Skip to main content

Ezt mondtuk mi…

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
1989
Itthon


Ön szerint Kádár János politikája inkább hasznos, inkább káros vagy ellentmondásos volt? (Az adatfelvétel ideje: 1989. augusztus 23–szeptember 1.)


inkább hasznos 49%

inkább káros 15%

ellentmondásos volt 33%

nem tudja 3%

Ön szerint mi történt Magyarországon 1956 őszén?



<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> 

május

július

ellenforradalom

14

12

népfelkelés, majd ellenforradalom

32

22

népfelkelés

20

28

forradalom

21

24

nem tudja

13

14



Ön szerint Nagy Imre bűnös volt, vagy nem volt bűnös? (1989. aug 23–szept. 1.)

bűnös volt 2%

nem volt bűnös 89%

nem tudja 9%

Ön szerint milyen okok vezettek az 1956-os eseményekhez?

a Rákosi-féle vezetés bűnei 62%

az ellenforradalmi erők szervezkedése 22%

Nagy Imre és csoportja politikája 14%

az imperialisták aknamunkája 12%

VÉLEMÉNYEK A POLITIKAI PLURALIZMUSRÓL

Véleménye szerint Magyarországon szükség van-e a többpártrendszer megvalósítására? (május)

szükség van 61%

nincs szükség 26%

nem tudja 13%

Mit gondol, ha Magyarországon más pártok is lesznek, az MSZMP megőrzi vagy elveszíti vezető szerepét? (május)

az MSZMP megőrzi vezető szerepét 37%

az MSZMP elveszíti vezető szerepét 43%

nem tudja 20%

És ön szerint mi lenne jobb az országnak, ha az MSZMP megőrizné vagy elveszítené vezető szerepét?

az MSZMP megőrizné vezető szerepét 45%

az MSZMP elveszítené vezető szerepét 33%

nem tudja 22%

Egyes politikusok népszerűségének alakulása 1989-ben


 

III.

V.

VI.

VII.

X.

XI.

XII.

Antall József

58

61

Berecz János

67

59

52

54

48

38

33

Csengey Dénes

57

Csurka István

61

61

62

Für Lajos

63

57

64

Grósz Károly

64

53

45

48

35

28

25

Habsburg Ottó

59

61

Horn Gyula

66

67

76

71

76

Kádár János

61

58

48

Király Zoltán

78

78

73

74

77

76

79

Németh Miklós

76

75

80

81

80

81

78

Nyers Rezső

71

72

66

73

70

60

56

Orbán Viktor

57

55

50

50

Pető Iván

64

Pozsgay Imre

76

78

78

79

72

69

64

Rácz Sándor

56

55

50

50

Ribánszki Róbert

43

30

26

20

Szűrös Mátyás

72

70

70

72

71

70

Tamás Gáspár Miklós

55

50

61

Tölgyessy Péter

57



Ismeretek és vélemények az újonnan alakult politikai szervezetekről


 

Ismeri

Megalakulását helyesli

 

március

november

március

november

Baloldali Alternatíva Egyesülés

29

32

35

30

Duna Kör

40

48

58

62

Fidesz

68

89

67

74

FKGP

80

93

61

71

Magyar Cserkész Szövetség

73

74

58

56

MDF

77

90

65

72

Münnich Ferenc Társaság

51

71

38

19

SZDP

78

81

67

68

SZDSZ

47

78

53

64

TDDSZ

44

38

70

69



Ha most vasárnap lennének a választások, és ezeknek a pártoknak a jelöltjei indulnának, ön melyikre szavazna?


 

jún.

júl.

aug.

szept.

okt.

nov.

dec.

Fidesz

9

7

7

11

10

13

8

FKGP

8

11

9

7

6

9

12

Független Magyar Demokrata Párt

13

4

8

5

4

4

4

KDNP

3

2

4

4

3

4

3

MDF

12

14

18

24

20

22

23

Magyar Függetlenségi Párt

6

5

4

4

2

3

2

Magyar Néppárt

6

4

3

3

4

3

4

MSZDP

10

10

8

8

6

8

6

MSZMP

28

37

32

23

6

7

5

MSZP

25

16

16

Zöld Párt

1

2

2

SZDSZ

5

3

6

6

9

8

14

Egyéb

1

3

1

7

3

1

1




































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon