Skip to main content

Holt Költők Társasága

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


„HOLNAPTÓL TEGNAPIG?”

– A Vízözön?
Leküldi társaságát az esőfront,
de nem akarnám, amit esernyőm ront
     valami kivetődött,
     kivetett délutánon,
majd az Alkotás utca mellett,
ahol a benzintankok telnek,
     kedvem sakkba ölöm,
     kedvetlenségem,
     nem is egészen, sose úgy semmiképpen,
     mindig sehogy, s amije fogy,
délebbre vonul lassan,
nem tudok imádkozni, hogy
     „csak Csernobilt megúszhassam”.

Az eső most elállt, mért mentem el hazulról,
de nincs kérdés, mely ily józanul visszazúdul,
     szaporodnak s fogynak a játszmák,
     fekete bárkák
     nyekkennek tócsaszerte,
tornacipőmbe lottyuk beverve,
     bólogat akácfa, tulipánfa,
     szétrobban tulipáncsokor,
áll és óv a Holt Költők Társasága,
     elfogy másodliterre a bor.

Már a Logodi utcán, ahol Jékely járt
Kosztolányi házánál, egy kitárt
     pinceajtót megragadok,
     a világ, érzem, forog.
Felszakítja kezem a vasalása,
     negyven, ötven, hatvan év, hol van az még,
     levelek csorranása,
nem tudom, lesz-e, ami lehetnék,
     egy ernyő beleronthat,
a Holt Költők megvillantják a holdat.

Nagy árnyuk félovális, az Alagúton
sietek magam nélkül szinte, mint a nyúlnyom,
     húzódom csak, húzódozom,
Holt Költők, egyszerűen nem tudom.
Ma is: nem is tudom.
Csak húzom. Társaságtok külön
     már alig kerülöm.
Már-már alig.
Épp csak holnaptól tegnapig.

















































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon