Skip to main content

Vásárhelyi Mária

Vásárhelyi Mária: „Fönn a haza tornyán”

Mit csinál a kormány?


Amióta megkaptam a Beszélőtől a felkérést a válaszadásra, azóta gondolkodom, hogy azért esett-e a szerkesztők választása erre az idézetre, mert valóban adekvátnak találják a kialakult helyzetre, vagy a kérdéssel provokálni kívánták a válaszolókat. Így azután én a kérdést – Vörösmartyt segítségül híva – egy továbbival toldanám meg, nevezetesen azzal, hogy: Ment-e a kormány által az ország elébb?

Beck László, Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…


Vélemények a médiaháborúról és az újságírók helyzetéről



  • Tovább
  • Beck László, Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…


    Helyesli-e, hogy Magyarországon a szabad piacgazdaság kialakítására törekednek?


  • Tovább
  • Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…


    Vélemények a szomszédos országokban élő magyarok helyzetéről


  • Tovább
  • Beck László, Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…


    Vélemények a demokratikus intézmények működéséről

    Intézmények presztízsének változása 1990 és 1993 között

    Ön szerint a következőkben felsorolt intézmények, szervezetek és személyek az elmúlt időszakban mennyire szolgálták az emberek javát?


    Beck László, Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…


    Milyen kárpótlást tart szükségesnek?

    Teljes kárpótlást  20%

    Részleges kárpótlást  18%

    Csak a földtulajdonosok kapják vissza földjeiket    6%

    Mindenki egyformán kapjon valamit  4%

    Senki ne kapjon semmit    46%

    Nem tudja  6%

    Mit kapjanak vissza az egyházak a tőlük elvett javakból?

    Az összes intézményt  14%

    Az általuk igényelt intézményeket  34%

    Csak a hitéletet szolgáló intézményeket  37%

    Egyéb  4%






















    Beck László, Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…


    A taxisblokád megítélése a közvéleményben

    Az adatfelvétel ideje: 1990. október 30–31; minta: a fővárosi felnőtt lakosságot reprezentáló 500 fős minta.

    Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…

    1989
    Itthon


    Ön szerint Kádár János politikája inkább hasznos, inkább káros vagy ellentmondásos volt? (Az adatfelvétel ideje: 1989. augusztus 23–szeptember 1.)


    inkább hasznos 49%

    inkább káros 15%

    ellentmondásos volt 33%

    nem tudja 3%

    Ön szerint mi történt Magyarországon 1956 őszén?









    Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…

    Magyarország képe a közvéleményben – más országokhoz viszonyítva


    Mit kellene Magyarországnak átvennie a nyugati országoktól?


    Az adott tényezőt említők aránya

    Munkamorál, munkafegyelem 40%

    Szervezés, irányítás 29%

    Technika, technológiai fejlettség 26%

    Hatékonyság, minőség 23%

    Életszínvonal, jövedelmek 10%


    Mit nem lenne jó átvennünk a nyugati országoktól?














    Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…


    Vélemények a gyülekezési és egyesülési törvény tervezetéről


  • Tovább
  • Blogok

    „Túl későn jöttünk”

    Zolnay János blogja

    Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

    Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

    Tovább

    E-kikötő

    Forradalom Csepelen

    Eörsi László
    Forradalom Csepelen

    A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

    A „kieg” ostroma

    1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

    Tovább

    Beszélő a Facebookon