Skip to main content

Ezt mondtuk mi…

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Magyarország képe a közvéleményben – más országokhoz viszonyítva


Mit kellene Magyarországnak átvennie a nyugati országoktól?


Az adott tényezőt említők aránya

Munkamorál, munkafegyelem 40%

Szervezés, irányítás 29%

Technika, technológiai fejlettség 26%

Hatékonyság, minőség 23%

Életszínvonal, jövedelmek 10%


Mit nem lenne jó átvennünk a nyugati országoktól?

Az adott tényezőt említők aránya

Közbiztonság hiánya, bűnözés 37%

Munkanélküliség 34%

Háborús politika, fegyverkezés 22%

Társadalmi, jövedelmi egyenlőtlenségek 15%

Politikai rendszer, politikai intézmények 14%


Mit kellene a nyugati országoknak átvenniük Magyarországtól?

Az adott tényezőt említők aránya

Szociális ellátás, szociálpolitika 30%

Békepolitika, békevágy 20%

Teljes foglalkoztatottság 18%

Politikai berendezkedés általában 17%

Közbiztonság 8%


Mit nem lenne érdemes a nyugati országoknak átvenniük Magyarországtól?

Az adott tényezőt említők aránya

Munkamorál 45%

Gazdaság szervezettsége, hatékonysága 30%

Társadalom erkölcsi anomáliái 19%

Gazdaságirányítás 12%

Magyarország és a nyugati országok összehasonlítása néhány tényező mentén


<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> 

Magyarország áll jobban

Egyformák

Nyugati országok állnak jobban

Munkához való jog

87

9

4

Társadalom erkölcsi színvonala

77

14

9

Dolgozók érdekeinek védelme

79

6

15

Egészségügyi ellátás színvonala

65

7

28

Egyenlő esélyek az érvényesülésre

51

22

27

Véleménynyilvánítás szabadsága

48

20

32

Vallásgyakorlás szabadsága

32

45

23

Hivatalostól eltérő nézetek kinyilvánításának szabadsága

39

12

49

Szabadidő mennyisége

35

17

48

Szórakozási, pihenési lehetőségek

28

23

49

Lakáshoz jutás lehetősége

30

13

56

Emberek öltözködése

19

26

55

Pénz értékének állandósága

22

14

64

Lakások szép berendezése

16

20

64

Külföldi utazások lehetősége

14

20

66

Árubőség

15

8

77

Anyagi jólét

15

4

81

Házimunka gépesítettsége

9

9

82



Magyarország és a többi szocialista ország összehasonlítása néhány tényező mentén


 

Magyarország áll jobban

Egyformák

Többi szocialista ország áll jobban

Munkához való jog

39

59

2

Társadalom erkölcsi színvonala

45

43

12

Dolgozók érdekeinek védelme

61

35

4

Egészségügyi ellátás színvonala

65

27

7

Egyenlő esélyek az érvényesülésre

47

45

8

Véleménynyilvánítás szabadsága

55

41

4

Vallásgyakorlás szabadsága

43

48

9

Hivatalostól eltérő nézetek kinyilvánításának szabadsága

59

32

9

Szabadidő mennyisége

34

42

24

Szórakozási, pihenési lehetőségek

48

40

12

Lakáshoz jutás lehetősége

35

28

36

Emberek öltözködése

67

25

7

Pénz értékének állandósága

31

38

31

Lakások szép berendezése

53

35

12

Külföldi utazások lehetősége

68

23

9

Árubőség

84

9

7

Anyagi jólét

83

8

8

Házimunka gépesítettsége

43

33

24
































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon