Skip to main content

Az 1989-ben bemutatott magyar filmek

Vissza a főcikkhez →


Az évszázad csütörtökig tart (Balogh Zsolt)

Álombrigád (Jeles András)

Eldorádó (Bereményi Géza)

A dokumentátor (Dárday István, Szalai Györgyi)

Túsztörténet (Gazdag Gyula)

Ismeretlen ismerős (Rózsa János)

Az új földesúr (Lányi András)

Vadon (András Ferenc)

Piroska és a farkas (Mészáros Márta)

Mielőtt befejezi röptét a denevér (Tímár Péter)

Tanmesék a szexről (Siklósi Szilveszter)

Legényanya (Garas Dezső)

Iskolakerülők (Kardos Ferenc)

Jézus Krisztus horoszkópja (Jancsó Miklós)

A hecc (Gárdos Péter)

Az én huszadik századom (Enyedi Ildikó)

Hagyjátok Robinsont (Tímár Péter)

Leó és Fred (Tóth Pál – animációs film)

Vili, a veréb (Gémes József – animációs film)

Isten akaratából (Bokor Péter – dokumentumfilm)

Pócspetri (Ember Judit – dokumentumfilm)

Bebukottak (Mész András – dokumentumfilm)

Balladák filmje (Gulyás Gyula, Gulyás János – dokumentumfilm)

Komor ég alatt (Vitézy László – dokumentumfilm)

Pergőtűz I–V. (Sára Sándor – dokumentumfilm)

Recsk 1950–53 (Böszörményi Géza, Gyarmathy Lívia – dokumentumfilm)

Lenullázott légió (Magyar József – dokumentumfilm)

…evilágból… (Tölgyesi Ágnes – dokumentumfilm)

K 2. Film a prostituáltakról (Dobray György – dokumentumfilm)

Csonka Bereg I–II. (Sára Sándor – dokumentumfilm)

Engesztelő (Schiffer Pál – dokumentumfilm)

Statárium (Sipos András – dokumentumfilm)

Kristály Gyula ózdi nyugdíjas politikai pere (Tényi István – dokumentumfilm)

Századunk tanúja – Habsburg Ottó (Bokor Péter – dokumentumfilm)




































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon