Skip to main content

Tovább kell lépni

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
A kesudió-vita


Az országot hatalmas munkával felépítettük. Sorra készülnek el a korszerű lakótelepek (más kérdés, hogy csúnyák-e vagy szépek). A fél országnak jut már gépkocsi, majd minden családban van televízió, rádió vagy teljesen gépesített háztartás. Törvény van az ifjúságról, a nőkről stb. Tehát a fejlődés olyan szakaszába értünk, amit nem gondoltak volna soha a „hárommillió koldus” országában. A gazdasági jóléttel sajnos nem növekedtek mindig arányosan a szellemi javak. (…)

Szerintem azt kellene meghatározni, megvitatni, mit kell tenni azért, hogy a forradalmunk továbbfejlődjön. Egy földig rombolt országot nem könnyű felépíteni, de a felépültet továbbfejleszteni nehezebb. Pável Korcsaginnak is akkor volt erkölcsi problémája, amikor a forradalom győzött. Mi is eljutottunk egy olyan fejlődési szintre, amikor a gazdasági jólét állapota túlszárnyalja az emberek fejében levő tudatállapotot. Ezt kellene most és az elkövetkező időkben összhangba hozni.

Hazafi József esztergályos,
MMG. AM szekszárdi Műszergyára

Élet és Irodalom, 1976. április 3.











Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon