Skip to main content

Beszélő folyóirat, 10. szám, Évfolyam 4, Szám 9

Eörsi István: Jahve könnyít Mózes terhein

Demszky Gábor:

: Demszky Gábor mellett

Mink András - Révész Sándor: „Ez az én legbelsőbb, személyes ügyem”

Göncz Árpáddal Mink András és Révész Sándor beszélget 1989-ről

: Kronológia – 1989

Kántor Péter: Politikus nemzet

Mink András: Miért 1989?

Kis János: 1989: A víg esztendő

Mihályi Péter: Tízéves az Indulatos röpirat

Haraszti Miklós: A kiegyezés két taktikája

Út a négy igenhez

: A pártatlan tájékoztatás alapelvei

: Barabás János, az MSZMP KB titkára nyilatkozata

Tamás Gáspár Miklós: Három könnyű darab

Petri György: A 301-es parcelláról

: „Az idő nem nekünk dolgozik”

Magyar és szovjet pártdokumentumok

Aczél György - Révész Sándor: Egy Kádár-portré töredékei

Szilágyi Sándor: Adalékok a Nagy Imre-újratemetés történetéhez

Kozák Gyula: Az alternatív választási törvényről

Tischler János: Lengyelország – 1989

Bodor Pál (Diurnus): Temesvári események egy boldog pesti cselédszobában

Dobrovits Mihály: Vérengzés Pekingben

Hahner Péter: A forradalom bicentenáriuma

Udvarhelyi Zsolt: Az ajatollah halála

Kálmán C. György: Váltjuk a rendszert

Katalógus

Nánay István: Kiürültek a fiókok

Varga Balázs: Kétfelé húzó év

: Az 1989-ben bemutatott magyar filmek

Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…

1989

Iványi Gábor: Micpa

Ungváry Rudolf: Egy kő jelentése

Tamás Gáspár Miklós: Kedves Barátaim,

(Vezér Erzsébet): Kiegészítés

a Beszélő szeptemberi számában közölt írásokhoz az 1988. júniusi tüntetésről

Eörsi István: Időrend

: Helyreigazítás

Kozák Gyula: A TIB 1988-ban. Beszélő, 1999. szeptember

(Koncz Lajos): A barikád köszöni jól van…

Szabó Miklós: Az ellopott barikád. Beszélő, 1999. február

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon