Skip to main content

Ezt mondtuk mi…

Vásárhelyi Mária

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Vélemények a szomszédos országokban élő magyarok helyzetéről


<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> 

Egyetért

Nem ért egyet

Nem tudja

Összesen

 A szomszédos országokban élő magyarok problémája csak akkor oldódna meg, ha Magyarországra települnének

13

78

9

100

A magyar kormány minden tőle telhetőt megtesz a szomszédos országokban élő magyarokért

58

29

13

100

A szomszédos országokban élő magyaroknak bele kellene törődniük helyzetükbe

27

64

9

100

A szomszédos országokban élő magyarok problémája csak akkor oldódna meg, ha a magyarlakta területeket visszacsatolnák Magyarországhoz

36

53

11

100

A szomszédos országok nemzetiségi politikájának bírálata csak rontja az ott élő magyarok helyzetét

67

19

14

100

Magyarországnak a nemzetközi szervezetekhez kellene fordulnia a szomszédos országokban élő magyarok érdekében

61

25

14

100

A szomszédos országokban élő magyaroknak be kellene olvadniuk az ott élő lakosságba

31

61

9

100

A területi problémák feszegetése háborúba sodorhatja az országot

75

15

10

100

A szomszédos országokban élő magyarok problémája csak akkor oldódna meg, ha elérnék, hogy az adott országon belül önállóan intézhessék dolgaikat

73

15

12

100

A szomszédos országokban élő magyarok problémája csak akkor oldódna meg, ha az ottani lakossággal és kormánnyal megegyezésre tudnának jutni

87

5

8

100

A legtöbb esetben eltúlozzák a szomszédos országokban élő magyarok problémáit

46

38

16

100


Vélemények a magyarság helyzetéről és történelméről


 

Egyetért

Részben egyetért

Nem ért egyet

Nem tudja

Összesen

Sokkal jobban meg kellene gondolni, hogy mit veszünk át más népek kultúrájából

53

33

6

8

100

Ahhoz képest, hogy milyen kis ország vagyunk, igazán sok nagy tudóst és művészt adtunk a világnak

83

11

1

5

100

A művészetek terén mi, magyarok, nagyhatalomnak számítunk

38

39

11

12

100

Magyarországnak a fejlődés során a maga sajátos útját kellene járnia

60

25

7

8

100

A magyar egy különösen tehetséges nép

48

38

9

5

100

A magyar népnek a történelem során más népeknél nehezebb sors jutott

56

30

9

5

100

A magyar nép sorsát csak az értheti meg igazán, akinek az ősei is magyarok voltak

32

28

34

6

100

A magyar nép egy a sok közül, nem jobb, és nem rosszabb más népeknél

67

21

7

5

100

Azért beszélnek annyit a magyarság sorskérdéseiről, hogy eltereljék az emberek figyelmét más, fontosabb kérdésekről

59

25

8

8

100


Vélemények a születésszám csökkenésének okairól


A születések számának csökkenésében  mekkora szerepet játszik…

Nagy szerepet játszik

Kis szerepet játszik

Nem játszik szerepet

Nem tudja

Összesen

…az, hogy nehéz lakáshoz jutni?

88

9

2

1

100

…az, hogy a fiatalok nehezen találnak munkát?

54

31

13

2

100

…az, hogy nehéz a megélhetés?

91

7

1

1

100

…az, hogy a nők kénytelenek munkát vállalni?

63

27

9

1

100

…az, hogy az állam nem támogatja eléggé a gyermekes családokat?

56

32

10

2

100

…az, hogy az emberek bizonytalannak látják a jövőt?

77

17

5

1

100

…az, hogy az anyaságnak nincs igazi becsülete?

45

31

21

3

100

…az, hogy az abortusztörvény nem elég szigorú?

18

27

44

11

100

…az, hogy az emberek önzőek?

32

33

31

4

100

…az, hogy az emberekből hiányzik a nemzeti érzés?

20

25

49

6

100

…a vallásos nevelés hiánya?

32

32

34

2

100

…az, hogy rosszak az erkölcsök?

34

29

33

4

100










Megjelent: Beszélő folyóirat, 3. szám, Évfolyam 5, Szám 3


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon