Skip to main content

Az Autómia Alapítvány által alapított Tolerancia Díj '98 díjazottjai

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Nyomtatott sajtó


I. Mihancsik Zsófia

Régens, gáláns, elefáns – beszélgetés Nádasdy Ádámmal, Beszélő, 1998. június

II. Balogh Attila

Cigányfúróban megjelent Humorom című rovatért

III. Scipiades Erzsébet

többek között:

Hajléktalan vagy? Pusztulj!

Mit irigyeljünk a díjhátralékosokon?

Prostituált leszel úgyis

Elmeszáműzöttek

a Magyar Hírlapban megjelent írásaiért

Különdíj

MaNcs (Magyar Narancs) szerkesztősége

Rádió

I. Hegyi Imre, Kovalik Márta

Kreol Mise című műsorért, Húszas Stúdió, MR – Kossuth rádió, 1998. július 5.

II. Moskovics Judit, Maronics Annamária

Zámoly című műsorért, MR – Kossuth rádió, 1998. november 7.

III. Ránki Júlia, Sándor Erzsi

Csiga Háza I-II. Más-sáv című műsorért MR – Petőfi rádió, 1998. január 21.

Különdíj

Tilos Rádió szerkesztősége

Televízió

I. Varga Ágota

Zsuzsa – a súri apáca című filmért, Háló, MTV 1, 1998. augusztus, operatőr: Markert Károly, producer: Vitézy László, MTV Információs Főszerkesztőség

II. Bayer Ilona

Carmina Burana, Civil Kurázsi, MTV 1, 1998. július 22., operatőr: Kálmán János, gyártásvezető: Popik Gyula, MTV Közművelődési Stúdió

III. Kriskó László, Matula Mariann

Orsós Anti története, Emberkék című filmért, MTV 1, operatőr: Rácz Albert, gyártásvezető: Kovács Edina, R-Vision Videóstúdió



























































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon