Mit kellene Magyarországnak átvennie a nyugati országoktól?


Az adott tényezőt említők aránya

Munkamorál, munkafegyelem 40%

Szervezés, irányítás 29%

Technika, technológiai fejlettség 26%

Hatékonyság, minőség 23%

Életszínvonal, jövedelmek 10%


Mit nem lenne jó átvennünk a nyugati országoktól?

Március 15-én a Parlament vadásztermében ünnepélyesen átadták az ifjúsági díjakat. Az ünnepségen részt vett Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Sólyom Ferenc, a SZOT titkára.

Varga-Sabján László, az ÁISH elnökhelyettese megnyitó szavait követően az ifjúsági díjakat Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke adta át.

1. Modern Hungária: Elfújja a szél – (1)

2. Első Emelet: Állj vagy lövök – (5)

3. Modern Hungária: Karácsony éjjelén – (7)

4. Z’Zi Labor: Honky tonk woman – (–)

5. Katona Klári: Nagy találkozás – (3)

6. Neoton: Yo-yo – (–)

7. Z’Zi Labor: Édes lány – (8)

8. Edda Muvek: Éhes asszony – (–)

9. R-Go: Te csak mindig akkor sírsz – (2)

10. Napoleon Bld.: Kérlek, ne félj – (4)

11.

Ez volt a nyolcvanas évek végén a magyar film három K-ja. A korszak alkotásai jellemzően krízisfilmek, szembetűnő különbség inkább csak abban van közöttük, hogy milyen léptékben és mértékben bontakozik ki bennük a káosz, hogy családi, politikai, társadalmi vagy ontológiai vetületben mutatkozik-e meg a rendetlenség. A rendszer széthullása még nem gyorsult fel annyira, hogy a filmgyártás természetéből fakadó tempóvesztés (az ötlettől a film elkészültéig tartó egy-másfél év) elmossa a filmek hol publicisztikus hevületű, hol erőteljesebb politikai pikantériáját.

Megnyitásának százötvenedik évfordulóját ünnepelte a Nemzeti Színház. Volt kiállítás, ünnepi kiadvány, nemzetközi tudományos tanácskozás a nemzeti színházak múltjáról és jövőjéről, s természetesen díszelőadás: Az ember tragédiája. Csak új bemutató nem volt. A Bánk bánnal készültek, de nem készültek el vele. Máskülönben az évad egésze sem tükrözte a nevezetes évfordulót.

Temesi Ferenc regénye, a Por, két kötetben jelent meg: a második rész 1987-ben. Addigra már sok részlete napvilágot látott folyóiratokban: a mű ezen szemelvényei bizonyára a lapok kedvencei voltak, könnyedén lehetett hosszabb vagy rövidebb terjedelmű szövegrészeket válogatni, ahogyan éppen a rendelkezésre álló oldalszám megengedte, nem volt szükség előzményre, folytatása sem volt kötelező. Ezt a páratlan rugalmasságot a Por szerkezete tette lehetővé: Temesi regénye ugyanis lexikon, enciklopédia vagy szótár.

1987. február 27-én Bukarestben Nicolae Ceausescu jelenlétében tartotta együttes ülését a „magyar és német nemzetiségű dolgozók” tanácsa.

Törvényszerű, hogy e baráti találkozó megszerveződött. Ehhez nem lett volna elegendő a politika még ma is kétséges, ingadozó türelmi rendelete. Biztatóbb az a bennünk növekvő készség, hogy ki kell szakadnunk a nomád értelmiségi léthelyzetéből.
(Lezsák Sándor)

Azt is gondolom, hogy egyben szintén közös ez a társaság, habár itt már a fogalmazásbéli kérdések is közbeszólhatnak: elkötelezett valamiképp a haladás iránt.

1987 szeptembere van, gyönyörű idő, és zötyögök a KP 68-04 rendszámú mogyorószínű Trabanttal Serfőző Simon költő társaságában az Alföldön át Miskolcról Lakitelek felé.

Nem tudjuk, mi lesz itt, de sejtjük, hogy ez most már több, mint a lassan rendszeressé vált szabad szájú irodalmi rendezvények egyike. Lezsák Sanyi szervezett már itt néhány kemény, még a hatalomhoz nem túl közel álló embert is felszisszenésre késztető rendezvényt. Lezsák alig szerepelt a nyilvánosságban, híre mégis eljutott – szájhagyomány útján – nagyon sok emberhez.

1987 januárjában enyhe tél volt Chicagóban. Miközben a Windy City előre jelzett mínusz 20–40 fokos tele nem akart beköszönteni, otthonról a közlekedés megbénulásáról, hóviharról, régóta nem tapasztalt hideghullámról számoltak be a hajnali telefonok. Háztartásbeliként kiéhezetten vártam a híreket a hazai hó alól.