Skip to main content

Beszélő folyóirat, 1. szám, Évfolyam 4, Szám 1

Erdély Miklós: Beszéd a hiábavalóságáról

Révész Sándor:

: Az Autómia Alapítvány által alapított Tolerancia Díj '98 díjazottjai

Neményi László: „Kell egy kis homok a gépezetbe”

Antal Lászlóval és Almási Miklóssal Neményi László beszélget

Neményi László: Demokrácia, szuverenitás és az Európai Unió

: Európai határidőnapló

Miklósi Zoltán: Félévi bizonyítvány

Hajdu Tibor: Ki beszél itt forradalomról?

Erdély Miklós: Kelet-európai barátnő

Kovács Ákos: 1981

Beck Tibor - Germuska Pál: Kronológia – 1981

Tischler János: Lengyelország, 1980–1981

II. rész

Gömöri György: Lengyelország 1981 őszén

Gömöri György: Nyugtalan koranyár

Kovácsy Tibor: Szadat halála

Csillag István: Vállalkozások és változások

Kőszeg Ferenc: A Beszélő 0. éve

Jankó Attila: Politikai zarándoklatok

Szekfű András: Raport – 1981

Dalos György: 1960

Iványi Gábor: MET

Kálmán C. György: Petri, ’81, hétfő

Varga Balázs: A történelem mint színház és politika

: Az 1981-ben bemutatott magyar filmek

Nánay István: Egy díj hányatott sorsa

A Halleluja és a Háromgarasos opera

: IM–Slágertükör

Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…

A lengyelországi eseményekről 1981 májusában

: Péterfy Gergely A B oldal című regényéről

Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Radnóti Sándor és Németh Gábor beszélget

Péterfy Gergely: Monológok könyve III.

Peternák Miklós: Erdély-kéziratok

Erdély Miklós: Erdély Miklós Kondor Béláról

Részlet egy 1981 körül készült magnófelvételből

Erdély Miklós: Példázat a próbálkozásról és a várakozásról

Erdély Miklós: Marathon

Erdély Miklós: Találgatás

Galántai Zoltán: A földönkívüliek erkölcsei

Seres László: Underpress

Murányi Gábor: „Méltatlan képtelenségek”

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon