Skip to main content

Underpress

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Szaván fogom a gondolatot.

A cél: médiagnózis, ezentúl havi baj formájában. A cím: tisztelgés Nagy Atilla Kristóf előtt, aki a 80-as években a Bölcsészettudományi Karon (BTK) végzett sokoldalú tanulmányai mellett radikális szamizdatot is kiadott ezen a néven. Atilla, jól kimerítetted a BTK-t (idegileg) – nyugtalankodj békében.

Underpress: a nyomtatott sajtó nyomás alatt. És akkor még nem beszéltünk a tévéről meg a rádióról. A sajtómunkások kormányzati, baráti, kompetenciabeli, (ön)megfelelési prés alatt, csak most nem kell a föld alá menni, elvégre szabadság van. Nyomás alatt. Magyar film. Az aktualizált/kolorizált/digitalizált változat hamarosan a mozikban. Jön! Jön! Jön!




Az 1998-as év mondata: „Ami a magyar sajtóban történik, a tulajdonviszonyok átalakulása, nem pedig átalakítása.” Elköv.: Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NEKÖRMI) politikai államtitkára a parlamentben, a Magyar Hírlap körül gerjesztett kormányhűhóról.

Ausztriában például az ilyen mondat elképzelhetetlen. Ha komoly politikus azt mondaná a nép szemébe bele, hogy a tulajdonviszonyok az időjáráshoz hasonlóan mintegy maguktól átalakulnak, anélkül, hogy valami ágens azokat átalakítaná, nem úszná meg, hogy min. három hónapot ne töltsön a Bécs melletti elegáns Bad Schlöpsl ideggyógyintézetének politikusok számára kialakított intenzív terápiás osztályán. Vagy csak kirúgnák.




„Ungeheuerliche Arroganz” – mondta Jürg Marquard budapesti sajtóértekezletén Stumpf überminiszter (copyright: MaNcs) hirdetésügyi „pozitív diszkriminációs” agyréméről élénken gesztikulálva, és ez volt a Kempinskiben tartott szómenés egyetlen pozitív üzenete. A Popcorn tulajdonosa kikérte magának, hogy az MH-ra való elképesztően arrogáns licittel állítsa helyre (Gott im Himmel!) a kormányzat az olyannyira áhított sokold./plur./obj. véleményhelyzetet – de szó nélkül hagyta, amit Orbán Vik mondott neki az ominózus kormányrezidenciás vacsorán: hogy ti. a kormány mindig is tiszteletben tartotta a független sajtót, és soha nem akarta mesterségesen alakítani a médiahelyzetet, alakul az magától is (ld. fent).

Épp egy héttel azelőtt közölte a min. eln. a magyar néppel via Reggeli Krónika, hogy gondolkodnak az MH, a Magyar Nemújság és a Napi Orbánvik összesuvasztásán, nőjön össze egy holdingban, ami nem tartozik össze. A 40 milliárd mínuszos MFB természetesen ideális tulajdonosa lesz a 140 milliárd mínuszos Postabank sajtóportfoliójának. A lényeg, az ungeheuerliche Arroganz nem ez: a lényeg Stumpf überpolitológus „pokoli” tézise. Egyirányú dominancia van, nincs sokoldalú véleményhelyzet, ezért a kormánynak meg kell teremtenie aztat. Meg fogja (próbálni).




Érdekes újság a Napi Orbánvik. Kormányzati lojalitása odáig terjed, hogy nem kommentálja a róla szóló kormányzati terveket, még a saját főszerkesztő-helyettesét is az MTI-ből idézi be. A Napi Nyelvcsapás megvalósította a polgári véleménypluralizmust egy újságban. A pártszimpátiák a fidexes OKA-tól és a Twilight Zone-szerű Bayer Zsolttól egészen a MIÉP-es Pilhálig terjednek, igaz, az FKGP nincs jelen a lapban. Van viszont: Postabank, OTP, Szerencsejáték Rt. Ez utóbbi csak és kizárólag ott jelentet meg lelkes, de borzalmas kis sárga reklámújságot (szerk. biz. tag: Knézy Jenő, a Telesport új főszerkesztője).

Torgyán novemberi nepotizmusa már OKA-nak is sok volt, a harmadik oldalról kurziváltan szólította fel a minisztert a légügyi dinasztia visszahívására. Erősítendő a Fidex-önképet: mi vagyunk a józan közép, ők a kissé fura, de jó szándékú koal. partnerek, akiknek az elnöke őrült, de van benne rendszer. Az erő velünk van (az MDF bennünk).




Horn Gyula közeledni kisgazdák. Ötlet mindenki hördülni, Tabajdi Csaba Népszabadság védeni Gyula és ötlet. Mondani, ki a bánat tudhassa, mi jönni követk. választás. Csaba van igazság. Ha így megy, szocik feljön, kisgazd kilép, szadi kies. Genius Csabi.




Egy kis egyensúly?

Köszönöm, közszolgálatban vagyok. A kőkeményen kormányellenes, ellenzéki MIÉP-, KDNP- és MDNP-kurátorok miatt sajnos mindenhová be kell emelni kormánypárti Fidesz-, FKGP- és MDF-kurátorokat is (l. még egyensúly). Hogy az ellenzék szerint clear and present danger, hogy meglesz a jobboldali kétharmad? Lehet. De mi ez ahhoz a demokráciatörténeti fenoménhoz képest, hogy egyszerre két parlamenti ciklus pártjai igazgatják majd a közmédiát!




Saját elmondása szerint a Kiss T. Annával kötött médiafinanszírozási alelnöki szerződést „egy bizonyos presszió miatt, az MTV életben maradása érdekében” kötötte meg Horváth Lóránt üv. tévéelnök, és ebben „politikai motívumok nem játszottak szerepet”. Aha-élmény. A közmédia kinevezési gyakorlatában van presszió – politika nélkül. Lehet, hogy mégiscsak a gólya hozza, szeplőtelenül?




Chrudinák a szabadságot választotta, hazajött, és ez az a kormány, amely alatt debütálhatott A Hétben. Nem tagadta meg önmagát. A naiv magyar néző számára síró iraki gyerekek, panaszkodó orvosok védték meg Szaddámot a Lewinskyt kompenzáló gaz, bombázó Clintontól, aki persze nem csap oda a szinténtudjukmilyen Izraelre.

Az arab szempont visszatér. Új magyar horrorsorozat. Csak az MTV 1-en!




Nem az az érdekes, hogy kihagyják őket – a kérdés az, miért hagyják ki őket.

Kovács P. József tévébemondó a Cash Flow gazdasági magazinban: „A híradóval egyelőre megszakadt a munkakapcsolatom. (…) A szerkesztőváltásokkal együtt a stáb sok tagjának mennie kellett. Az újak közül számosan megkerestek, hogy szükség lenne rám és a tapasztalataimra, de mivel az előző szerkesztők (akik most nemkívánatos személyek) keze alatt is dolgoztam, sajnos nem tarthatnak rám igényt.” (Kiemelés tőlem. K. K.)

Az eset enyhén szólva is rejtélyes. Van egy új gárda, amelyből sokan megkeresték Józsefet, ugyan mondana be nekik is – egy lélegzetvétel alatt azonban közölték vele, fájdalom, nem tehetik, hiszen József az előző szerkesztők keze alatt is bemondott, márpedig azok most nemkívánatosak.

A neutrális tévébemondó magányossága. „Szívesen informálom a nézőket a műsorokról: ez továbbra is örömet jelent számomra.” Legalább valami.




Nem az az érdekes, hogy visszaveszik őket – a kérdés az, miért veszik vissza őket.

„Az 1998-as választási eredmények ismeretében Önöknek bizonyos rehabilitációs feladatuk van” – írta Gál Jolán megbélyegzett és kirekesztett tévériporter az MTV elnökének és (akkor még létező) kuratóriumi elnökének rögvest a választás után, hangsúlyozva, hogy négy év „megbélyegzés és kirekesztés után (…) egy Chrudinák vezette külpolitikai és egy Pálfy G. vezette belpolitikai műsornál bizonyára valamennyien munkát találhatunk.” Az ok: „Az alkotmányosan működő és kormányzó jobboldali erőkkel való szimpatizálás nem lehet bűn 1998-ban, azután, hogy a választók többsége is erről tett tanúbizonyságot szavazataival.” Nem telt bele fél év, és lőn rehab.

Aranyfüst. Szép név. „Anyukám, kapcsold be gyorsan, lekéssük az Aranyfüstöt.” „A micsodát?” A Napi Maóban Belénessy Csaba illetékes „a várható tartalmat röviden úgy összegezte: mit üzen a múlt a jövőnek” (kérdés, hogy foglalta volna össze hosszabban), „illetve egy nemzet és egy kultúra van Magyarországon”. Eine Nation, ein Kulturgut.

Az új műsorhoz természetesen új férfiak/nők kellenek, így, bár Pálfy Gépont még kérdéses, Liebmann Katalin (HM) jön, és ahol Kati van, onnan Balázs (Várkonyi) sem hiányozhat sokáig. Feketén-fehéren, még emlékszünk. És tényleg: nem lehet bűn. Legyen rehab., legyen saját, tehát a műsorújságban idejekorán felismerhető, tehát nézéstechnikailag kiküszöbölhető műsora Pistának, Katinak, Balázsnak, de még a gyönyörű kalapot birtokló Mátyássy Andreának is.

Chrudináknak is. Mondjuk legyen az a címe, hogy Chrudinák. Az lesz a címe. A műsor mottója pedig legyen a régi Levi’s-reklám: a minőség sose megy ki a divatból.




Mit üzen a múlt a jövőnek?

Az ORTT Központi (Panasz)bizottsága elmarasztalta a Híradót (MTV 1), amiért Orbán Vik bonni útját a tudósító a következőkkel vezette fel: „Két gondterhelt kormányfő találkozott ma egymással, hiszen mindkét miniszterelnök koalícióban kénytelen kormányozni.” A KP szerint a tudósító a „gondterhelt” kifejezéssel „megsértette a médiatörvényt”, mert egy külpol. hírbe a belpol. helyzetről vallott saját véleményét „csempészte be”. A tudósító, aki örülhet, hogy nem csempészésért kapott öt évet, egy életre megtanulta, hogy alkalmazkodni kell a belpol. elvárásokhoz. Orbán Vik is megmondta a koal. szerz. aláírásakor, nincs többé olyan, hogy „kényszerkoalíció”.

A tudósító mondata helyesen: „Egy gondterhelt és egy felhőtlen ábrázatú kormányfő találkozott ma egymással, hiszen míg szegény Schrödernek a Zöldek koloncként csüngenek nyakán, addig a mi Orbán Viktorunk önként, mi több, dalolva kormányoz együtt a Független Kisgazdapárttal.”




ÁREMELÉS! SZEGÉNYEBBEK LESZNEK A SZEGÉNYEK
CSÚCS LÁSZLÓ OTTHAGYTA TORGYÁNT
ANARCHISTÁK TÖRTEK-ZÚZTAK
HASFELMETSZŐ JACK ÉS AZ ATLANTAI FAJTISZTÍTÓ
RENDŐRTISZTRE TÁMADT A KIRABOLT ÉKSZERÉSZ
SZTRÁJKKAL ÉS GYÁRFOGLALÁSSAL FENYEGETŐZNEK A MUNKÁSOK
HITLER NEM MONDOTT SEMMI EREDETIT, OKOSAT
ELJÖN A VILÁGFORRADALOM NAPJA
(Egy átlagos nap a Blikk című napilap életében; 1998. dec. 10.)




A német RTL 2-n sugárzott szexműsorban leadják a „Budapest – a Kelet Bangkokja” című ismert történet 1765., újrafeldolgozott verzióját. A hű-mekkora-kurvák-vagyunk kérdéskör tárgyalása helyett ezúttal a külföldi szexuális befektetőknek csinált reklámot a Peep. Magyarországon forgatott ugyanis Joe D’Amato, a legendás pornórendező, akiről azt kell tudni, hogy (s)permanensen veszteséges, lévén hihetetlen költségekbe veri (ki) magát, mert megadja a módját, művészi ambíciókat dédelget.

Ezúttal valahol Budapest közelében bérelt kis vidéki házat, a szereplők szépen, költségigényesen beöltöztetve, zajlik a szex az istállóban – és ekkor a kamera megmutatja D’Amato bedolgozóit, segítőit. Az olasz pornórendező lényeges magyar segítője egy magyar kamion, amelynek forgalmi rendszáma MTV-180.

Nem járunk messze a valóságtól, ha a hiperveszteséges közszolg. Magyar Televízió egyik business tripjét sejtjük a kamionoztatás mögött. (M)orálisan egyébként még mindig inkább ez, mint kiadni a keresk. konkurenciának (RTL Klub) a saját gyártást. Ez lehet a közszolg. kibontakozás útja: privát pornón behozni, ami nem jön be államilag, hirdetéssel, előfizetési díjjal. Reméljük, nem barter: én szállítok neked, te megdughatsz.




Ellenben basznak az HBO-n. Nem tudom, feltűnt-e valakinek, de a per pillanat egyetlen magyar pay TV-n csütörtök/szombat éjjelenként EU-nonkonform módon reálisan létező francia, illetve amerikai falloszok hatolnak be reálisan létező francia, illetve amerikai vaginákba. Nem „erotikus jelenetek”, hazug, stilizált amerikai szeretkezések láthatók, mint a TV 2-n meg az RTL Klubon hétvégente; de nem is David Hamilton-szerű (ny)álművészi csábítások vagy tiroli/germán jódlizó idétlenkedések, mint a német SAT 1-en, nem: az HBO-n basznak, és ez korunk posztilyenolyan ideáljainak legszabadságpártibb vizuális kritikája.

Ha van isten, nem szabadítja rá a ker. konz. polg. médiaakarnokokat az HBO-ra –, hogy ez eddig nem történt meg, talán annak köszönhető, hogy ők is nézik (polgármestereik esetében: csinálják).




A színes gazdasági magazinból ölünkbe hull egy négyoldalas kis reklámkiadvány. Utazási iroda hirdeti egzotikus céljait. A cég reklámszlogenjét nem fogják kitalálni: A nagy utazás.

Az ötletgazda vélhetően nem olvasta az idézett művet, így mintegy önkéntelenül járult hozzá a magyar reklámkultúra nevének öregbítéséhez. Az ötlet remek. Buszozzon cégünkkel Birkenauba! Vonatozzon velünk ma is működő szibériai lágerekbe! Repüljön last minute ajánlatunkkal vietnami átnevelőtáborokba! (Ha vissza is akar jönni, kérjük, időben jelezze utaskísérőnknek.)




























































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon