A alább közölt szövegek Erdély Miklós hagyatékából származnak, és most jelennek meg először nyomtatásban. A magnószalagon fennmaradt, elsősorban Kondor Bélára emlékező szöveg alighanem egy előadás vagy interjú része, datálása a szöveg egyik mozzanata alapján Kondor 1981-es posztumusz hatvani kiállításához kapcsolható. Erdély a Vonatút című filmje forgatását úgy tervezte, hogy a stáb és az Indigo csoport, a film szereplői épp a kiállítás megnyitójára érkezzenek vonattal Budapestről Hatvanba. A forgatás végül is technikai okokból nem a tervezett módon zajlott, a ma látható végleges változat egy későbbi, megismételt forgatás eredménye. A Kondor-kiállítás megnyitóján ugyan készültek filmfelvételek – ezek holléte azonban ismeretlen. Erdély egyébként több, Kondorral kapcsolatos dokumentumot is magával vitt Hatvanba, de végül nem ismertette ezeket, és nem is hagyta megnézni őket – ez személyes emlékem.
Erdély Kondorról szóló írása – mely eredetileg egy utóbb meghiúsult emlékkönyvbe készült – KB címmel megjelent: Erdély Miklós: Művészeti írások. Képzőművészeti Kiadó, 1991, Budapest, 14-22. oldal.
A három korai vers mindegyike autentikus, gépelt, dátumozott kézirat formájában maradt fenn. Érdemes talán hozzáfűzni, hogy Erdély egyiket sem vette föl a még életében megjelent, általa szerkesztett Kollapszus orv. című kötetébe (Magyar Műhely, 1974, Párizs), és kimaradt a posztumusz Második kötetből is. A Példázat a várakozásról és a próbálkozásról hangfelvétel (hangjáték) formájában is létezik, feltehető keletkezési dátuma 1967 (a felvételen elsőként megszólaló férfihang Altorjai Sándoré, a válaszoló női hang Erdély Miklós feleségéé, Szenes Zsuzsáé). A Kelet-európai barátnő című töredék Erdély hátrahagyott, kéziratos füzetei egyikében (128. sz.) található, a szöveg minden valószínűség szerint befejezetlen, az 1980-as évek elejére datálható. (Lásd e számunk 36. oldalán.) A kézirat végig nyomtatott nagybetűs írással készült: Erdély gyakran alkalmazta ezt az írásmódot, mely részben építészi gyakorlatára vezethető vissza, részben a későbbi gépeltetést könnyíti, mivel ő maga soha nem írt géppel. Jelen közlés tehát szöveghű, mindazonáltal tagolása, megjelenése ennyiben eltér a füzetben található változattól, és az értelemszerű, érvényes nyelvhelyességi szabályokat és írásmódot követi.
Hivatkozott cikkek
Kapcsolódó cikkek
- Kultúra [7]