Ybl Miklós-díj a Konsumex budai üzletház tervezéséért, 1985
Pro Architektúra díj, Párizsban az UNESCO-palotában felépített hollókői pavilonért a Világörökség kiállításán, 1993)
Fontosabb tervpályázatok
Legfelsőbb Bíróság pályázat I. díj (Molnár Péterrel), 1975
Budapest Ferihegy 2. repülőtér pályázat I. díj (Molnár Péterrel és Sylvester Ádámmal), 1978
Kőbányai Sörgyár idegenforgalmi hasznosítása I. díj (Benczur Lászlóval és Budaházi Eszterrel), 1989
Hármashatárhegyi Szálloda pályázat I. díj (Benczur Lászlóval és Budaházi Eszterrel), 1989
UNESCO Világörökség kiállításon – Hollókői pavilon – I. díj (Munkatárs: Juhász Ágnes–Vizer Balázs), 1992
Budapest Főváros Levéltárának új épülete (Németh Tamással) I. díj, 1998
Fontosabb megépült munkák
Szolnoki irodaház (Pazárr Bélával), 1978–80
Hárompályás teniszcsarnok, Budapest, 1980–82
Konsumex budai üzletház. Beruházó: Konsumex, 1982–84
Vasarely Múzeum Óbudán a Zichy-kastélyban (Molnár Péterrel), 1985–87
Tűzoltóság Központi Javítóüzeme, Budapest (Molnár Péterrel, Benczúr Lászlóval), 1988–89
Hollókői pavilon megépítése Párizsban, az UNESCO kertjében, 1992
Szikszó, református templom rekonstrukciója (Vizer Balázszsal), 1993–94
Hatvani Grassalkovich-kastély hasznosítása, 1993–95
Tihany, Bencés rendház rekonstrukciója, 1995–98
Fővárosi Növény- és Állatkert rekonstrukciója, 1997–98
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
5 év 37 hét
8 év 10 hét
8 év 13 hét
8 év 13 hét
8 év 15 hét
8 év 15 hét
8 év 15 hét
8 év 17 hét
8 év 18 hét
8 év 18 hét