Skip to main content

Beszélő évek – 1989

Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…

1989
Itthon


Ön szerint Kádár János politikája inkább hasznos, inkább káros vagy ellentmondásos volt? (Az adatfelvétel ideje: 1989. augusztus 23–szeptember 1.)


inkább hasznos 49%

inkább káros 15%

ellentmondásos volt 33%

nem tudja 3%

Ön szerint mi történt Magyarországon 1956 őszén?









Az 1989-ben bemutatott magyar filmek


Az évszázad csütörtökig tart (Balogh Zsolt)

Álombrigád (Jeles András)

Eldorádó (Bereményi Géza)

A dokumentátor (Dárday István, Szalai Györgyi)

Túsztörténet (Gazdag Gyula)

Ismeretlen ismerős (Rózsa János)

Az új földesúr (Lányi András)

Vadon (András Ferenc)

Piroska és a farkas (Mészáros Márta)

Mielőtt befejezi röptét a denevér (Tímár Péter)

Tanmesék a szexről (Siklósi Szilveszter)
























Varga Balázs: Kétfelé húzó év

Kultúra


Egy nyughatatlan ember egy nyughatatlan filmben. Elsöprő lendület és kifogyhatatlan energia. Vér és arany. Fantázia és fanatizmus. Formabontás és formateremtés. Bereményi Géza második játékfilmjével 1989-ben ott folytatta, ahol A tanítványokkal 1985-ben abbahagyta. A tanítványok rendhagyó történelmi portréi és tablója után az Eldorádó az ötvenes évekről szóló magyar filmekbe lehelt új életet.

Nánay István: Kiürültek a fiókok

Kultúra


Kafka, Bulgakov, Orwell – Havel, Jančar, Glowacki – Spiró, Kornis… Skandálni is lehet ezen írók névsorát, akik korábban tiltó listán szerepeltek, de ’89-ben egy vagy több olyan darabjuk került színpadra, amelyek szókimondásuk, témaválasztásuk vagy áthallásosságuk miatt ugyan továbbra is problematikusnak minősültek, de betiltásukhoz már nem volt elégséges akarat vagy lehetőség.

Kálmán C. György: Váltjuk a rendszert

Katalógus
Kultúra


894.511. A könyvtárakban (így az Országos Széchényi Könyvtárban is) ezen szám (szakjelzet) alatt sorakoznak a magyar irodalmi művek (valamint a magyar irodalomról szóló könyvek). S ha arra kíváncsi valaki, hogy egy adott évben milyen magyar irodalmi alkotások láttak napvilágot, elég, ha kézbe veszi az OSZK hatalmas jegyzékeit, és fellapozza a 894.511-es számot. (Ezek a könyvészetek 1991-ig voltak hozzáférhetők. Állítólag anyagi okokból nem folytatják kiadásukat.)

Nézzük tehát, mit tükröz a rendszerváltás évének listája, az 1989-es.


Udvarhelyi Zsolt: Az ajatollah halála

Külföldön


Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője és teljhatalmú politikai irányítója egy évtized alatt, 1979–1989 között letérítette Iránt a modernizáció sajátos útjáról, radikális iszlám irányt szabva neki. Mikor hatalomra került, már egy hosszas és gyötrelmes életút állt mögötte. 1902-ben látta meg a napvilágot, kasmíri családból származott, alig volt pár hónapos, mikor édesapját meggyilkolták, és anyját is hamar elvesztette. Mindvégig iszlám síita iskolákban tanult, diplomája megszerzése után iszlám filozófiát és etikát tanított.

Hahner Péter: A forradalom bicentenáriuma

Külföldön


A Bastille bevételének kétszázadik évfordulója alkalmából, 1989. július 6. és 12. között öt kontinens több száz történésze tolongott a Sorbonne termeiben. A francia forradalom képe címmel megrendezett, nemzetközi történészkonferenciáról azonban éppen azok a francia történészek maradtak távol, akik az elmúlt évek során megújították a forradalom történetírását. Nem tartott előadást Mona Ozouf, Guy Chaussinand-Nogaret, Denis Richet – és távol maradt a francia forradalom történetírásának „királya” is.

Ezt a különös címet François Furet kapta a francia újságíróktól.


Dobrovits Mihály: Vérengzés Pekingben

Külföldön


1989 tavaszán, kora nyarán forrongott a világ. Az, hogy a távoli Pekingben ülősztrájkot folytat néhány százezer diák, belesimult az akkor még megdönthetetlen realitásnak látszó szocialista világrendszer mindennapjaiba. Csodálkozni legfeljebb a tömegek nagyságán lehetett: kétszázezer tüntető hatalmas tömeg egy tízmilliós országban, de törpe kisebbség egymilliárdos lakosságon belül.

Bodor Pál (Diurnus): Temesvári események egy boldog pesti cselédszobában

Külföldön


Budapest, a nyolcvanas évek... Szerkesztőségi szobám a Magyar Nemzetnél boldog kis cselédszoba, agyonzsúfolt és rendetlen, Kovács Judittal osztozunk rajta. Judit morózus, zárkózott, gyanakvó ember, legalább olyan rendetlen, mint én, sok telefonhívásom nagyon zavarja, rengeteg, dumáló látogatóm még jobban. Érdekes módon akkor lett türelmesebb, amikor az erdélyi menekültek áradata megindult.

Jön a kolozsvári tanár három fiával és feleségével: öngyilkosok lesznek egyszerre s mind, ha nem maradhatnak itt. Jön dr. B.


Kozák Gyula: Az alternatív választási törvényről

Dokumentumok


„Az új választási törvényt ne a belügyi, közigazgatási államhivatalnokok dolgozzák ki, hanem – feltétlenül átmeneti jelleggel, egyetlen országgyűlési és helyi választásra hatállyal – azok a szervezetek, amelyek spontán kezdeményezésre az elmúlt időszakban jöttek létre… Javasoljuk, [hogy] a Hálózat hozzon létre egy olyan munkacsoportot, amely kidolgozza egy demokratikus országgyűlési és helyi választási rendszer tervét…” – Ez volt a kulcsmondata annak az általam fogalmazott s nyolcunk által aláírt levélnek, amelyet 1988. szeptember 12-én a Hálózat ülésén olvasott fel Vásárhelyi Judit.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon