Nyomtatóbarát változat

1989. jan. 1. Bevezetik a munkanélküli segélyt.

1989. jan. 9. 20-22 százalékos, a gyógyszereknél 80 százalékos központi áremelés. Válaszul az áremelésekre 10 percre beszünteti a munkát több tízezer dolgozó Szabolcs-Szatmárban. Szolnok, Csongrád és Zala megye szakszervezeti vezető testülete is tiltakozik.

1989. jan. 10–11. Az Országgyűlés elfogadja a gyülekezési jogról szóló törvényt és az egyesülési jogról szóló törvényt, amely lehetővé teszi a pártalapítást, de külön párttörvénybe utalja a részletes szabályozást.

1989. jan. 12. Huszonöt alternatív szervezet közös nyilatkozatot ad ki, melyben követelik a Kossuth-címer visszaállítását.

1989. jan. 13. A képviseleti demokráciába való átmenet kidolgozására Országos Nemzeti Bizottság felállítását javasolja az Új Márciusi Front.

1989. jan. 15. Prágában tüntetéseken emlékeznek meg Jan Palach tűzhalálának huszadik évfordulójáról.

1989. jan. 19. Cservenka Ferencné országgyűlési képviselő visszahívását kezdeményezi az MDF gödöllői szervezete. A képviselő nem sokkal később lemond mandátumáról.

1989. jan. 20. Az első nyilvános tárgyalás az MDF és az MSZMP képviselői között.

George Busht beiktatják hivatalába.

1989. jan. 21. Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes közli, hogy Budapesten, továbbá 3 kelet-magyarországi településen állítanak föl menekülttáborokat a Romániából érkezők számára.

1989. jan. 22. Weöres Sándor halála.

1989. jan. 23. Salvador Dali halála.

1989. jan. 24. Az Országgyűlésben Fodor István elnökletével megalakul a független képviselők csoportja.

1989. jan. 26. A minisztertanács ülésén a kormány kegyeleti intézkedésként hagyja jóvá Nagy Imre és kivégzett társai eltemetését.

1989. jan. 27. Pozsgay Imre vezetésével ülést tart az MSZMP KB történelmi albizottsága, melyen megvitatják azt a tanulmányt, amelyet Berend T. Iván, az MTA elnöke terjeszt elő.

Az Elnöki Tanács döntése szerint február 1-jétől megszűnik az OTP és a takarékszövetkezetek monopóliuma a lakossági betétek kezelésére.

1989. jan. 28. Pozsgay Imre a 168 óra című rádióműsorban kijelenti, hogy az általa vezetett történelmi albizottság a jelenlegi kutatások alapján népfelkelésnek minősíti az 1956-os eseményeket. Nagy Imre szerepét vitatottnak ítéli.

A lelkiismereti és vallásszabadságról tartanak vitát a magyar egyházak, valamint a párt- és állami szervek képviselői. Egyetértenek abban, hogy vezessék be a fegyver nélküli szolgálatot Magyarországon.

1989. jan. 30. A Világgazdasági Fórumról Svájcból hazatérő Grósz Károly kijelenti, hogy nem tudott a Pozsgay-nyilatkozat előzményeiről és körülményeiről, és csak az MSZMP KB ítélheti meg az 1956-os események jellegét.

1989. február Megjelenik a Társadalmi Szemle különszáma a Pozsgay-bizottság Történelmi utunk című jelentésével.

1989. febr. 1. Magyarország és a Koreai Köztársaság felveszi a diplomáciai kapcsolatokat. Erre reagálva a KNDK ügyvivői szintre szállítja le diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal.

1989. febr. 5. Megalakul a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Elnöke: Kozma Imre.

1989. febr. 6. 15 alternatív szervezet, illetve az Írószövetség nyilatkozatban sürgeti az 1956-os népfelkelés igazságos történeti megítélését, hozzátéve: csak így tudnak akár koalícióban, akár konstruktív ellenzékként együttműködni az MSZMP-vel.

1989. febr. 7. Nagy Sándor SZOT-főtitkár közli: a szakszervezetek felmondják a kormánnyal kötött megállapodásukat a minimálbérekről, a szociális intézkedésekről és a nyugdíjemelésről, mert szerintük az infláció nagyobb lesz a beígért 12%-osnál.

Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes csehszlovák kollégájával jegyzőkönyvet ír alá arról, hogy a bősi vízerőművet a tervezettnél 14 hónappal hamarabb adják át.

1989. febr. 9. A kormány állást foglal az 1995-re tervezett Bécs–Budapest világkiállítás megrendezése mellett.

1989. febr. 10–11. Az MSZMP KB ülése állást foglal a többpártrendszer bevezetése mellett, 1956-ot népfelkelésnek értékelik, amelyben végül felerősödtek az ellenforradalmi tendenciák. Támogatják olyan politikai egyeztető fórum létrehozását, amely folyamatos párbeszéddel segíti az új alkotmány és a választási törvény kidolgozását.

A párton belüli irányzatok kiegyezésével sikerült elkerülni a pártszakadást. Németh Miklós nyilatkozata szerint Pozsgay Imre fellépése késztette állásfoglalásra a KB-t a platformszabadságról és a többpártrendszerről.

1989. febr. 13. Németh Miklós kormányfő és Franz Vranitzky osztrák kancellár megegyeznek a műszaki határzár felszámolásáról.

1989. febr. 14. Magyar–csehszlovák pártfőtitkári találkozó Prágában.

Khomeini ajatollah felszólítja híveit az iszlám vallást „megszentségtelenítő” Salman Rushdie megölésére.

1989. febr. 15. Elhagyják Afganisztánt az utolsó szovjet csapatok.

1989. febr. 16. Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága úgy határoz, hogy rehabilitálják a Tiszatáj című irodalmi folyóirat két és fél évvel korábban elbocsátott szerkesztőit.

1989. febr. 17. A független politikai szervezetek és pártok közös nyilatkozatban üdvözlik az MSZMP KB állásfoglalását a többpártrendszer bevezetéséről, ugyanakkor kifogásolják, hogy 1956-ot nem forradalomként és szabadságharcként minősítették.

A Nemzetközi Vöröskereszt papírjaival Szófiából Bécsbe repül, majd onnan Magyarországra érkezik az a 12 erdélyi, akik 1988 szeptemberében menekültek a szófiai magyar nagykövetségre.

1989. febr. 19. Budapesten tanácskoznak a BZSBT, a Fidesz, az MDF, az FKgP és az SZDSZ képviselői. Elutasítják a HNF március

15-e közös megünneplésére vonatkozó felhívását, és szorgalmazzák, hogy nyilvánítsák nemzeti ünneppé október 23-át.

1989. febr. 20. A TIB bejegyzett társadalmi szervezetté alakul.

Az MSZMP KB kétnapos ülésén elfogadja az új alkotmányról szóló tájékoztatót, mely szerint a párt nem tart igényt arra, hogy vezető szerepét rögzítse a készülő alaptörvény. A KB egy munkacsoportot bíz meg azzal, hogy a nemzeti kerekasztal-tárgyalások előkészítése érdekében folytasson megbeszéléseket a különböző politikai és társadalmi szervezetekkel.

1989. febr. 22. Megalakul Budapesten a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége (Pofosz). A szövetség elnöke Fónay Jenő.

A kormány visszavonja a tervezett áremeléseket. November 7-ét munkanappá nyilvánítják.

1989. febr. 26. Ungváron megalakul a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Elnöke: Fodó Sándor.

1989. febr. 27. A dunai vízlépcső építésének azonnali leállítását követelő petíciót adnak át Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének 124 ezer aláírással.

1989. febr. 28. Hét évtizedes távollét után Magyarországra látogat Habsburg Ottó.

Horn Gyula külügyi államtitkár a Romániában élő magyar nemzetiségek súlyos helyzetére hívja fel a figyelmet az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának genfi ülésén.

1989. márc. 1. Az MSZMP és az Új Márciusi Front képviselői tanácskozó fórum létrehozását javasolják a politikai és társadalmi szervezetek párbeszédének megkezdésére.

Baracskán szabadon engedik a katonai szolgálatot korábban megtagadó s emiatt börtönbüntetésre ítélt 70 fiatalembert.

A magyar–szovjet határon négy határátkelőt nyitnak meg a kishatár menti személyforgalom számára.

1989. márc. 2. Moszkvába utazik Németh Miklós kormányfő.

1989. márc. 4. Az FKgP zászlóbontó nagygyűlése.

A nemzeti kerekasztal-tárgyalások előkészítése érdekében az MSZMP képviselői Fejti György vezetésével külön-külön megbeszélést folytatnak a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a Münnich Ferenc Társaság, valamint a Független Kisgazdapárt küldöttségével.

