Skip to main content

Ezt mondtuk mi…

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Vélemények a gyülekezési és egyesülési törvény tervezetéről


<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> 

Helyesli

Nem helyesli

Nem tudja

Helyesli-e, hogy az emberek, ha akarnak, békés gyűléseket, felvonulásokat tarthatnak és szervezhetnek?

80

13

7

Helyesli-e, hogy ilyen gyűléseken vagy felvonulásokon a résztvevők szabadon kifejezhetik véleményüket, elégedetlenségüket?

81

13

6

Helyesli-e, hogy mindenféle egyesületet, társaságot, egyletet létre lehessen hozni, amelyet a törvény nem tilt?

74

16

10

Helyesli-e, hogy tilos legyen új politikai pártot alakítani az egyesülési jog alapján?

31

53

16

Helyesli-e, hogy tilos legyen új fegyveres testületeket, szervezeteket alapítani az egyesülési jog alapján?

61

27

12


Véleménye szerint fel kellene-e oszlatni az engedélyezett felvonulást akkor, ha…


 

Fel kellene oszlatni

Nem kellene feloszlatni

Nem tudja

…zavarja a környéken lakók esti nyugalmát?

58

35

7

…egy országos vezetőt nyilvánosan megbírálnak?

29

61

10

…hosszabb időre megbénítja a közlekedést?

54

39

7

…a résztvevők betörnek néhány kirakatot?

88

7

5

…a résztvevők összetapossák a virágágyásokat?

66

27

7

…a résztvevők gúnyos megjegyzéseket kiabálnak a rendőrökre?

66

28

6

…az esemény sérti a szocialista társadalmi rendszert?

76

15

9


Vélemények az ellenzéki csoportok tevékenységéről



 

Egyetért

Nem ért egyet

Nem tudja

Az ellenzéki csoportok tevékenysége a nyugati hatalmak érdekeit szolgálja

28

42

30

Akik nagyobb szólásszabadságot akarnak, azok az eddig elért eredményeket is veszélyeztetik

30

41

29

Az ellenzéki csoportok tevékenysége katasztrófába sodorhatja az országot

30

42

28

Az ellenzéki csoportok tevékenysége elősegíti a demokrácia kibontakozását

34

38

28

Akik nagyobb szólásszabadságot akarnak, azok nem számolnak a lehetőségekkel

36

34

30

Az ellenzéki csoportok csak saját magukat képviselik

39

29

32

Az ellenzéki csoportok a nehézségek fokozódásából akarnak hasznot húzni

41

30

29

Az ellenzéki csoportok tevékenysége veszélyezteti az ország rendjét és nyugalmát

45

29

26

Az ellenzéki csoportok azt mondják ki, amit mások csak gondolnak

49

23

28

Magyarországon a jelenleginél nagyobb szólásszabadságra lenne szükség

50

21

29

Az ellenzéki csoportok olyan problémákra is felhívják a figyelmet, amelyekkel a kormányzat nem számol eléggé

66

6

28


Néhány vezető politikus népszerűsége 1988 novemberében (1–100-ig terjedő skálán)


Pozsgay Imre       76

Berecz János        72

Csehák Judit        71

Grósz Károly        70

Kádár János         70

Nyers Rezső         69

Nagy Sándor        68

Németh Miklós      66

Medgyessy Péter  61

Iványi Pál            60

Vélemények a többpártrendszer lehetőségéről

Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a közeljövőben az MSZMP mellett más politikai pártok is működhessenek Magyarországon?

Elképzelhetőnek tartja 73%

Nem tartja elképzelhetőnek 19%

Nem tudja 8%

Ön elfogadhatónak tartaná-e, hogy a közeljövőben az MSZMP mellett más politikai pártok is működhessenek Magyarországon?

Elfogadhatónak tartja 63%

Nem tartja elfogadhatónak 26%

Nem tudja 11%

És szükségesnek tartja-e, hogy a közeljövőben az MSZMP mellett más politikai pártok is működhessenek Magyarországon?

Szükségesnek tartja 41%

Nem tartja szükségesnek 48%

Nem tudja 11%

Mit gondol, ha úgy alakulna, hogy az MSZMP mellett más pártok is lennének, az MSZMP megőrizné vagy elveszítené vezető szerepét?

Az MSZMP megőrizné vezető szerepét 50%

Az MSZMP elveszítené vezető szerepét 32%

Nem tudja 18%































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon