Skip to main content

Politikus nemzet

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Itthon


1. A hentes
A hentes a hentesboltban
húst szeletel, s motyog magában:
Nem bírom, nem bírom, nem bírom!
Nem bírom, nem bírom, nem bírom!

Ekkor a vevő, nyaka vékony,
mint kórusban a felső szólam,
öregasszony, bizonytalan, fél,
haboz, hibáz a rendelésnél:

Harminc dekát… Vagy negyvenet…
A hentes kivörösödik, remeg:
Ezért megy itt minden úgy! (Balul.)
Káosz! – üvölti a hentes úr.

2. A pincér
Jövök mindjárt, csak nyugalom, na.
Van fogalma, mennyi a munka?
Csak ül itt… Ez a szocializmus ma!

3. A tisztviselő

Akit keres, momentán nincs itt.
Dolga volt, elment. Fontos dolga.
Hiába vár! Fogadóóra?
A párt, a kormány tehet róla!
Fel kéne kötni mind egy fára!

4. A politikus I.
Hibáztunk, elmúlt, felépítjük.
(A BNV-t? A Disneyland-et?)

5. A politikus II.
Válasszatok, hogy kivel vagytok.
Velünk a nép, velünk az Isten,
és velünk az amerikai nagykövet úr.
Választhattok!

6. Régi ismerős
Le kellett volna lépni innen!
Szar ország. Betörtek. Odaveszett minden.

7. Honfitárs lehet

A talpamat se törölném beléjük!
De nekik ez se elég! Magyarok ezek?

8. Régi veterán
Ez a rendszer tönkre fog menni.
Megszolgálta! Úgy bizony, tönkre!
(És a kitüntetésecske? a Szoc. Hazáért?)
Akkor nyáron ti is Görögbe?

9. Ábrándozó

Eddig ti nyomtatok el, most majd én
nyomom ki belőletek a szuszt.

10. Utcabeli
Mit szól hozzá?! Ezek a mocskok!
– A kormány? – Az is. Meg a verebek.
Leszarták a kocsit. – Valóban.

11. Új csillag

Az Úr hozzám képest egy trotli.
Bődítően sokat hibázott.
Sebaj, én rendbe fogom hozni –
bízzátok rám ezt a világot!

12. H. H. ter Balkt, holland költő
(Levélrészlet)

„Magyarország egy kitűnő ország.
Hollandia nem. A hollandok szívósan
próbálják tönkretenni az országukat,
és ezt csinálják időtlen idők óta.”





































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon