Skip to main content

Ezt mondtuk mi…

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


…a szocialista országok közötti érdekkülönbségekről


A szocialista országok között… (%)<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

fiatal munkás

idősebb munkás

egyetemista

értelmiségi

nincsenek érdekkülönbségek

15

15

4

3

rövid távú érdekkülönbségek vannak

70

61

77

77

hosszú távú érdekkülönbségek vannak

10

9

18

16

nem tudja

5

15

1

4

összesen

100

100

100

100



A szocialista országok közötti érdekkülönbségek… (%)

fiatal munkás

idősebb munkás

egyetemista

értelmiségi

gazdasági érdekkülönbségek

1

15

44

53

politikai érdekkülönbségek

3

8

11

12

államközi érdekkülönbségek

2

0

2

5


…a Szovjetunióval való rendkívül szoros kapcsolataink okairól


A Szovjetunióval való rendkívül szoros kapcsolatunk elsősorban…

Az adott tényezőt említők aránya

fiatal munkások

idősebb munkások

egyetemisták

értelmiségiek körében

… történeti vonatkozásokon alapul

29

32

8

7

…a Szovjetunió által nyújtott segítségen alapul

52

53

47

53

…a szovjet nyersanyagszállításokon alapul

22

29

36

59

…a Szovjetunió erején, nagyságán alapul

52

26

45

34

…a Szovjetuniónak való alárendeltségünkön alapul

40

41

37

33


…Kína társadalmi berendezkedéséről


Kína

fiatal munkás

idősebb munkás

egyetemista

értelmiségi

szocialista ország

20

32

48

51

nem szocialista ország

59

45

35

36

besorolhatatlan

7

6

10

6

nem tudja, nem válaszol

14

17

7

7

Összesen

100

100

100

100


...arról, hogy mely országok tagjai a KGST-nek


KGST-tagállamok

fiatal munkás

idősebb munkás

egyetemista

értelmiségi

Szovjetunió

100

99

98

98

Lengyelország

96

97

99

98

Csehszlovákia

96

99

99

97

NDK

90

95

98

97

Bulgária

89

87

97

98

Románia

81

68

84

86

Mongólia

35

50

62

54

Kuba

30

31

40

45

Jugoszlávia

36

23

26

22

Vietnam

14

15

17

6

Kína

4

2

4

1

NSZK

8

5

2

0

Finnország

3

5

2

2

Franciaország

4

3

0

1

Ausztria

4

2

0

2

Olaszország

3

3

0

1

Egyesült Államok

3

3

0

3


Az összes KGST-tagországot a

a fiatal munkások 3%-a

az idősebb munkások 6%-a

az egyetemisták 10%-a

az értelmiségiek 15%-a

tudta hibátlanul megnevezni.

























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon