Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…
Vélemények a Szovjetunióról és a szovjet–magyar kapcsolatokról
Hallott Ön arról, hogy az elkövetkező 15 év alatt a Szovjetunió meg akarja kétszerezni gazdasági teljesítőképességét?
Beszélő évek – 1985
Nyugi, nem húznak csőbe
bennünket a Petőfi Csarnokban, annak ellenére, hogy az új budapesti ifjúsági centrum épületét keresztül-kasul színesre mázolt, kisebb-nagyobb csövek hálózzák be. A Városligetben tető alá hozott szabadidőközpont szinte kínálja magát a megtekintésre, s érdemes is bekukkantani a javában üzemelő csarnokba. A start régen várt pillanatai óta kiderült, hogy talán nincs is a fővárosban olyan művelődési-szórakoztató intézmény, mely ekkora műfaji gazdagságban, választékban kínál programokat elsősorban a tinédzsereknek.
Nánay István: Kortársunk, Csehov
A felszabadulás negyvenedik évfordulóját ünnepeltük. A kerek évforduló ellenére jóval kevesebb „musz” program volt a színházak műsorán, mint például az 1978–79-es évadban, amikor a két országban kölcsönösen ünnepi drámafesztiválokat tartottak.
A visszafogott ünneplés abban is megmutatkozott, hogy a színházak többsége csupán stúdióméretben játszott szovjet darabot.
IM-Slágertükör
1. Varga Miklós: Európa – (2)
2. Első Emelet: Dadogós break – (9)
3. KFT: Bál az Operában – (1)
4. Csepregi Éva, Végvári Ádám: Japán fiú – (–)
5. Dolly Roll: Kolibri panzió – (5)
6. Korál: Kergesd el a felhőt a házamról – (–)
7. Rolls: Adj helyet magad mellett – (8)
8. LGT: A szívbajt hozod rám – (3)
9. Katona Klári: Fiúk a térről – (–)
10. Első Emelet: Nézelődünk – (–)
11. P.
Az 1985-ben bemutatott magyar filmek
Bábolna múltja (Sára Sándor – dokumentumfilm)
Csak egy mozi (Sándor Pál)
Egy kicsit én, egy kicsit te… (Gyarmathy Lívia)
Az élet muzsikája – Kálmán Imre (Palásthy György)
Eszterlánc (Péterffy András)
Gyerekrablás a Palánk utcában (Mihályfi Sándor)
Hány az óra, Vekker úr? (Bacsó Péter)
Higgyetek nekem! (Mihályfi László)
Megfelelő ember kényes feladatra (Kovácsi János)
Őszi almanach (Tarr Béla)
Redl
Varga Balázs: Körképek és körtáncok
1985 filmjei
Évtizedeken keresztül úgy tűnt, hogy a „szocialista filmgyártásban” nem a pénz a legfontosabb. Hogy mi mibe kerül, nem perdöntő kérdés, a szelekció nem eszerint történik. A nyolcvanas években azonban visszaszerezte meghatározó szerepét a Pénz. A filmgyár (Mafilm) sokadik átszervezése is a hatékonyság jegyében zajlott. A hatvanas évek eleje óta általában négy-öt évente változott a filmgyártás struktúrája, a stúdiók hol nagyobb, hol kisebb önállóságot élveztek, a művészeti és a gyártási egységek szervezeti kapcsolata is folyamatosan mozgásban volt.
Kálmán C. György: Sinistra előtt
1985-re Bodor Ádámnak már jelent meg kötete Magyarországon is, de ez a novelláskötet, Az Eufrátesz Babilonnál, áttelepülése óta az első volt: tehát legalább a harmadik bemutatkozás, de mind közül talán a legsúlyosabb. 1985 csendes szenzációja, Krasznahorkai Sátántangójának jóval látványosabb fogadtatása mellett.
A Sátántangó és Az Eufrátesz Babilonnál mintegy véletlenszerűen, a kiadók szeszélye folytán, teljesen esetlegesen kerül egymás mellé az időben. Ez a tény nem is jogosítana fel semmiféle összevetésre, s nem is törekszem erre.
Tábor Ádám: Az Örley Kör
A nyolcvanas évek elejétől a különböző irányzatokhoz tartozó fiatal írók a FIJAK, majd a JAK, illetve a régi Mozgó Világ keretei között példás szolidaritásban küzdöttek azért, hogy egymással nyíltan versenghessenek. Az évtizedfordulón sorra léptek fel a fővárosban a különböző önálló irodalmi csoportok. Lapot nem alapíthattak, de rendszeres felolvasóesteket már tarthattak.
A nyolcvanas évek legsötétebb napján, 1981.
A másik ember
Kósa Ferenc hozzászólása a monori találkozón, 1985. június 16-án.
Kedves barátaim, üldögéltem itt a fűben, hallgattam a különféle hozzászólásokat, és azon tűnődtem, szóljak-e vagy sem. Nem vagyok se író, se tudós, se politikus, csak afféle filmes; s bár mi, filmesek általában érdeklődünk a társadalom, a történelem és a politika kérdései iránt, hivatásunk szerint inkább képekben, művekben próbálunk gondolkodni a világról. Így aztán, ha művön és műfajon kívül kell megszólalnunk, néha gátlások szorongatják a torkunkat… Nem tagadom, most is bujkál bennem némi szorongás.
[Idézetek]
1. Nem vagyok marxista. Keresztényként és ferences szerzetesként küzdök a szabadságért, a vallásgyakorlás jogáért és az igazságosságért, amely egy új társadalom irányába mutat.
2. Leszögezem, hogy az evangélium kivétel nélkül mindenkihez szól. Ugyanakkor elismerem, hogy ugyanez az evangélium a szegényeket előnyben részesíti, mert ők a szenvedő többség, s ezért Istennek, Krisztusnak és az egyháznak kiváltságosai.
3. Úgy vélem, hogy az elnyomás idején az egyház küldetése egyértelműen felszabadító kell legyen.
4.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét