Skip to main content

Ezt mondtuk mi…

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
A lengyelországi eseményekről 1981 májusában


1981 májusában a Tömegkommunikációs Kutatóközpont Közvéleménykutató Osztálya 1000 fős országos reprezentatív minta tagjainak véleményét tudakolta a lengyelországi válságról, a sztrájkok okáról és az újonnan alakult szakszervezetek megítéléséről. A következőkben ennek a kutatásnak a legfontosabb eredményeit ismertetjük.

Véleménye szerint milyen okok vezettek a lengyelországi válság kialakulásához?
(Több válasz lehetséges!)


A lengyel válság okai<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

Említések aránya (%)

Nem kollektivizálták a mezőgazdaságot

37

Nem korszerűsítették a gazdaságirányítási rendszert

33

A szakszervezetek nem képviselték eléggé a munkások érdekeit

32

A vezetők visszaéltek a hatalommal

28

A vezetők nem hallgatták meg az emberek véleményét

24

A párt nem támaszkodott eléggé a tömegekre

24

Az ellenzéki erők fellázították a munkásokat

22

Lengyelország túl sok kölcsönt vett fel a nyugati országoktól

20

A politikai rendszer nem elég demokratikus

18

A katolikus egyház túl nagy befolyást gyakorolt az emberekre

17

Nem támogatták az egyéni parasztokat

16

A nyugati rádiók a rendszer ellen hangolták az embereket

13


A lengyelországi eseményekkel összefüggő kijelentésekkel való egyetértés mértéke


 

Egyetért

Nem ért egyet

Nem tudja, nem válaszol

A lengyelországi események azért következtek be, mert a párt kisajátította a hatalmat.

43

30

27

A lengyelországi események azért következtek be, mert a párt elhanyagolta a tömegek nevelését.

56

25

19

A lengyelországi események azért következtek be, mert a párt nem hallgattatta el idejében a szocializmus ellenfeleit.

36

45

19

A lengyel munkások azért sztrájkoltak, mert nem szeretnek dolgozni.

18

73

9

A lengyel munkások azért sztrájkoltak, mert csak így tudtak a helyzetükön javítani.

53

33

14

A sztrájkoló lengyel munkások szembefordultak a néphatalommal.

41

44

15

A lengyel munkások azért sztrájkoltak, mert a rendszer ellenfelei megtévesztették őket.

43

37

20


Vélemények a sztrájkról, mint az érdekérvényesítés eszközéről a szocializmus körülményei között


 

Egyetért

Nem ért egyet

Nem tudja, nem válaszol

A sztrájk a szocializmusban is a munkásérdekek érvényesítésének természetes eszköze.

36

51

13

A szocialista országokban is kialakulhat olyan helyzet, amikor a munkásoknak a sztrájk fegyveréhez kell nyúlniuk.

42

47

11

A sztrájk a szocialista országokban semmilyen körülmények között nem lehet a munkások fegyvere.

45

41

14


Vélemények az új lengyel szakszervezetekről

 

 

Egyetért

Nem ért egyet

Nem tudja, nem válaszol

Lengyelországban az új szakszervezetek megalakulása elősegíti a szocializmus megújulását.

62

19

19

Az új lengyel szakszervezetek az imperialista törekvések eszközei.

18

58

24

Az új lengyel szakszervezetek veszélyeztetik a szocialista rendszert.

21

58

21

Az új lengyel szakszervezetek másfajta szocializmust akarnak, mint ami most van Lengyelországban.

55

25

20

Az új lengyel szakszervezetek vezetésébe beszivárogtak a szocializmus ellenfelei.

54

23

23

Lengyelországban csak akkor jönnek rendbe a dolgok, ha a szakszervezetek ismét a párt irányítása alatt működnek majd.

71

16

13


A lengyelországi politikai helyzet megítélése


 

Egyetért

Nem ért egyet

Nem tudja, nem válaszol

Lengyelországban ellenforradalom zajlik.

20

60

20

Lengyelországban ellenforradalmi helyzet fenyeget.

47

37

16

A lengyelországi események sértik a szocialista országok katonai érdekeit.

49

32

19

A nyugati országok mindent megtesznek, hogy Lengyelországot kiszakítsák a szocialista országok közösségéből.

54

31

15

A nyugati országok minden segítséget megadnak Lengyelországnak, hogy kilábaljon a gazdasági válságból.

42

41

17

A lengyeleknek maguknak kell megoldaniuk politikai problémáikat.

87

8

5

Lengyelországban csak akkor jönnek rendbe a dolgok, ha a szocialista országok fegyveres segítséget nyújtanak a pártnak és a kormánynak.

10

80

10


Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a lengyelországihoz hasonló események Magyarországon is bekövetkezzenek?

Elképzelhetőnek tartja 5%

Elképzelhetetlennek tartja 89%

Nem tudja 6%

És azt elképzelhetőnek tartja-e, hogy a lengyelországihoz hasonló események történjenek más szocialista országban?

Elképzelhetőnek tartja 33%

Elképzelhetetlennek tartja 46%

Nem tudja 21%

































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon