Skip to main content

Beszélő folyóirat, 7–8. szám, Évfolyam 3, Szám 7

Tandori Dezső: Holt Költők Társasága

Mink András:

Babarczy Eszter: Az Istentől eltalált ember

Németh Sándorral, a Hit Gyülekezete vezetőjével Babarczy Eszter beszélget

Fertő Imre: Létezik-e liberális agrárpolitika?

Kovács Katalin: Agrárribillió ’97

Sajó András: A jogállam és az ő megrontása

A tisztességtelen kormányzás szociológiájához

Seres László: Alagút a fény végén

Kun Miklós: Telefon a mauzóleumból

A prágai szovjet nagykövettel, Sztyepan Cservonyenkóval Kun Miklós beszélget

Vlagyimir Vedrasko: „Ráijesztünk a svejkekre!”

Részletek Alekszandr Majorov hadseregparancsnok visszaemlékezéseiből

Kun Miklós: Alekszandr Majorov tábornok

: Jelentés az MSZMP Politikai Bizottságának

: Tömpe András elvtárs levele a Központi Bizottsághoz

Szuhay Péter: Egy régi kép

Józsa Márta: A romákról való beszéd

Dalos György: 1976

Beck Tibor - Germuska Pál: Kronológia – 1976

Mink András: Kesudió

Bertha Bulcsu: Kesudió

Lázár István: Jelenlétünk díja/Termeljünk jobb közérzetet!

Lovas Márton: Berta Bulcsu bolhából elefántot csinál

Hárs László: Egy zárójel feloldása

Maróti Lajos: Munkáról, morálról – kesudió ürügyén

Zsille Zoltán: Kisüzem a nagyüzemben

Hazafi József: Tovább kell lépni

Balogh András: Érdekeltség – egy érdekelt szemével

Hagelmayer István: Néhány gondolat a deficitről

Neményi László: Jimmy Carter elnök lesz

Kovácsy Tibor: Az argentin puccs végtelen története

Gagyi József: Csíkban traktor születik

: Néhány adat az első traktorról

Szigethy Gábor: 1976. június 4. 19.40

– anatómiai vázlat –

Nánay István: Tragikomikus operett-ország

Bán Zoltán András: Fancsikó és Pinta – valamint Hegel

: IM – Slágertükör

Varga Balázs: Elsőfilmesek éve

1976 filmjei

: Az 1976-ban bemutatott magyar filmek

Bojár Iván András: Az öregember mögött

A Hilton szálló építése (1969–1976)

Szilágyi György: Hanyas vagy?

Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…

Dr. Rottweiler Snuki (Ph. D.): Kutyaként olvasni

Nagy Atilla Kristóf: Az öngyilkos expanzió

Fráter Zoltán: Persona grata

Nagy Atilla Kristóffal Fráter Zoltán beszélgetett

Pál Melinda: Hadikommunikáció

Nagy Atilla Kristóffal Pál Melinda beszélgetett

Nagy Atilla Kristóf: Szürkület bádog

Kemény István: Szia, Atilla!

György Péter: Szép-e a jó? Jó-e a szép?

Gereben Ágnes: Előhang a nagy terrorhoz

Újabb kísérlet a szovjet irodalom államosítására: 1934–1936

: „Ha már muszáj ordibálni, nem lehetne mindenkinek más hangon üvölteni?”

Galántai Zoltán: A mérnökök génje

: Talamon Alfonz: Samuel Borkopf: Barátaimnak egy Trianon előtti kocsmából című könyvéről

beszélget Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Németh Gábor és Radnóti Sándor

Hegedűs B. András: Lipták Tamás, 1930–1998

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon