Beszélő évek – 1987

Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…

Magyarország képe a közvéleményben – más országokhoz viszonyítva


Mit kellene Magyarországnak átvennie a nyugati országoktól?


Az adott tényezőt említők aránya

Munkamorál, munkafegyelem 40%

Szervezés, irányítás 29%

Technika, technológiai fejlettség 26%

Hatékonyság, minőség 23%

Életszínvonal, jövedelmek 10%


Mit nem lenne jó átvennünk a nyugati országoktól?














Ifjúsági díjasok



Március 15-én a Parlament vadásztermében ünnepélyesen átadták az ifjúsági díjakat. Az ünnepségen részt vett Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Sólyom Ferenc, a SZOT titkára.

Varga-Sabján László, az ÁISH elnökhelyettese megnyitó szavait követően az ifjúsági díjakat Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke adta át.

IM-Slágertükör


1. Modern Hungária: Elfújja a szél – (1)

2. Első Emelet: Állj vagy lövök – (5)

3. Modern Hungária: Karácsony éjjelén – (7)

4. Z’Zi Labor: Honky tonk woman – (–)

5. Katona Klári: Nagy találkozás – (3)

6. Neoton: Yo-yo – (–)

7. Z’Zi Labor: Édes lány – (8)

8. Edda Muvek: Éhes asszony – (–)

9. R-Go: Te csak mindig akkor sírsz – (2)

10. Napoleon Bld.: Kérlek, ne félj – (4)

11.




















Az 1987-ben bemutatott magyar filmek



Banánhéjkeringő (Bacsó Péter)

Csók, Anyu! (Rózsa János)

Doktor Minorka Vidor nagy napja (Sólyom András)

Éljen Szervác! (Foky Ottó – animációs film)

Elysium (Szántó Erika)

Én is jártam Isonzónál (Gulyás Gyula, Gulyás János – dokumentumfilm)

Érzékeny búcsú a fejedelemtől (Vitézy László)

Gondviselés (Erdőss Pál)

Hajnali háztetők (Dömölky János)

Hol volt, hol nem volt (Gazdag Gyula)

Az



















Varga Balázs: Krízis, káosz, katasztrófa

1987 filmjei


Ez volt a nyolcvanas évek végén a magyar film három K-ja. A korszak alkotásai jellemzően krízisfilmek, szembetűnő különbség inkább csak abban van közöttük, hogy milyen léptékben és mértékben bontakozik ki bennük a káosz, hogy családi, politikai, társadalmi vagy ontológiai vetületben mutatkozik-e meg a rendetlenség. A rendszer széthullása még nem gyorsult fel annyira, hogy a filmgyártás természetéből fakadó tempóvesztés (az ötlettől a film elkészültéig tartó egy-másfél év) elmossa a filmek hol publicisztikus hevületű, hol erőteljesebb politikai pikantériáját.

Nánay István: Hová tűnt Fortinbras?


Megnyitásának százötvenedik évfordulóját ünnepelte a Nemzeti Színház. Volt kiállítás, ünnepi kiadvány, nemzetközi tudományos tanácskozás a nemzeti színházak múltjáról és jövőjéről, s természetesen díszelőadás: Az ember tragédiája. Csak új bemutató nem volt. A Bánk bánnal készültek, de nem készültek el vele. Máskülönben az évad egésze sem tükrözte a nevezetes évfordulót.

Kálmán C. György: Leporolás


Temesi Ferenc regénye, a Por, két kötetben jelent meg: a második rész 1987-ben. Addigra már sok részlete napvilágot látott folyóiratokban: a mű ezen szemelvényei bizonyára a lapok kedvencei voltak, könnyedén lehetett hosszabb vagy rövidebb terjedelmű szövegrészeket válogatni, ahogyan éppen a rendelkezésre álló oldalszám megengedte, nem volt szükség előzményre, folytatása sem volt kötelező. Ezt a páratlan rugalmasságot a Por szerkezete tette lehetővé: Temesi regénye ugyanis lexikon, enciklopédia vagy szótár.

Florin Constantiniu, Mircea Musat, Stefan Pascu: Tudatos történelemhamisítás a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt


„Már eleve sajnálattal kell megállapítanunk, olyan munka áll előttünk, amely alapvető tételeiben és következtetéseiben nem különbözik a sovén és revizionista irányzatú, régi magyar történetírástól. Végiglapozva ezt a munkát, az olvasónak az a benyomása, hogy a szerzők hihetetlen módon kiléptek az idő keretei közül, mert a Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadójának gondozásában 1986-ban kinyomtatott kötetek, úgy tunik, több mint négy évtizeddel ezelőtt íródtak.

Vincze Gábor: Magyarellenes hecckampány Romániában


1987. február 27-én Bukarestben Nicolae Ceausescu jelenlétében tartotta együttes ülését a „magyar és német nemzetiségű dolgozók” tanácsa.

Lakitelek 1987

(Részletek a jegyzőkönyvből)


Törvényszerű, hogy e baráti találkozó megszerveződött. Ehhez nem lett volna elegendő a politika még ma is kétséges, ingadozó türelmi rendelete. Biztatóbb az a bennünk növekvő készség, hogy ki kell szakadnunk a nomád értelmiségi léthelyzetéből.
(Lezsák Sándor)

Azt is gondolom, hogy egyben szintén közös ez a társaság, habár itt már a fogalmazásbéli kérdések is közbeszólhatnak: elkötelezett valamiképp a haladás iránt.