Skip to main content

Erdély-kéziratok

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A alább közölt szövegek Erdély Miklós hagyatékából származnak, és most jelennek meg először nyomtatásban. A magnószalagon fennmaradt, elsősorban Kondor Bélára emlékező szöveg alighanem egy előadás vagy interjú része, datálása a szöveg egyik mozzanata alapján Kondor 1981-es posztumusz hatvani kiállításához kapcsolható. Erdély a Vonatút című filmje forgatását úgy tervezte, hogy a stáb és az Indigo csoport, a film szereplői épp a kiállítás megnyitójára érkezzenek vonattal Budapestről Hatvanba. A forgatás végül is technikai okokból nem a tervezett módon zajlott, a ma látható végleges változat egy későbbi, megismételt forgatás eredménye. A Kondor-kiállítás megnyitóján ugyan készültek filmfelvételek – ezek holléte azonban ismeretlen. Erdély egyébként több, Kondorral kapcsolatos dokumentumot is magával vitt Hatvanba, de végül nem ismertette ezeket, és nem is hagyta megnézni őket – ez személyes emlékem.

Erdély Kondorról szóló írása – mely eredetileg egy utóbb meghiúsult emlékkönyvbe készült – KB címmel megjelent: Erdély Miklós: Művészeti írások. Képzőművészeti Kiadó, 1991, Budapest, 14-22. oldal.

A három korai vers mindegyike autentikus, gépelt, dátumozott kézirat formájában maradt fenn. Érdemes talán hozzáfűzni, hogy Erdély egyiket sem vette föl a még életében megjelent, általa szerkesztett Kollapszus orv. című kötetébe (Magyar Műhely, 1974, Párizs), és kimaradt a posztumusz Második kötetből is. A Példázat a várakozásról és a próbálkozásról hangfelvétel (hangjáték) formájában is létezik, feltehető keletkezési dátuma 1967 (a felvételen elsőként megszólaló férfihang Altorjai Sándoré, a válaszoló női hang Erdély Miklós feleségéé, Szenes Zsuzsáé). A Kelet-európai barátnő című töredék Erdély hátrahagyott, kéziratos füzetei egyikében (128. sz.) található, a szöveg minden valószínűség szerint befejezetlen, az 1980-as évek elejére datálható. (Lásd e számunk 36. oldalán.) A kézirat végig nyomtatott nagybetűs írással készült: Erdély gyakran alkalmazta ezt az írásmódot, mely részben építészi gyakorlatára vezethető vissza, részben a későbbi gépeltetést könnyíti, mivel ő maga soha nem írt géppel. Jelen közlés tehát szöveghű, mindazonáltal tagolása, megjelenése ennyiben eltér a füzetben található változattól, és az értelemszerű, érvényes nyelvhelyességi szabályokat és írásmódot követi.






Hivatkozott cikkek

Kapcsolódó cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon