Skip to main content

Ezt mondtuk mi…

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


…a magyar nép nemzeti karakteréről

1978 tavaszán készült az az adatfelvétel, amelyben egy munkásokat, illetve értelmiségieket reprezentáló rétegminta tagjait – egyebek között – arról is megkérdezték, hogy milyennek látják saját nemzetüket. Az alábbiakban ismertetett nemzetkarakter úgy rajzolódik ki, hogy a megkérdezettek a különböző ellentétes tulajdonságpárok között egy ötfokú skálán értékelték, hogy az adott tulajdonság mentén milyennek látják a magyarokat általában. Ha egy tulajdonság szempontjából nagyon pozitívan vélekedtek a magyarokról, nagyon jellemzőnek tartották az adott pozitív tulajdonságot saját nemzetükre, akkor a skála pozitív végére helyezték a magyarokat, és ötös osztályzatot adtak, ha pedig úgy gondolták, hogy az adott tulajdonság szempontjából negatívan énekelhető a magyar nemzet, akkor a skála negatív végén helyezték el a nemzetet, és egyest adtak.

Amint az alábbi táblázat adatai alapján nyomon követhető, a magyarok legfontosabb erényeinek a hazafiasságot, a barátságosságot, a jó kedélyt és a büszkeséget ítélték a megkérdezettek, a legtöbb kívánnivalót pedig – megítélésük szerint – a következetesség, a békére törekvés, az összetartás, az alaposság és a higgadtság tekintetében hagy maga után saját nemzetük. Figyelemre méltó, hogy míg a kérdések többségében meglehetősen széles körű konszenzus alakult ki a vizsgált rétegek tagjai között, vagyis véleményük nem sokban különbözik egymástól, addig azokban a kérdésekben, hogy mennyire jellemzi nemzetünket a békeszeretet, a szorgalom, a takarékosság és az összetartás, igen komoly eltérések mutatkoznak az egyes rétegek ítéletalkotásában.


<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> 

fiatal munkás

idősebb munkás

fiatal értelmiségi

idősebb értelmiségi

hazafias – hazafiatlan

4,53

4,53

4,03

4,40

barátságos – barátságtalan

4,12

4,38

4,22

4,43

vidám – bús

4,33

4,49

4,02

4,33

büszke – alázatos

4,16

4,17

4,00

4,24

hűséges – álnok

4,25

4,22

3,85

4,14

bizakodó – lemondó

4,07

4,28

3,92

4,17

bátor – gyáva

4,10

4,20

3,84

4,08

eszes – buta

3,89

4,12

3,95

4,13

nyílt – zárkózott

4,04

4,01

3,93

4,12

politizáló – nem politizáló

3,77

4,00

3,83

4,24

szorgalmas – lusta

3,75

4,17

3,13

4,13

művelt – műveletlen

3,82

3,94

3,50

3,76

egyenes – fondorlatos

3,63

3,97

3,46

3,85

erős – gyenge

3,66

3,95

3,36

3,66

takarékos – pazarló

3,87

4,00

3,00

3,53

áldozatkész – önző

3,68

3,76

3,31

3,49

következetes – megalkuvó

3,61

3,58

3,18

3,36

békés – harcias

3,74

3,40

3,06

3,09

összetartó – széthúzó

4,01

3,42

3,01

2,82

alapos – felületes

3,33

3,77

2,76

3,43

higgadt – szertelen

3,30

3,19

2,63

2,81








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon