Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…
…a szocialista országok közötti érdekkülönbségekről
Szilágyi György: Hanyas vagy?
Bojár Iván András: Az öregember mögöttA Hilton szálló építése (1969–1976)
Az 1976-ban bemutatott magyar filmek
Varga Balázs: Elsőfilmesek éve1976 filmjei
IM – Slágertükör
Bán Zoltán András: Fancsikó és Pinta – valamint Hegel
Nánay István: Tragikomikus operett-ország
Szigethy Gábor: 1976. június 4. 19.40– anatómiai vázlat –
Néhány adat az első traktorról
Blogok„Túl későn jöttünk”Zolnay János blogjaBeszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején? E-kikötőForradalom CsepelenEörsi LászlóA FORRADALOM ELSŐ NAPJAI A „kieg” ostroma 1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Beszélő a Facebookon |
Friss hozzászólások
6 év 17 hét
8 év 42 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 47 hét
8 év 47 hét
8 év 47 hét
8 év 50 hét
8 év 50 hét
8 év 50 hét