1989. márc. 5. Az MSZMP tárgyalóküldöttsége a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Néppárt, valamint a Magyar Demokrata Fórum képviselőivel tanácskozik.

1989. márc. 6. Huszár István, a HNF főtitkára kijelenti, hogy a Népfrontnak a jövőben a pártoktól függetlenül, önálló arculatú társadalmi szövetségként kell működnie.

A SZOT felfüggeszti alapszabályát, hogy megkezdődhessen a szakszervezeti szövetség kiépítése.

Megbeszélést folytatnak az MSZMP és a Szabad Demokraták Szövetségének képviselői.

1989. márc. 7. Rendkívüli állapotot vezetnek be Tibetben a kínai megszállás elleni tüntetések megtörésére.

1989. márc. 8. Megjelenik az Igazság a Nagy Imre-ügyben című kötet, melynek eredeti magyar kiadása 1959-ben Brüsszelben látott napvilágot.

Megjelenik Kenedi János szerkesztésében A forradalom hangja, az 1956-os rádióadások szöveggyűjteménye.

Az Országgyűlés Szűrös Mátyást választja elnöknek a leköszönt Stadinger István helyett. Több képviselő indítványára válaszul Németh Miklós miniszterelnök közli: a kormány hajlandó megvizsgálni egy esetleges népszavazás kiírását Bős–Nagymarosról.

1989. márc. 10. Nyilvánosságra hozzák az MSZMP KB cselekvési programját. A dokumentumban a párt elhatárolja magát a korábbi vezetés hibáitól, és állást foglal a jogállam, az alkotmányos többpártrendszer, a szabad választások és a koalíciós kormányzat megteremtése mellett.

1989. márc. 11. Megkezdi működését az Országos Sajtószolgálat.

1989. márc. 11–12. Az MDF

I. országos gyűlése. Az MDF bizottságot hoz létre a párttá szerveződés előkészítésére, és 15 tagú elnökséget választ. Az országos gyűlés javasolja a minisztertanácsnak, hogy kérje a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének összehívását a romániai helyzet miatt.

1989. márc. 14. Meghal Zita királyné, az utolsó magyar király, IV. Károly özvegye.

1989. márc. 15. Tízezrek tüntetnek Budapesten. A Szabadság téren, a televízió lépcsőjén Cserhalmi György felolvassa a tüntetést szervező ellenzéki szervezetek 12 pontját. A hivatalos tömegtájékoztatás, elsősorban a televízió továbbra is hiányosan és torzítva számol be a tüntetésekről.

1989. márc. 16. Budapesten Grósz Károllyal tárgyal Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet elnöke.

A Szabad Demokraták Szövetsége javasolja, hogy a független szervezetek kerekasztal-megbeszéléseken alakítsanak ki közös álláspontot, mielőtt újra tárgyalóasztalhoz ülnek az MSZMP-vel.

1989. márc. 17. Megalakul a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP).

Magyarország csatlakozik az ENSZ menekültügyi konvenciójához.

1989. márc. 18. A Petőfi Kör – a reformmozgalom fóruma 1956-ban címmel tudományos emlékülést rendeznek a Budai Vigadó dísztermében. A vitaindító előadást Hegedűs B. András tartja, felszólal Lakatos István, az egykori Bessenyei Kör elnöke, Kosáry Domokos, Vásárhelyi Miklós, Pataki Ferenc, Nagy Balázs, Kende Péter, Mécs Imre, Vígh Károly és Litván György.

1989. márc. 19. Az SZDSZ közgyűlése.

Paskai László bíboros, római katolikus prímás magánlátogatást tesz II. János Pál pápánál.

1989. márc. 20. Az OKP kongresszusának vendégeként Rómában tartózkodó Pozsgay Imre találkozik II. János Pál pápával. A magyar politikus bejelenti, hogy a pápa várhatóan 1991 szeptemberében jön Magyarországra.

1989. márc. 22. Az Országgyűlés elfogadja a sztrájkjogról szóló törvényt.

A Független Jogász Fórum kezdeményezésére megalakul az Ellenzéki Kerekasztal.

Salgótarjánban ledöntik Lenin szobrát.

1989. márc. 24. Moszkvában tárgyal Grósz Károly és Mihail Gorbacsov. Szovjet részről megértéssel fogadják azt a javaslatot, hogy a kereskedelmi forgalomban térjenek át a dollárelszámolásra, világpiaci árakon.

A Külügyminisztérium jegyzékben tiltakozik Románia budapesti nagyköveténél amiatt, hogy a bukaresti hatóságok március 15-én az ottani magyar nagykövetség vitrinjéből kivetették a Nemzeti dal szövegét.

1989. márc. 28. Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke közli: a fizetési mérleg hiánya az év első három hónapjában 600 millió USD-t tett ki, és ez több, mint amennyi tavaly egész évben volt.

1989. márc. 29. A rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában megkezdődik Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József jeltelenül eltemetett holttestének kihantolása. Kegyeleti okból csak a családtagok, a TIB képviselői, a szakértők, valamint Borics Gyula államtitkár vesznek részt az exhumáláson.

1989. márc. 30. Lukács János, az MSZMP KB titkára közli, hogy az utóbbi másfél évben 120 ezren léptek ki a pártból, és 20 ezer új tag lépett be.

1989. márc. 31. Az Elnöki Tanács módosítja a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendeletet, így a magánkereskedők akár 500 alkalmazottat is foglalkoztathatnak.

1989. ápr. 1. Függetlenné válik az utolsó afrikai gyarmat, Namíbia is.

A rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában a hozzátartozók azonosítják Nagy Imre, Gimes Miklós, Maléter Pál földi maradványait.

A minisztertanács dönt az útalap és az autópálya-használati díj bevezetéséről. Az 1995-re tervezett Bécs–Budapest világkiállítás előkészítő bizottságának vezetésével Somogyi Lászlót bízzák meg, kormánybiztosi kinevezéssel.

1989. ápr. 2. Grósz Károly hallgatói kérdésre válaszolva a rádióban valószínűtlennek minősíti Nagy Imre politikai rehabilitációját.

Újjáalakul a Magyar Függetlenségi Párt.

1989. ápr. 4. Országos egyesületté alakul a Szeta.

A munkaszüneti napon becslések szerint 150 ezer magyar turista utazott vásárolni Ausztriába.

1989. ápr. 8. Budapesten az MSZMP kezdeményezésére 7 politikai és társadalmi szervezet képviselői megbeszélést tartanak az ún. politikai érdekegyeztető fórum megalakításáról. Az újonnan alakult szervezetek közül csak a kisgazdapárt és a Münnich Ferenc Társaság képviselői vesznek részt a tanácskozáson. Az Ellenzéki Kerekasztalhoz tartozó további nyolc meghívott szervezet távol marad a tanácskozástól azzal az indokkal, hogy az előkészítés nem volt megfelelő, ezért nem lett volna mód az érdemi tárgyalásokra.

1989. ápr. 12. Az MSZMP KB ülésén Kádár János zavart elmével elmondott beszédében hosszasan foglalkozik ’56-os szerepével és Nagy Imrével. A beszédről a sajtó nem számol be, annak szövegét csak évek múltán publikálják. A politikai bizottság átalakítása során a testület létszáma 11-ről 9-re csökken. Nem választják be az új PB-be Berecz Jánost, Csehák Juditot, Lukács Jánost és Szabó Istvánt. Helyükre Jassó Mihály, a budapesti és Vastagh Pál, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára kerül.

1989. ápr. 14. A Magyar Demokrata Fórum válságkormány létrehozását javasolja.

A Hazafias Népfront Országos Tanácsa ideiglenes vezetőséget választ. Ügyvezető elnök: Kukorelli István, elnök-főtitkár: Huszár István.

1989. ápr. 15. Országos tanácskozás Reform-műhely címmel Kecskeméten az MSZMP reformköreinek első találkozójával egybekötve. Előrehozott pártkongresszust tartanak szükségesnek, élesen bírálják a pártvezetést és a kormányt.

1989. ápr. 16. Az SZDSZ közgyűlésének második fordulóján elfogadják A rendszerváltás programját, az ún. Kék könyvet, szakértői kormány létrehozását sürgetik, és nyilatkozatban szorgalmazzák Magyarország semlegességének kikiáltását.

1989. ápr. 17. Az MSZMP KEB érvényteleníti a Bihari Mihályt, Bíró Zoltánt, Király Zoltánt, Lengyel Lászlót kizáró korábbi határozatot, de az érintettek nem lépnek vissza a pártba. A KEB új elnöke Lukács János.

