Skip to main content

Ezt mondtuk mi…

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Vélemények a Szovjetunióról és a szovjet–magyar kapcsolatokról


Hallott Ön arról, hogy az elkövetkező 15 év alatt a Szovjetunió meg akarja kétszerezni gazdasági teljesítőképességét?


hallott róla 56%

nem hallott róla 41%

nem tudja, adathiány 3%

Összesen 100%

És mit gondol:

ez sikerülni fog a Szovjetuniónak 36%

nem fog sikerülni a Szovjetuniónak 13%

nem tudja 8%

nincs adat 43%

Összesen 100%

Ön szerint a Szovjetunióban jó vagy rossz…


<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> 

Közepes

Rossz

Nem tudja, nincs adat

Összesen

...a lakáshelyzet

31

28

16

25

100

...az áruellátás

22

32

30

16

100

...az egészségügyi ellátás

53

15

5

27

100

...a munkakörülmények

36

27

10

27

100

...a környezetvédelem

39

18

11

32

100

...a nyugdíjasok helyzete

22

15

7

56

100

...az oktatásügy helyzete

62

11

2

25

100


Hallott arról, hogy a Szovjetunióban intézkedéseket hoztak az alkoholizmus ellen?

hallott róla 89%

nem hallott róla 8%

nem tudja, nincs adat 3%

összesen 100%

és mi a véleménye, ezek az intézkedések

...túl szigorúak 39%

...túl enyhék 10%

...se nem szigorúak, se nem enyhék 31%

...nem tudja, nincs adat, egyéb 20%

összesen 100%

És mit gondol; az emberek a Szovjetunióban ezek után

...kevesebbet fognak inni 31%

...nem fognak kevesebbet inni 50%

...nem tudja, nincs adat 19%

összesen 100%

Véleménye szerint a jelenlegi világhelyzetben mi szolgálja jobban egy kis ország érdekeit:

az, ha távol marad a nagyhatalmak versengésétől,

és a maga külön útját járja 24%

az, ha egyik vagy másik nagyhatalom oldalára áll,

és vele egy úton jár 56%

nem tudja, nincs adat 20%

összesen 100%

Véleménye szerint Magyarország tagja-e valamilyen nemzetközi katonai szervezetnek?

tagja 67%

nem tagja 7%

nem tudja, nincs adat 26%

összesen 100%

Véleménye szerint az, hogy Magyarország tagja a Varsói Szerződésnek, inkább előnyökkel, vagy inkább hátrányokkal jár Magyarország számára?

inkább előnyökkel 37%

inkább hátrányokkal 7%

előnyökkel és hátrányokkal is jár 9%

nem tudja, nincs adat 47%

összesen 100%

És mit gondol, hogy ez a tagság veszélybe sodorhatja Magyarországot, vagy nem sodorhatja veszélybe?

veszélybe sodorhatja 16%

nem sodorhatja veszélybe 33%

nem tudja, nincs adat, egyéb 51%

összesen 100%

Ön szerint vannak-e nálunk olyan emberek, akiknek nem rokonszenves, hogy Magyarország szoros kapcsolatban van a Szovjetunióval?

vannak ilyen emberek 76%

nincsenek ilyen emberek 12%

nem tudja 12%

összesen 100%

És mit gondol, sokan vannak, vagy kevesen vannak az olyan emberek, akiknek nem rokonszenves, hogy Magyarország szoros kapcsolatban van a Szovjetunióval?

sokan vannak 20%

kevesen vannak 49%

nem tudja, nincs adat, egyéb 31%

összesen 100%

Véleménye szerint a Szovjetunió és Magyarország gazdasági kapcsolata inkább Magyarországnak előnyös, vagy inkább a Szovjetuniónak előnyös?

inkább Magyarországnak előnyös 20%

inkább a Szovjetuniónak előnyös 18%

mindkettőnek egyformán előnyös 50%

egyéb, nincs válasz, nincs adat 12%

összesen 100%






































































































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon