Skip to main content

Vásárhelyi Mária

Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…

…a csernobili katasztrófa hatásairól és az eseménnyel kapcsolatos tájékoztatásról


A csernobili szerencsétlenség bejelentése után egy héttel a budapestiek háromnegyed része ezt tartotta az elmúlt hetek legfontosabb eseményének, és még három héttel később is ez foglalkoztatta leginkább az embereket. A budapestiek több mint kétharmad részének információéhsége is jelentős mértékben növekedett ezekben a hetekben, az átlagosnál sokkal jobban figyeltek a hírekre. A megkérdezettek több mint egyharmada rendszeresen hallgatta külföldi rádióadók híradásait is ezekben a napokban; legtöbben (26 százalék) a SZER, 8-8 százalék a BBC és az Amerika hangja híradásait követte nyomon.

Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…

Vélemények a Szovjetunióról és a szovjet–magyar kapcsolatokról


Hallott Ön arról, hogy az elkövetkező 15 év alatt a Szovjetunió meg akarja kétszerezni gazdasági teljesítőképességét?

Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…

Összefoglaló jelentés a közvélemény állapotáról 1984-ben


Vélemények a legfontosabb külföldi eseményekről

A külföldi események közül viszonylag tisztán különvá1aszthatjuk azokat, amelyek tartósan a közvélemény érdeklődésének az előterében álltak, és azokat, amelyek pillanatnyi érdeklődést váltottak ki.

Az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti viszony alakulása folyamatosan foglalkoztatta közvéleményt, de a viszonyt befolyásoló konkrét események különböző mértékben keltették fel az emberek figyelmét.




Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…

Vélemények az ország népesedési helyzetéről


A Tömegkommunikációs Kutatóközpont és a KSH Népességtudományi Kutatóintézete először 1974-ben végzett országos reprezentatív vizsgálatot arról, miként vélekedik a felnőtt lakosság a népesedési helyzetről. Míg 1973-ban a családonként ideálisnak tartott gyerekszám 2,93 volt, vagyis erősen megközelítette az akkor hivatalos álláspontként deklarált családonként három gyermeket, addig ez az érték 1983-ra 2,46-ra csökkent.

Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…

Vélemények a kisvállalkozásokról


1982 elején lépett hatályba a kisvállalkozások létrehozását engedélyező rendelet, amely alapvető változást jelentett a hazai gazdasági életben. „Még alig 20-40 ezer főt érint a kisvállalkozás, de mindennapos téma a sajtóban és a munkahelyeken, hivatalos fórumokon és baráti beszélgetéseken. Ma már létezik a kisvállalkozói szektor.

Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…

A lengyelországi eseményekről 1981 májusában


1981 májusában a Tömegkommunikációs Kutatóközpont Közvéleménykutató Osztálya 1000 fős országos reprezentatív minta tagjainak véleményét tudakolta a lengyelországi válságról, a sztrájkok okáról és az újonnan alakult szakszervezetek megítéléséről. A következőkben ennek a kutatásnak a legfontosabb eredményeit ismertetjük.

Véleménye szerint milyen okok vezettek a lengyelországi válság kialakulásához?


Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…


Az 1956-os forradalom 25. évfordulója előtt több olyan kutatás is készült a Tömegkommunikációs Kutatóközpontban, amely különböző rétegmintákon próbálta a forradalommal kapcsolatos közvéleményt szondázni. E kutatások közül az egyik nagyüzemekben dolgozó, fiatal munkások körében készült az ’56-os eseményekkel kapcsolatos ismeretekről és véleményekről. Ennek néhány eredményét ismertetjük a következőkben.

Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…


1979 végén egy országos reprezentatív minta tagjai arról mondtak véleményt, hogy különböző anyagi, szociális és morális értékek mentén hogyan ítélik meg Magyarország és a nyugat-európai országok helyzetét; melyek azok a dolgok, amelyekben Magyarország áll jobban, és melyek azok, amelyekben a nyugati országok megelőznek bennünket. A következő táblázat az erre a kérdésre adott válaszok megoszlását szemlélteti.

Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…


…a szocialista országok közötti érdekkülönbségekről


  • Tovább
  • Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…


    …a magyar nép nemzeti karakteréről

    1978 tavaszán készült az az adatfelvétel, amelyben egy munkásokat, illetve értelmiségieket reprezentáló rétegminta tagjait – egyebek között – arról is megkérdezték, hogy milyennek látják saját nemzetüket. Az alábbiakban ismertetett nemzetkarakter úgy rajzolódik ki, hogy a megkérdezettek a különböző ellentétes tulajdonságpárok között egy ötfokú skálán értékelték, hogy az adott tulajdonság mentén milyennek látják a magyarokat általában.


    Blogok

    „Túl későn jöttünk”

    Zolnay János blogja

    Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

    Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

    Tovább

    E-kikötő

    Forradalom Csepelen

    Eörsi László
    Forradalom Csepelen

    A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

    A „kieg” ostroma

    1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

    Tovább

    Beszélő a Facebookon