A SZOT elnöksége úgy dönt, hogy a lakosságot sújtó legújabb minisztertanácsi intézkedések miatt felülvizsgálja a kormánnyal kötött korábbi megállapodásait. A szaktanács vezető testülete csak egy összetételében jelentősen megújult kormánnyal lát lehetőséget érdemi tárgyalásokra.

1989. ápr. 18. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Németh Miklós kormányfő Budapesten megbeszélést folytat Jichak Samir izraeli miniszterelnökkel.

1989. ápr. 19. Az Ellenzéki Kerekasztal ülésén elhatározzák, hogy megkezdik a tárgyalásokat az MSZMP-vel. Kétoldalú megbeszéléseket szorgalmaznak a demokratikus átmenettel kapcsolatos jogszabályokról és az országgyűlési képviselőválasztások időpontjáról.

Az MSZMP PB javasolja a KB-nek, hogy a párt mondjon le káderhatásköréről a nem párttisztségek esetében. A testület szerint az élet túlhaladta a hagyományos értelemben vett demokratikus centralizmust, ezért ez a kifejezés az ideiglenes szervezeti szabályzat tervezetében már nem szerepel.

1989. ápr. 20. A kormány a tiltakozások hatására visszavonja az autópálya-használati díj bevezetéséről kiadott rendelkezését, és áremeléseket halaszt el.

1989. ápr. 21. Bejelenti lemondását Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter.

A nyírádi bauxitbánya dolgozói Budapesten átadják Németh Miklós kormányfőnek és Nagy Sándornak, a SZOT főtitkárának levelüket, amelyben követelik, hogy a kormány adjon garanciákat a dolgozók anyagi és szociális helyzetének biztosítására, továbbá mondja meg, milyen gazdasági megfontolások alapján döntött a bánya bezárásáról.

1989. ápr. 23. A KISZ jogutódaként megalakult Demisz Nagy Imrét választja elnökének.

1989. ápr. 25. Megkezdődik a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok részleges kivonása.

1989. ápr. 26. A kormány a koncepciós büntetőügyek felülvizsgálatára büntetőjogászokból és történészekből álló bizottságot hoz létre, melynek társelnöke Zinner Tibor és Földvári József.

1989. máj. 1. Külön ünneplik május 1-jét a független szakszervezetek és a SZOT.

1989. máj. 2. A magyar–osztrák határon megkezdődik a műszaki határzár bontása.

1989. máj. 8–9. Az MSZMP KB ülésén betegségére való tekintettel minden tisztségéből felmentik Kádár Jánost. Őszre országos pártértekezletet hívnak össze, javasolják politikai egyeztető fórum létrehozását.

1989. máj. 10. Az Igazságügyi Minisztérium közzéteszi az 1956. december 20-a és az 1961. december 13-a között a bíróságok által halálra ítélt és kivégzett személyek – a büntetés-végrehajtás adatai és a bírósági iratok alapján összeállított – névsorát.

1989. máj. 10–12. Az Országgyűlés módosítja a választási törvényt. A megüresedett képviselői helyekre időközi választásokat kell kiírni, s a jelölteknek nem a Népfront programját, hanem az alkotmányt kell elfogadniuk.

Személyi változások a kormányban: Békesi Lászlót pénzügyminiszterré, Glatz Ferencet művelődési miniszterré, Horn Gyulát külügyminiszterré, Hütter Csabát mezőgazdasági miniszterré nevezik ki.

1989. máj. 12. A TIB elfogadhatatlannak ítéli, hogy Magyarország érdekeit a gorbacsovi Szovjetunióban az a Rajnai Sándor nagykövet képviselje, aki Nagy Imrét és társait letartóztatta, majd ügyükben a nyomozást irányította.

1989. máj. 13. A minisztertanács rendkívüli ülésén azonnali hatállyal felfüggeszti a nagymarosi vízlépcső építését.

1989. máj. 15. Németh Miklós miniszterelnök Varsóban Mieczyslaw Rakowski kormányfővel és Wojciech Jaruzelskivel, a LEMP első titkárával folytat megbeszélést.

A Pekingben tüntető és éhségsztrájkoló diákok az odalátogató Gorbacsovot éltetik.

1989. máj. 18. Az Ellenzéki Kerekasztal szervezetei levelükben megállapítják, hogy az MSZMP megakasztotta, sőt felszámolta a kormányzó párt és az ellenzék között megindult tárgyalásokat. Az MSZMP tárgyalási ajánlata pusztán propagandafogás annak fényében, hogy Grósz Károly kijelentette, a szabad választásokra legkorábban 6 év múlva kerülhet sor.

1989. máj. 20. Az MSZMP reformköreinek első országos tanácskozásán, Szegeden követelik a pártkongresszus összehívását, s ennek érdekében aláírásgyűjtési akciót hirdetnek. Indítványozzák a központi bizottságnak, hogy a június 16-i gyászszertartás előtt mondják ki, hogy Nagy Imre politikai koncepciós per áldozata lett.

A Fiatal Demokraták Szövetsége vezetői bejelentik, hogy szervezetük kilép a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsából.

1989. máj. 20. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke az egyik olasz tévétársaságnak adott interjújában szorgalmazza Nagy Imre teljes politikai, jogi rehabilitálását.

1989. máj. 22. Horn Gyula külügyminiszter az MSZMP egri reformkörének vitáján, Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke pedig rádiónyilatkozatban jelenti ki, hogy Nagy Imre és mártírtársai politikai koncepciós per áldozatai lettek.

1989. máj. 23. Megállapodás születik a június 16-i Nagy Imre-temetéssel kapcsolatban a kivégzettek hozzátartozói, a TIB, illetve a hivatalos szervek képviselői között.

1989. máj. 24. Az Ellenzéki Kerekasztal elfogadja Pozsgay Imrét tárgyalópartnernek.

1989. máj. 26. Az MSZMP PB hatálytalanítja a hét filozófus és szociológus – Heller Ágnes és mások – ellen 1973-ban hozott állásfoglalását.

A nagymarosi vízlépcsőépítés felfüggesztéséről hozott kormánydöntést támogatva körülbelül 6000 ember vonul az Országház elé. A Duna-mozgalmak képviselői átadják azokat az íveket, amelyekben újabb 40 ezer ember követeli népszavazás kiírását a beruházásról. Eközben a nagymarosi lakóterületi MSZMP alapszervezet képviselői 78 500 aláírást visznek a parlament elé, követelve a nagymarosi beruházás befejezését.

Törvényesen elismert vallási felekezetté nyilvánítják a Hit Gyülekezetét.

1989. máj. 27. A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség alakuló kongresszusa a Jurta Színházban.

Bejelentik, hogy Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap továbbra is fenntartja pénzügyi együttműködését, jóllehet az IMF egyelőre nem folyósítja a legutóbbi egyéves készenléti hitel utolsó részletét, mert hazánk nem teljesítette a vállalt feltételeket.

Megalakul a Baloldali Ifjúsági Társulás.

1989. máj. 28. Az MSZMP KB úgy dönt, hogy őszre nem pártértekezletet, hanem kongresszust hív össze.

1989. máj. 29. Az MSZMP KB ülésén hozott állásfoglalás szerint Nagy Imre és társai újratemetésén hivatalosan nem vesznek részt.

1989. máj. 30. Nyilvánosságra hozzák az MSZMP KB új tárgyalási javaslatát. Eszerint négyoldalú megbeszéléseket kellene kezdeményezni úgy, hogy az asztal egyik oldalán az MSZMP, a másikon az Ellenzéki Kerekasztal, a harmadikon a többi független szervezet képviselői, a negyediken pedig megfigyelők foglaljanak helyet. Az MSZMP felkéri az Országgyűlés elnökét, hogy elnököljön az érdemi tárgyalások ülésein.

1989. máj. 30–jún. 2. Az Országgyűlés elfogadja a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényt, valamint az ún. átalakulási törvényt.

1989. máj. 31. A Legfőbb Ügyészség átadja Nagy Imre lányának, az egykori miniszterelnök személyes hagyatékát, így a Viharos emberöltő című élettörténet-vázlatot, a snagovi jegyzeteket, verseket, leveleket. Nagy Erzsébet szerint a hagyatékból több írás is hiányzik.

1989 nyara Megjelenik a szamizdat Beszélő utolsó száma, amely a június 16-i nemzeti gyásznap szellemében számos ’56-os dokumentumot, tanulmányt és fényképet közöl.

1989. jún. 1. A TIB ellenzi, hogy Nagy Imrének és sorstársainak temetésén hivatalosan koszorúzzanak az MSZMP, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai, mert ezek a testületek még nem határolták el magukat egyértelműen az akkori eseményektől.

Megszűnik a szocialista munkaverseny. A 70 éven felüliek számára ingyenessé válik a vasúti és a helyközi buszközlekedés is.

A MÚOSZ 1957. január 1-jével helyreállítja Obersovszky Gyula és számos más, 1956 után kizárt újságíró szövetségi tagságát.

1989. jún. 2. Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásainak első fordulója eredmény nélkül ér véget.

Az MSZMP Budapesti Reformköre nyílt levelet intéz a TIB elnökségéhez, amelyben elítélik Grósz Károly tevékenységét.

A Budapesti Műszaki Egyetem pártbizottsága nyilatkozatot tesz közzé, amelyben azonnali lemondásra szólítják fel az MSZMP főtitkárát.

1989. jún. 3. A Független Kisgazdapárt országos választmánya megválasztja elnöknek Vörös Vincét, és tiszteletbeli elnöknek Pártay Tivadart.

Meghal Khomeini ajatollah.

1989. jún. 4. Kínában, a pekingi Tienanmen téren a hadsereg bevetésével vetnek véget a diákok többhetes tiltakozó megmozdulásainak.

Lengyelországban az ellenzék elsöprő győzelmet arat a parlamenti választásokon.

1989. jún. 5. A minisztertanács határozatai: június végéig rendezik az 1949–53 között internáltak munkaviszonyát és nyugdíját. Szeptemberben méltányos intézkedéseket hoznak az 1945–49 között, valamint 1956 után joghátrányt szenvedett emberek és a kitelepítettek ügyében. A jóvátétel módozatairól törvényjavaslat készül. A minisztertanács dönt arról is, hogy ezentúl nem kell engedély könyvek és filmek megjelentetéséhez.

Számos politikai és társadalmi szervezet nyilatkozatban ítéli el a pekingi vérontást, és arra figyelmeztet, hogy Magyarországon a politikai vitákat nem szabad fegyverrel megoldani.

1989. jún. 5–6. Az Inconnu független művészcsoport 301 kopjafa felállításával tiszteleg a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában nyugvó névtelen áldozatok emléke előtt.

1989. jún. 7. Megalakul a Demokratikus Magyarországért Mozgalom előkészítő bizottsága. A kezdeményezők között van Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja.

A Kereszténydemokrata Néppárt csatlakozik az Ellenzéki Kerekasztalhoz.

1989. jún. 8. A kormány és a TIB megállapodása szerint Németh Miklós és Szűrös Mátyás hivatalosan vesz részt június 16-án a temetésén, de az MSZMP testületileg nem képviselteti magát.

Bejelentik, hogy a következő tanévtől megszűnik az orosz nyelv kötelező oktatása.

1989. jún. 9. A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze Nagy Imre, Donáth Ferenc, Gimes Miklós, Tildy Zoltán, Maléter Pál, Kopácsi Sándor, Szilágyi József, Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós javára a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának Elnökségi Tanácsa előtt törvényességi óvást emel, amelyben a törvénysértő ítéletek hatályon kívül helyezését és az ártatlanul elítéltek felmentését indítványozza.

A Münnich Ferenc Társaság felhívást tesz közzé, melyben „csatlakozva a nemzeti megbékélés napjához”, arra szólítja fel a szocializmus minden hívét, hogy tartózkodjanak minden olyan cselekedettől, amely veszélyeztetné az óhajtott nemzeti megbékélést.

Az MSZMP V. kerületi bizottsága kezdeményezi, hogy Nagy Imre jogi rehabilitálása után az V. kerületben levő névtelen teret, amelyen a Batthyány-örökmécses áll, Nagy Imre térnek nevezzék el.

1989. jún. 10. Aláírják az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal közti megállapodást, melynek alapján megkezdődhetnek az érdemi tárgyalások.

Újra megjelenik a Magyar Néppárt lapja, a Szabad Szó.

A 15 hónapja működő Új Márciusi Front tagsággal rendelkező független szellemi, politikai tömörüléssé alakul.

1989. jún. 11. Nyilvánosságra hozzák a politikai egyeztető tárgyalások megkezdéséről szóló megállapodást, amely szerint a demokratikus átmenet megvalósítása, a politikai konfliktusok megoldása csak békés, erőszaktól mentes módon történhet, ezért egyetlen társadalmi szervezet sem rendelkezhet közvetlenül a fegyveres testületekkel.

Újjáalakul a Magyar Néppárt.

1989. jún. 12. A TIB közleményt ad ki, amelyben felhívják Magyarország és Budapest népét, hogy június 16-án a Hősök terén egy-egy szál virággal rója le kegyeletét a nemzet mártírjai előtt.

1989. jún. 13. Megkezdődnek a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások: az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és az ún. harmadik oldal (társadalmi szervezetek, mozgalmak) részvételével.

1989. jún. 14. A kormány nyilatkozatában kegyelettel emlékezik Nagy Imrére és sorstársaira, az „1956-os népfelkelés és nemzeti tragédia valamennyi áldozatára”; osztozik a hozzátartozók gyászában.

Az Egyesült Államok szenátusa ülésén egyhangúlag határozatot fogad el, mely kimondja: „Az 1956-os magyar forradalom vízválasztó volt a legújabb kori történelemben, s az első fontos jelzés arra, hogy elkerülhetetlen a sztálinizmus lerombolása.”

1989. jún. 15. A kormány ellenőrzése alá helyezik a munkásőrséget.

Emléktáblát avatnak Kaposvárott Nagy Imre szülőházán. A Fő utcai börtön falán, ahol Nagy Imrét és társait halálra ítélték, ideiglenes emléktáblát helyeznek el. Az elítéltek nevében Mécs Imre emlékezik Nagy Imrére, majd Antall József, Debreczeni Károly és Fodor Gábor mond beszédet.

A Fidesz kezdeményezésére csaknem 200-an tüntetnek a Szovjetunió budapesti nagykövetsége előtt a szovjet csapatok azonnali kivonását követelve.

1989. jún. 16. Százezrek róják le a kegyeletüket a Hősök terén, Nagy Imre és mártírtársai temetésén. Mensáros László és társai felolvassák a mártírok névsorát. Göncz Árpád nyitja meg a szertartást, Vásárhelyi Miklós, Rácz Sándor, Mécs Imre, Zimányi Tibor, Király Béla és Orbán Viktor mond beszédet. Orbán követeli a szovjet csapatok kivonását.

Délután a temetőben a családtagok, harcostársak, barátok koszorúinak elhelyezése közben ismét felolvassák a kivégzettek névsorát, és lerakják a jövendő emlékmű alapkövét. A különböző felekezetek papjai ökumenikus imát mondanak, és megáldják a 301-es parcellát.

A szertartás befejezéseként a Szózat hangjaira Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József és az ismeretlen forradalmár koporsóját engedik le a sírokba.

Este a Művelődéskutató Intézetben a TIB fogadást ad a magyar emigráció – nagyrészt első ízben hazaérkező – képviselőinek tiszteletére.

Felfüggesztik állásából Tabajdi Csabát, a pártközpont osztályvezető-helyettesét olasz lapokban megjelent nyilatkozatai miatt.

1989. jún. 19. Romániában országszerte „röpgyűléseken tiltakoznak a dolgozók” a Nagy Imre-temetésen elhangzott „soviniszta-fasiszta-nacionalista” szónoklatok ellen.

Budapesten tanácskozik az Európai Demokratikus Unió.

1989. jún. 21. Megkezdődik a politikai egyeztető tárgyalások második fordulója.

Budapesti irodát állít fel a Szabad Európa Rádió.

1989. jún. 22. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára az Ózdi Kohászati Üzemekbe látogat, miután az ott dolgozók sztrájkot helyeznek kilátásba, amiért szerkezetátalakítás miatt 2500 embert el akarnak bocsátani 1990-ben.

1989. jún. 23. Angolában életbe lép a polgárháborút lezáró tűzszünet.

1989. jún. 23–24. Az MSZMP KB ülésén négytagú elnökséget (Grósz Károly, Németh Miklós, Nyers Rezső, Pozsgay Imre) és 21 tagú Politikai Intéző Bizottságot választanak. Pozsgay Imrét javasolják köztársasági elnöknek.

A KNEB vizsgálata szerint 1988-ban csaknem 130 ezren voltak munka nélküli álláskeresők, ami az egy évvel korábbihoz képest 20 százalékos növekedést jelent.

1989. jún. 24. A Magyar Demokrata Fórum elnöksége és választmánya úgy dönt, hogy alakuljon párttá az MDF.

Törvényesen elismert vallásfelekezetté nyilvánítják a Krisna-tudatú Hívők Közösségét.

1989. jún. 25. Kalkuttai Teréz anya Magyarországra látogat. Az általa alapított rend megkezdi magyarországi tevékenységét.

1989. jún. 26. A kormány állásfoglalást tesz közzé, miszerint érvényét veszti az állam és egyházak viszonyát szabályozó, 1950-ben kötött megállapodás. Jogutód nélkül megszűnik az Állami Egyházügyi Hivatal.

A minisztertanács elfogadja a ki- és bevándorlásról, a külföldi utazásról és az útlevélről szóló törvénytervezeteket.

Az Elnöki Tanács felfüggeszti a halálra ítélték kegyelmi kérvényének elbírálását mindaddig, amíg az Országgyűlés nem dönt a halálbüntetések eltörléséről.

1989. jún. 27. Krassó György vezetésével megalakul a Magyar Október Párt.

Az Országgyűlés felmenti államminiszteri tisztségéből az MSZMP elnökének megválasztott Nyers Rezsőt.

Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete találkozik az Ellenzéki Kerekasztal képviselőivel.

Törvényesen elismert vallási felekezetté válik a Jehova Tanúi Vallási Közösség.

1989. jún. 28. Rigómezőn több mint egymillió szerb emlékezik meg a csata hatszázadik évfordulójáról.

1989. jún. 29. Országszerte békésen zajlik le reggel 7 és 9 óra között a Péter-Pál-napi aratási demonstráció. Csaknem 1000 tsz és állami gazdaság dolgozói vonulnak kombájnjaikkal és szállító járműveikkel a főútvonalakra, hogy így adjanak nyomatékot a gabonaárak 30 százalékos növekedését sürgető kérésüknek.

1989. jún. 30. Az Országgyűlés módosítja a honvédelmi törvényt, amely szerint a fegyveres, a fegyver nélküli és a polgári szolgálat időtartama egységesen 24 hónap.

1989. júl. 1–2. A Szociáldemokrata Párt első országos értekezlete. A pártelnök ismét Révész András.

1989. júl. 6. A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa Nagy Imre, Donáth Ferenc, Gimes Miklós, Tildy Zoltán, Maléter Pál, Kopácsi Sándor, Jánosi Ferenc, Vásárhelyi Miklós és Szilágyi József ítéletét hatályon kívül helyezi, és bűncselekmény hiányában felmenti őket.

Meghal Kádár János. A kormány országos gyászt rendel el.

1989. júl. 7. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének bukaresti ülésén Nyers Rezső Mihail Gorbacsovval, másnap pedig Ceausescuval találkozik.

1989. júl. 11. Budapestre érkezik George Bush, az Egyesült Államok elnöke. Megkezdi próbaadását az első magánrádió, a Rádió Bridge.

1989. júl. 14. Százezrek vesznek búcsút Kádár Jánostól az MSZMP KB székházában felállított ravatalánál, és több tízezren kísérik utolsó útjára a Kerepesi temető munkásmozgalmi panteonjába.

Ifj. Rajk László nyilatkozatot tesz közzé, miszerint szándékában áll elvitetni szülei földi maradványait a munkásmozgalmi panteonból.

A Magyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt demonstrációt tart Budapesten a Münnich Ferenc utcában: leragasztják az összes utcatáblát, és felszegezik a Nádor utca feliratot.

1989. júl. 15. A hét legfejlettebb tőkés ország vezetői összehangolt gazdasági segélyt helyeznek kilátásba Magyarország és Lengyelország számára, és nemzetközi értekezlet összehívását ígérik a lengyel és a magyar reformok támogatása érdekében.

1989. júl. 16. Meghal Herbert von Karajan.

1989. júl. 18. A TASZSZ jelenti, hogy Barguzinban megtalálták Petőfi sírját.

1989. júl. 19. A rádióban megszólal Vida Ferenc, a Nagy Imre-per tanácsvezető bírája.

1989. júl. 20. Az Európa Parlament kereszténydemokrata képviselőcsoportjával tárgyal Brüsszelben Antall József.

1989. júl. 25. Moszkvában Mihail Gorbacsov és Nyers Rezső, valamint Grósz Károly tárgyalásain megállapodnak, hogy folytatják a megbeszéléseket a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok további kivonásáról. Közös véleményként fogalmazódik meg, hogy megfelelő nemzetközi helyzetben a csapatcsökkentések folyamata elvezethet a teljes kivonáshoz.

1989. júl. 26. Az MTA közgyűlésén a tagokat sértő korábbi intézkedéseket, határozatokat hatálytalanítják.

Az SZDSZ követeli, hogy a magyar határőrök ne üssenek speciális pecsétet azon NDK-állampolgárok útlevelébe, akiket tetten érnek, amikor át akarnak szökni Magyarországról Ausztriába.

1989. júl. 27. A Magyar Október Párt és a Fővárosi Tanács megegyeznek, hogy Münnich Ferenc utca visszakapja eredeti elnevezését, és társadalmi, politikai szervezetek képviselőiből és szakemberekből álló bizottság tekintse át a jelképeket és közterületi elnevezéseket.

1989. júl. 30. Lettország Legfelsőbb Tanácsa kinyilvánítja igényét az állami szuverenitásra. Példáját hamarosan a másik két balti állam is követi.

1989. aug. 1. Megszűnik a nyugati határszélen a zárt határsáv.

1989. aug. 5. Három országgyűlési választókerületben pótválasztásokat tartanak, a képviselők visszahívása miatt. Szegeden és Kecskeméten az MDF jelöltjei, Raffay Ernő és Debreczeni József győznek. Kiskunfélegyházán nem sikerül képviselőt választani, mert a szavazóknak a fele sem járul az urnához.

1989. aug. 7. Egyes források szerint már 200 keletnémet állampolgár tartózkodik a budapesti nyugatnémet követségen. Egy magas rangú bonni kormánytisztviselő szerint a berlini hatóságok adminisztratív lépésekkel igyekeznek korlátozni a keletnémet turisták magyarországi utazásait.

1989. aug. 8. Megállapodás jön létre a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egymással szemben álló frakciói között, hogy novemberben kongresszust, előtte pedig pártértekezletet tartanak. Az Ellenzéki Kerekasztal a megegyezés hírére visszahívja soraiba a szociáldemokraták képviselőit.

1989. aug. 13. A Demisz aláírásgyűjtési akciót indít annak érdekében, hogy a köztársasági elnöki intézményt még a jövőre esedékes parlamenti választások előtt bevezessék.

1989. aug. 14. Ideiglenesen bezárják az NSZK budapesti nagykövetségét, mert már nem tudják befogadni a kivándorolni szándékozó NDK-állampolgárokat.

1989. aug. 16. Az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága állásfoglalást tesz közzé, miszerint a pártvezetés nem azonosul az 1968-as prágai katonai beavatkozással.

1989. aug. 17. A Reuter brit hírügynökség szerint a hónap első felében 1100 NDK-állampolgár szökött át a magyar határon Ausztriába.

1989. aug. 18. Az SZDSZ képviselői Gorbacsovnak szóló levelet adnak át a Szovjetunió budapesti nagykövetségén. Ebben kérik a Legfelső Tanács elnökét, hogy a szovjet állam vezetése hivatalosan ítélje el a nemzetközi jogot sértő 1956-os és 1968-as intervenciókat.

A szakszervezetek becslése szerint ezen a napon egymillió dolgozó vesz részt a húsáremelés elleni figyelmeztető sztrájkban. A SZOT és a kormány tárgyalásán megállapodnak, hogy közösen kérik a húsipari vállalatokat: ne emeljék az árakat.

1989. aug. 19. Sopron közelében a „Páneurópai piknik” keretében megnyitott határon át mintegy 300 keletnémet állampolgár menekül Ausztriába.

Indul az MDF kedvezményes zöldség- és gyümölcsárusítási akciója, az MDF-piac.

1989. aug. 20. Budapesten 41 év után ismét megtartják a Szent Jobb körmenetet. Elmarad az addig szokásos légi és vízi parádé.

1989. aug. 21. Az 1968-as katonai beavatkozás évfordulóján tartott tüntetéseken Prágában több Fidesz-aktivistát letartóztatnak. Szabadon bocsátásuk érdekében társaik egy héten át ülő- és éhségsztrájkot folytatnak a budapesti csehszlovák nagykövetség előtt.

Az előzetes cáfolatok ellenére mégis drágulnak egyes húskészítmények.

Csaknem 1000 NDK-állampolgár lépi át a határt a hét végén.

1989. aug. 22. Budapesten újabb tábort nyitnak az NDK-menekültek számára Csillebércen.

1989. aug. 23. A magyar–osztrák határ egész szakaszán ugyanabban az időben több száz NDK-állampolgár egyszerre kísérel meg illegális határátlépést.

1989. aug. 24. Az NSZK budapesti nagykövetségén menedékjogot kapott keletnémet állampolgárok első csoportja Ausztriába távozik.

Horn Gyula külügyminiszter sajtótájékoztatón jelenti be, hogy a Magyarországon tartózkodó közel 200 ezer keletnémet állampolgárból legalább 20 ezren nem kívánnak hazájukba visszatérni.

A háromoldalú politikai egyeztető tárgyaláson megállapodnak abban, hogy a Rádió, a Televízió és az MTI ellenőrzésére létrehozzák a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságát.

Lengyelországban Tadeusz Mazowieczkit, a Szolidaritás jelöltjét választják kormányfőnek.

1989. aug. 25. A Magyarországon tartózkodó NDK-menekültekről tárgyal Bonnban Németh Miklós kormányfő és Horn Gyula külügyminiszter.

Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hoz a szerzetesrendek működésének engedélyezéséről és az 1951-es genfi menekültügyi konvenció magyarországi érvényességéről.

1989. aug. 26. A prágai kerületi bíróság úgy dönt, hogy bíróság elé állítják Deutsch Tamást és Kerényi Györgyöt. Tiltakozásul a budapesti csehszlovák nagykövetség elé vonulnak annak a nagygyűlésnek a résztvevői, amelyet az SZDSZ szervezett az emberi jogok nyilatkozatának 200. évfordulóján. A gyűlésen a szabaddemokraták hangoztatják, hogy az MSZMP minden eszközzel igyekszik átmenteni a hatalmát: például Next 2000 néven egyszemélyes kft.-t hozott létre, amely a párt 1,2 milliárd Ft értékű üdülőit gondozza.

1989. aug. 28. A külügyminiszter magához kéreti Csehszlovákia budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét, és közli: Magyarország tiltakozik a prágai tüntetések során őrizetbe vett két magyar állampolgárral szemben alkalmazott eljárás miatt.

A prágai bíróság bűnösnek találja Deutsch Tamást és Kerényi Györgyöt, és 5-5 ezer korona pénzbírságra ítéli, illetve kiutasítja őket Csehszlovákiából. Az ellenzék tiltakozása ellenére megalakul a Next 2000 Kft.

1989. aug. 30. Pécsett csaknem 10 ezren tüntetnek a bányászat tervezett visszafejlesztése ellen. A nagygyűlésen a tömeg belefojtja a szót Horváth Ferenc ipari miniszterbe.

A SZOT kivonul a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról, mert az szerinte egyre inkább pártközi fórummá válik.

1989. aug. 31. Ellenzéki parlamenti csoportot alakít Király Zoltán vezetésével öt képviselő.

Váratlanul Berlinbe utazik Horn Gyula külügyminiszter. A Reuter brit hírügynökség szerint már több mint hatezer NDK-állampolgár szökött át Magyarországról Ausztriába.

1989. szept. 2. Az MSZMP KB titkára beszámol arról, hogy a pártot havonta mintegy tízezren hagyják el, taglétszáma 730 ezerre tehető.

1989. szept. 4. Október 23-a Bizottság alakul a BZSBT, az FKGP, a KDNP, az MDF, a Magyar Néppárt, a Pofosz és a Recski Szövetség képviselőiből az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának nemzeti ünneppé nyilvánításáért és az ünnepségek megszervezésére.

Megérkeznek a Szovjetunióból azok az iratok, amelyek főként Nagy Imre 1930 és 1941 közötti emigrációs tevékenységével foglalkoznak.

1989. szept. 10. A kormány bejelenti, hogy szeptember 11-én 0 órától engedélyezi a keletnémet állampolgárok kiutazását nyugati országokba is. A következő három napban több mint 12 ezren élnek a lehetőséggel.

1989. szept. 11. A Budai Vigadóban ülést tart a TIB. A forradalom történetével foglalkozó tudományos intézetet a korábbi tervekkel ellentétben az 1956-os forradalomról nevezik el.

1989. szept. 16. Megalakul a Demokratikus Magyarországért Mozgalom, amelynek ideiglenes elnöke Pozsgay Imre.

1989. szept. 18. Lezárul a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások első szakasza. A megállapodást a Fidesz és az SZDSZ nem írja alá. Másnap az SZDSZ állásfoglalást tesz közzé, melyben követelik az MSZMP, a SZOT és a Munkásőrség vagyonának zárolását.

Magyarország és Izrael 22 év után helyreállítja a diplomáciai kapcsolatait.

1989. szept. 24. Az SZDSZ aláírásgyűjtést kezdeményez 4 kérdés népszavazásra bocsátása érdekében: 1. Kivonuljon-e az MSZMP a munkahelyekről? 2. El kell-e számoltatni az MSZMP-t a vagyonáról? 3. Feloszlassák-e a Munkásőrséget? 4. A szabad választások után vagy azt megelőzően legyen megválasztva a köztársasági elnök?

1989. szept. 26. A Békés megyei munkásőrök fegyveres megtorlással fenyegetőznek, ha nem fejeződik be az „ellenforradalmi zendülésre való uszítás”.

Az Országgyűlés elfogadja a be- és kivándorlási törvényt, amely alapvető emberi jognak nyilvánítja a kivándorlást, és az útlevéltörvényt, amely már nem korlátozza a külföldi tartózkodás idejét.

Brüsszelben 24 tőkés ország újabb értekezletet tart Lengyelország és Magyarország reformjainak támogatásáról.

1989. szept. 27. Az Országgyűlés elfogadja a büntető törvénykönyv és a büntető eljárási törvény megváltoztatására benyújtott javaslatokat.

1989. szept. 29. A Magyar Október Párt az 1956-os Nagy-budapesti KMT elnökének, Rácz Sándornak a személyében állít köztársaságielnök-jelöltet.

1989. szept. 29–okt. 2. A Fidesz országszerte demonstrációkat szervez a munkásőrség ellen.

1989. okt. 1. A kormány egyházpolitikai titkárságának vezetője megerősíti: az állam kész visszaadni eredeti tulajdonosuknak a korábbi egyházi ingatlanokat.

1989. okt. 3. Az Európai Közösség miniszteri tanácsa úgy dönt, hogy a következő évben 220 millió dollár segélyt nyújt Magyarországnak és Lengyelországnak.

1989. okt. 4. A kormányülést követő sajtótájékoztatón bejelentik, hogy október 23-át nem kívánja a kormány nemzeti ünneppé minősíteni. Azt látnák szívesen, ha a 23-i megemlékezések a nemzeti megbékélés ügyét szolgálnák. A kormány – utód kinevezése nélkül – nyugdíjazza a Munkásőrség országos parancsnokát.

1989. okt. 5. Az MSZMP Reformkörök és Alapszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa felhívása szerint október 23-át nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá kell nyilvánítani.

1989. okt. 6–10. Az MSZMP XIV., rendkívüli kongresszusa.

1989. okt. 7. Az állampárt feloszlatja magát. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) jogutódként megörökli az MSZMP vagyonát.

1989. okt. 9. Az MSZP megválasztja vezetőségét: az elnök Nyers Rezső. Az új vezetőség kétharmada sosem töltött be vezető párttisztséget.

Az MSZMP Marxista Egységplatformja felhívásban nyilvánítja ki, hogy az MSZMP nem szűnt meg.

1989. okt. 13. Az SZDSZ a Parlamentben átnyújtja azt a 67 ezer aláírást, amely népszavazás kiírását szorgalmazza egyebek között az elnökválasztás kérdésében.

1989. okt. 14. A Fidesz II. országos kongresszusán úgy döntenek, egyelőre nem alakulnak párttá, s nem választanak köztársaságielnök-jelöltet.

1989. okt. 15. A Hazafias Népfront kongresszusán Kulcsár Kálmán igazságügy-minisztert választják a mozgalom elnökévé és köztársaságielnök-jelöltté.

Az MDF elnöksége Für Lajos történészt ajánlja köztársaságielnök-jelöltnek.

A romániai hatóságok Tőkés László temesvári lelkészt eltávolítják gyülekezete éléről.

1989. okt. 16. A kormány javasolja az Országgyűlésnek, hogy a köztársasági elnök választásával egyidejűleg két kérdésben írjon ki népszavazást: március 15., augusztus 20. és október 23. közül melyek legyenek nemzeti ünnepek, illetve a Magyar Köztársaság címere ügyében. A munkásőrség ügyében azt javasolja, hogy azt vagy jogutód nélkül szüntessék meg, vagy pedig csatlakozzon a területi önkéntes véderőhöz.

1989. okt. 17. Megnyílik az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának budapesti irodája.

1989. okt. 17–20. Az Országgyűlés több alkotmánymódosító törvényt fogad el: az Alkotmánybíróság felállításáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, a képviselőválasztásról, az Elnöki Tanács megszüntetéséről és a köztársasági elnök választásáról és az „1956-os népfelkeléssel összefüggő ítéletek” orvoslásáról. Kimondják, hogy Magyarország parlamentáris köztársaság, független, demokratikus jogállam. Úgy döntenek, hogy a jövőben a munkahelyeken nem szerveződhetnek pártok. Felállítják az Alkotmánybíróságot. Szűrös Mátyást választják ideiglenes köztársasági elnökké. Jogutód nélkül feloszlatják a Munkásőrséget. A parlament nem nyilvánítja nemzeti ünneppé október 23-át.

1989. okt. 18. Lemond Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt főtitkára, az NDK államfője. Utóda Egon Krenz.

1989. okt. 19. Folyik a nyomozás a napokban az utcákra került nyilaskeresztes röpirat ügyében. A röpiraton ismert ellenzéki személyiségek telefonszámait tüntették fel. A Nyilaskeresztes Párt újjáalakítását hirdető plakát később Antoniewicz Roland provokációjának bizonyult.

Nyolc évvel első számának megjelenése után e naptól kapható a Beszélő próbaszáma.

1989. okt. 20. Megjelenik a Magyar Narancs második próbaszáma, melyben több írás foglalkozik a forradalommal.

1989. okt. 21. Az MDF tanácskozása Für Lajost jelöli köztársasági elnöknek és Antall Józsefet választja elnökké.

1989. okt. 22. Az ’56-os Kegyeleti Bizottság megemlékezést tart a Kerepesi temető 21-es parcellájában. Elhelyezik a Hősi Halottak Emlékművének alapkövét.

A Budapest Galériában megnyílik az 1956-os vértanúk emlékére, a 301-es parcellában felállítandó emlékmű – TIB által kiírt – pályázatára beérkezett tervek kiállítása.

1989. okt. 23. Országszerte megemlékezéseket tartanak az 1956-os forradalom 33. évfordulóján. Délben a Kossuth téren Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök a Parlament erkélyéről kikiáltja a Magyar Köztársaságot. A nap folyamán ünnepségeket és koszorúzásokat tartanak a 301-es parcellában, a Kerepesi temető 21-es parcellájában, a Hősök terén, a Corvin közben, a Kilián laktanyánál, a Magyar Rádiónál, a Műszaki Egyetem központi épülete előtt. Este a Kossuth téri nagygyűlésre 100-150 ezren gyűlnek össze.

A köztársaság kikiáltásának napján öngyilkosságot követ el Imre Katalin irodalmár, a Tűztánc egykori társszerkesztője, a forradalom utáni években fellépő balos fiatalok vezéregyénisége.

Megalakul a Magyar Liberális Párt.

1989. okt. 24. Az SZDSZ újabb aláírásokat ad át a parlamentben, így összesen már 206 ezren szorgalmazzák a népszavazást.

1989. okt. 25. Az első nap a budapesti tőzsdén.

1989. okt. 26. Bush amerikai elnök aláírja azt a döntést, amelynek alapján Magyarország hosszabb időre megkapja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt.

Németh Miklós bejelenti, hogy a kormány a nagymarosi erőmű építésének végleges leállítását javasolja az Országgyűlésnek.

1989. okt. 28. Prágában a Vencel téren brutális erőszakkal oszlatják fel a vezetők lemondását követelő tüntetést.

1989. okt. 30–31. Fodor Istvánt választják az Országgyűlés megbízott elnökévé. A Ház dönt a nagymarosi munkálatok végleges leállításáról, és (az SZDSZ és a Fidesz által összegyűjtött aláírások nyomán) népszavazást rendel el november 26-ra. A képviselők úgy döntenek, hogy az elnökválasztás a címerről kiírandó népszavazással egyidejűleg, január 7-én legyen.

1989. okt. 30. Az MSZP Budapesti Bizottsága koszorúzást rendez a Köztársaság téri pártház 1956-ban elesett védőinek tiszteletére. A koszorúzás után kisebb incidensre kerül sor a szervezők és a volt MSZMP néhány, többségében idős tagja között.

1989. november A Magyar Rádió 217 műsorkészítő munkatársa írja alá azt a kormányfőhöz intézett levelet, amelyben a Televíziót és a Rádiót felügyelő bizottság feloszlatását kérik, mert szerintük a testület felállításával a tájékoztatás hitelessége és objektivitása került veszélybe.

1989. nov. 2. A kormány november 3-ától 20-áig felfüggeszti a turistaellátmány folyósítását, aztán pedig új, a jelenleginél szigorúbb devizaellátási rendszert vezet be.

A konvertibilis fizetési mérleg növekvő hiánya miatt a lakossági valutaellátmány 4 évre maximum 300 dollár lesz. Az intézkedést követően több tízezer magyar kerekedik fel ausztriai bevásárlókörútra.

Miután elterjed a vámemelés híre, naponta több mint 300 autót hoznak be a magyar turisták Nyugatról.

1989. nov. 4. Németh Miklós azt reméli, hogy a választások után az MSZP és az MDF alakíthat koalíciós kormányt néhány más párt támogatásával.

Budapesten a Magyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt a szovjet nagykövetség előtt tüntet, a szovjet csapatok azonnali kivonását követelve. A kormány elhatárolja magát a demonstrációtól.

1989. nov. 5. Az MSZDP kongresszusán határozatban mondják ki, hogy a párt a szociáldemokrata értékek egyetlen magyarországi képviselőjeként akar csatlakozni a Szocialista Internacionáléhoz. A párt elnökévé Petrasovits Annát választják.

1989. nov. 6. Az EGK tagállamainak külügyminiszterei úgy határoznak, hogy a Közös Piac januártól megnyitja határait Magyarország és Lengyelország termékei előtt.

1989. nov. 7. Politikai nagygyűlést tart az MSZMP ideiglenes országos ügyvezető testülete november 7-e alkalmából: jelen van Berecz János, Grósz Károly, Puja Frigyes és Ribánszky Róbert.

1989. nov. 8. A magyar külügyminisztérium Románia budapesti nagyköveténél tiltakozik Tőkés László temesvári lelkész ügyében.

1989. nov. 9. Megnyitják a határt a két Németország között, megkezdődik a berlini fal lebontása.

Horn Gyula közli, hogy a kormánynak az a célja, hogy jövőre jelentősen felgyorsuljon a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, s mielőbb távozzon az összes szovjet katonai egység.

1989. nov. 10. Leváltják a Bolgár Kommunista Párt éléről Todor Zsivkovot. Utóda Petar Mladenov.

1989. nov. 12. Tagtoborzó nagygyűlést tart Kunszentmiklóson a Független Kisgazdapárt, ahol Vörös Vince pártelnök hangsúlyozza, hogy a földet az 1947-es állapotoknak megfelelően kell visszaadni tulajdonosainak.

1989. nov. 13. Az MDF a november 26-i népszavazás bojkottjára szólít fel.

1989. nov. 16. Az Európa Tanács ülésén Horn Gyula külügyminiszter átadja Magyarország felvételi kérelmét a szervezetbe.

1989. nov. 18. A Magyarországi Zöld Párt alakuló ülése.

1989. nov. 19. Magyarország egymilliárd dolláros rövid lejáratú gyorssegélyt kap a Közös Piactól.

1989. nov. 20. Megszűnik az Opus Pacis és a Katolikus Papok Országos Békebizottsága.

A kormány lemond a Rádió és Televízió felügyeleti jogáról, és a feladattal egy 15 tagú felügyelő bizottságot bíz meg.

1989. nov. 21. Németh Miklós a parlamentben bejelenti, hogy Magyarország bruttó külföldi adóssága az év végére eléri a 20 milliárd, a nettó adósságállomány pedig a 14 milliárd dollárt, egyúttal elismeri, hogy a vezetés még a 80-as évek közepén hamis adatokat közölt az adósságállományról, attól tartva, hogy elriasztja a külföldi hitelezőket. A kormányfő bejelenti, hogy Czinege Lajos lemondott hadseregtábornoki rangjáról. Lemond Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter.

Az MDF elnöksége szorgalmazza, hogy a parlament december 11-ével oszlassa fel magát, és 1990. március 11-ére írják ki a képviselőválasztásokat és a köztársaságielnök-választást.

Az amerikai General Electric International konszern megvásárolja a Tungsram részvényeinek 50 százalékát.

1989. nov. 22. Az Országgyűlés leszavazza a kormány 3 éves gazdaságpolitikai programját.

A tömegtüntetések hatására Csehszlovákiában lemond Miloš Jakeš és a kommunista párt egész vezetősége.

1989. nov. 23. Az Országgyűlés megválasztja az Alkotmánybíróság öt tagját és az Állami Számvevőszék elnökhelyettesét.

Az MSZP elnöksége úgy dönt, hogy megszüntetik a Next 2000 Kft. működését, átadják az államnak a kezelésükben lévő pártüdülőket, a Politikai Főiskolát és a Társadalomtudományi Intézetet.

1989. nov. 24. Az Országgyűlés kompromisszumos javaslatot fogad el az adótörvények ügyében.

A kormány, miután a bevásárlóturizmus miatt a határ menti megyékben romlott az ellátás, bővíti azon élelmiszerek körét, amelyeket tilos kivinni az országból.

A Szocialista Internacionálé visszaállítja az MSZDP teljes jogú tagságát.

1989. nov. 26. Az első országos népszavazás Magyarországon – az ún. „négyigenes népszavazás”.

A szavazásra feltett négy kérdés közül ekkorra már csak a köztársaságielnök-választás maradt aktuális. A szavazásra jogosultak 58 százaléka vesz részt a népszavazáson, és a résztvevők 50,07 százaléka szavaz a parlamenti választások utáni elnökválasztásra.

1989. nov. 27. Lemond a Magyar Televízió elnöke: Bereczky Gyula azzal indokolja döntését, hogy a Televízió és Rádió felügyeletével megbízott testület kíméletlen pártharcok színterévé változtatta a szerkesztőségeket, lehetetlenné téve a munkát.

1989. nov. 28. Helmut Kohl a Bundestagban javaslatot tesz a két német állam konföderációjára.

1989. nov. 29. Az MSZP szorgalmazza, hogy a parlament tegye lehetővé a köztársasági elnök közvetlen megválasztását.

Érvénytelenítik a debreceni 95-ös szavazókör népszavazási eredményét, mert feltűnően sok átjavított szavazólapot találtak.

1989. nov. 30. A Nemzetközi Valutaalap azzal vádolja a magyar kormányt, hogy habozik meghozni a népszerűtlen intézkedéseket.

1989. december Párizsban megjelenik az Irodalmi Újság utolsó száma.

1989. dec. 1. A minisztertanács úgy foglal állást, hogy Magyarország a honvédelem feladatait a Varsói Szerződésen belül kívánja megoldani, jóllehet távlataiban egy tömbök nélküli Európa megteremtését tartja kívánatosnak.

Budapesten ideiglenes szálláshelyeket alakítanak ki a hajléktalanok számára.

1989. dec. 2. A minisztertanács úgy dönt, hogy a Politikai Főiskola januártól a Művelődési Minisztériumhoz tartozik, a Társadalomtudományi Intézet pedig az Akadémia felügyelete alá kerül.

1989. dec. 2–3. Gorbacsov és Bush máltai csúcstalálkozója.

1989. dec. 3. Moszkvába utazik Németh Miklós kormányfő és Nyers Rezső, az MSZP elnöke, hogy tájékoztatást kapjon Mihail Gorbacsovtól a máltai csúcstalálkozóról.

A Német Szocialista Egységpárt vezetése lemond. Egon Krenz utóda Gregor Gysi.

1989. dec. 4. A pénzügyminisztérium államtitkára képviselők előtt közli: az ország belső tartalékai olyan minimálisak, hogy ha a parlament nem szavazza meg a költségvetési tervezetet, rövid időn belül be kell jelenteni az ország fizetésképtelenségét. A Nemzetközi Valutaalap 1990-ben a fizetésimérleg-hiány további radikális csökkentését várja, ellenkező esetben várhatóan nem nyújt újabb hiteleket Magyarországnak.

1989. dec. 5. A forintot 10 százalékkal leértékelik a konvertibilis valutákhoz képest.

1989. dec. 6. Az Európai Közösség egymilliárd ECU hitelt nyújt Magyarországnak, ha Budapest megállapodik a Nemzetközi Valutaalappal.

A Rába mosonmagyaróvári gépgyára 8 órás sztrájkkal próbálja kikényszeríteni elszakadását a győri központtól.

1989. dec. 7. Grósz Károly egy miskolci pártgyűlésen azt javasolja: szervezzék meg az MSZMP rendezőgárdáját Borsod megyében, mert politikai hibának tartja a munkásőrség felszámolását.

1989. dec. 8. Háromnapos nemzeti csúcstalálkozó kezdődik az Országgyűlés, a kormány, illetve a különböző pártok és érdekképviseleti szervezetek között.

1989. dec. 9. Időközi országgyűlési képviselő-választásokat tartanak Budapest V. kerületében. A legtöbb szavazatot Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ jelöltje kapja, de a választást meg kell ismételni, mert a szavazásra jogosultaknak alig 40 százaléka adja le voksát.

1989. dec. 10. A nemzeti csúcstalálkozón éles vita alakul ki a kormány és a képviselők között. A törvényhozók nem értenek egyet azzal, hogy már decemberben megtárgyalják az 1990. évi költségvetés tervezetét, míg a kormány sürgeti a vitát, mert a Nemzetközi Valutaalap a megállapodás feltételeként a költségvetés elfogadását jelölte meg.

A csúcstalálkozó résztvevői általánosságban támogatják a sürgető gazdasági intézkedéseket.

Csehszlovákiában új kormány alakul, amelyben a kommunisták kisebbségben vannak.

1989. dec. 11. A Demisz januártól lemond vagyonáról a kormány javára.

A Bolgár Kommunista Párt plénuma lemond a párt vezető szerepéről.

1989. dec. 14. Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága elfogadja az 1990. évi költségvetés tervezetét.

Budapest és Bécs megkapja az 1995-ös világkiállítás megrendezésének jogát.

A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Hazafias Választási Koalíció néven választási szövetséget hoz létre. Chilében az ellenzéki pártok jelöltje nyeri az elnökválasztásokat. Pinochet tábornok diktatúrája végleg lezárul.

1989. dec. 15. Meghal Andrej Szaharov.

1989. dec. 16–18. Helmut Kohl magyarországi látogatása.

1989. dec. 17. Temesvárott vérbe fojtják a kormányellenes tüntetést. A tüntetések folytatódnak, Romániában kitör a forradalom.

1989. dec. 17–18. Az MSZMP XIV. kongresszusán nem ismerik el az októberi pártkongresszus határozatait, és újjáalakítják a pártot. Elnökké választják Thürmer Gyulát.

1989. dec. 18. A román hatóságok lezárják a magyar határt. Budapesten több ezren tüntetnek a Hősök terén Tőkés László mellett.

Lemond MSZP-elnökségi tagságáról Németh Miklós.

1989. dec. 19. Az Országgyűlés elfogadja a kormány 1990. évi gazdaságpolitikai programját.

Göncz Árpádot választják az Írószövetség elnökévé.

1989. dec. 20. Az Országgyűlés elfogadja a kormány lakáskoncepcióját. Eszerint a lakbérek február 1-jétől átlagosan 35 százalékkal emelkednek, a lakáscélú állami hitelekre pedig kamatadót vetnek ki.

Figyelmeztető sztrájkot tartanak a mozdonyvezetők.

1989. dec. 21. Az Országgyűlés 1990. március 16-i hatállyal kimondja feloszlását. A képviselők elfogadják az 1990. évi költségvetés tervezetét. Budapesten a Hősök terétől Románia nagykövetségéig vonul a romániai megmozdulások áldozataira emlékező gyászmenet.

1989. dec. 22. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a következő év március 25-ére kitűzi az országgyűlési választások első fordulóját.

Élelmiszer- és gyógyszer-segélyszállítmányokat indít Romániába több magyar szervezet és intézmény.

1989. dec. 24. Budapesten több tízezer résztvevővel ökumenikus éjféli istentiszteletet tartanak, amelyen a temesvári áldozatokról is megemlékeznek.

1989. dec. 25. Megalakul a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége. Kivégzik Nicolae és Elena Ceausescut.

1989. dec. 26. Szűrös Mátyás és Németh Miklós táviratban üdvözli az új román vezetőket, akik ismételten megköszönik Magyarország segítségét és szolidaritását.

1989. dec. 29. A magasabb rangú külföldi politikusok közül elsőként tárgyal Bukarestben az új román vezetéssel Horn Gyula.

1989. dec. 30. A Magyar Vöröskereszt közli: eddig 450 tonna segélyszállítmány indult Magyarországról Romániába.

• Beszélő évek – 1989