Skip to main content

Peternák Miklós

Peternák Miklós: Erdély-kéziratok


A alább közölt szövegek Erdély Miklós hagyatékából származnak, és most jelennek meg először nyomtatásban. A magnószalagon fennmaradt, elsősorban Kondor Bélára emlékező szöveg alighanem egy előadás vagy interjú része, datálása a szöveg egyik mozzanata alapján Kondor 1981-es posztumusz hatvani kiállításához kapcsolható. Erdély a Vonatút című filmje forgatását úgy tervezte, hogy a stáb és az Indigo csoport, a film szereplői épp a kiállítás megnyitójára érkezzenek vonattal Budapestről Hatvanba.

Fodor Gábor, Forgács Éva, Göncz Árpád, Peternák Miklós, Szilágyi Ákos, Tillmann J. A.: Az idegen – szép

Megnyitó beszédek

„Hogy önmagunkkal békességben éljünk”

„Legjobb tudomásom szerint az emberek csordába vagy hordába verődése után az első szavuk ez volt: ember. Mintegy saját magukra használták jelzőként.

Az idegen általában az ellenség szinonimája volt. Azt hisszük, régen túljutottunk már ezen, ám úgy látszik, újra és újra szembe kell néznünk ezzel a szemlélettel.



Peternák Miklós: Vilém Flusser, a médiumok – és a filozófia


1992. május 11-én sugározta a Magyar Televízió 1-es csatornája azt a Vilém Flusserrel készített, majd 40 perces interjút, mely 1991 októberében Münchenben készült a FRIZ Iroda produkciójában. „A nyomtatott szó és a média konkurenciájának mítosza” volt a címe a müncheni Média-napok keretében rendezett találkozónak, ahol Flusser meghívottként egy rövid előadásban ismertette ezzel kapcsolatos nézeteit.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon