Skip to main content

Beszélő folyóirat, 7–8. szám, Évfolyam 4, Szám 7

Szőcs Géza: A torony

Miklósi Zoltán: Csonka parlament

Iványi Gábor: „Tebenned bíztunk eleitől fogva”

dr. Samu Istvánnal Iványi Gábor beszélget

Tamás Gáspár Miklós: A kétszáz éves háború

Rózsa Péter: Parlamenti létszámtan

Varsányi Erika: Érzések és elkötelezettségek

Diósi Ágnes: Vér szerintiek

: „Egyszer karolj át egy fát…”

Kozák Gyula: Kardos Laci is meghalt

: A nemzeti kultúra értéke és ára az Európai Unióban

Konferencia

Josef Jarab: Közép-Európa tragédiái és reményei

Demszky Gábor: A szabad kultúra ára

Marschall Miklós: Házmesterek vagy stratégák

Avagy: Ki irányítsa a kultúrát?

Barbara Wiechno: Közpénzek, magánkockázatok

Christa Wenzl: Identitások imperializmusa?

Wolfgang Meissner: Nemzeti kultúra: megéri-e az árát?

Pröhle Gergely: „A kulturális politika feladata a piacteremtés”

Frans van der Wel: Kultúrpolitika – távirányítással

Staffan Carlsson: Nincsenek közös mítoszaink

Tanja Jaaskelainen: A kultúra nem csak exportcikk

Michael Carlier: „Ellene vagyok a kultúra globalizációjának”

György Péter: Tömegkultúra és nacionalizmus

Gereben Ágnes: Annektált zsidók a szovjet érdekszférában

60 éve kötötték meg a Molotov–Ribbentrop-paktumot

Karsai László: Lőni vagy túlélni?

Vas István: Nekem elég

Balassa Péter: 1987

: Hofélia

Részlet Hofi Géza műsorának kazettán kiadott felvételéből

: Kronológia 1987

Kovácsy Tibor: Közép-Amerika, a válsággóc

Csillag István: Az össze(vissza) öltött burok éve

Furmann Imre: Vihar a sátorban

Lakitelek 1987

: Lakitelek 1987

(Részletek a jegyzőkönyvből)

Vincze Gábor: Magyarellenes hecckampány Romániában

Florin Constantiniu - Mircea Musat - Stefan Pascu: Tudatos történelemhamisítás a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt

Kálmán C. György: Leporolás

Nánay István: Hová tűnt Fortinbras?

Varga Balázs: Krízis, káosz, katasztrófa

1987 filmjei

: Az 1987-ben bemutatott magyar filmek

: IM-Slágertükör

: Ifjúsági díjasok

Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…

Magyarország képe a közvéleményben – más országokhoz viszonyítva

Kisbali László - Mink András: „Jó szakember hírében állt”

Petri Györggyel Kisbali László és Mink András beszélget Balassi Bálint Egy katonaének című verséről

Bene Sándor: Az „Erény múzeuma”

Az irodalmi és politikai nyilvánosság humanista modellje

Tandori Dezső: Egy pont KÖZT

Galántai Zoltán: A komputációs szörnyeteg

Seres László: Underpress

(Ungvári Mihály): [Olvasói megjegyzések]

Iványi Gábor: 1975. Beszélő, 1998. június

Babarczy Eszter - Litván György - Neményi László: [Olvasói hozzászólás és szerkesztőségi válasz]

Beszélgetés Soros Györggyel, 1999. június

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon