszerelés lehet

4,41

4,77

4,63

4,47

A szocialista országok fegyveres erejét is csökkenteni kellene, hogy elkerüljük a háborút

3,10

3,33

3,40

3,14

A világbéke egyedüli záloga a szocialista országok fegyveres ereje

3,59

3,75

2,82

3,54

A szocialista országok fegyveres erejét növelni kell, hogy elrettentse az imperialistákat a háborútól

2,85

3,26

2,31

2,74

Az imperialista hatalmak vezetői tudják, hogy a békés egymás mellen élés nekik is előnyös gazdaságilag

3,79

3,83

3,66

4,27

Az egyik nagyhatalomnak példát kellene mutatni azzal, hogy az atomenergiát csak békés célokra használja fel

4,62

4,47

3,70

3,15


(Az egyes kijelentésekkel való egyetértés mértékét egy ötfokú skálán jelölték meg a megkérdezettek oly módon, hogy aki teljesen egyetértett az adott állítással, az 5-öt adott, aki pedig egyáltalán nem értett egyet, az 1-et. A közölt átlagok az egyetértés átlagos mértékét jelzik az egyes rétegeken belül.)



…a gazdasági külkapcsolatokról



 

fiatal munkás

idős munkás

fiatal értelmiségi

idős értelmiségi

ma már egy ország nem képes önmaga fedezni valamennyi gazdasági szükségletét

3,99

4,15

4,04

4,61

Egy kis országnak különösen törekednie kell arra, hogy megőrizze teljes gazdasági függetlenségét

3,13

2,91

1,92

1,74

A szocialista országok csak közös erőfeszítéssel tudják műszaki-technikai elmaradottságukat felszámolni

4,20

4,26

4,26

4,62

A szocialista társadalmakban olyan gyors a gazdasági fejlődés, hogy az egyes országok saját erejükből is felszámolhatják történelmi elmaradásukat

2,86

2,81

2,01

1,67

Igazán előnyös gazdasági kapcsolatokat hazánk csak a szocialista országokkal tud kialakítani

3,24

3,43

2,93

2,72

Azért érdemes a szocialista országokkal kereskednünk, mert ők a gyengébb minőségű árukat is átveszik

1,92

1,69

1,51

1,31

Csak úgy lehetne igazán növelni a választékot az üzletekben, ha több árut hoznának be a nyugati országokból

2,14

2,00

2,02

1,72

A tőkés országokból származó áruk mindig jobb minőségűek, mint a szocialista országok árui

2,16

1,82

2,02

1,69

Nem lehetünk más szocialista országok érdekeire tekintettel, amikor a tőkés országokkal kötünk üzleteket

1,93

1,80

1,65

1,56

A tőkés országokkal való gazdasági kapcsolatok veszélyeztetik társadalmunkat, ha nem támaszkodunk a szocialista országok segítségére

2,85

3,02

2,67

3,20

A tőkés országokban olyan nagy a gazdasági bizonytalanság, hogy nem érdemes velük üzletet kötni

2,44

2,19

1,86

1,69

A tőkés országok gazdasági válsága és pénzromlása nem érinti hazánkat

2,50

2,01

1,71

1,47

Hazánkban belátható időn belül nem lehet olyan magas az életszínvonal, mint az iparilag legfejlettebb országokban

2,87

2,85

3,17

2,86

Az legyen a legfőbb célunk, hogy nálunk is olyan bő választék legyen, mint az iparilag fejlett országokban

3,58

3,80

2,77

3,39








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon