Kronológia 1987

1987. január Az Írószövetség demokratikusan választott, részben ellenzéki vezetőségével való szembenállásuk miatt huszonhatan kilépnek a szövetségből, hogy kifejezzék a pártvezetés iránti hűségüket. Az első kilépők még december első napjaiban: Bata Imre, Juhász Ferenc, Nemeskürty István és Szabó Magda. Őket követik január végéig Almási Miklós, Asperján György, Berkesi András, E. Fehér Pál, Fekete Sándor, Földeák János, Galabárdi Zoltán, Gyurkó László, Hegyi Béla, Jovánovics Miklós, Kovács Sándor Iván, Köpeczi Béla, Moldova György, Molnár Géza, Ördögh Szilveszter, Pándi Pál, Rónai Mihály András, Sík Csaba, Szerdahelyi István, Tamás Aladár, Végh Antal, Wéber Antal.

A Beszélő az 1956-os forradalom leverését követő restauráció és a politikai válság összefüggéseit elemzi. Kis János tanulmánya után közlik a Nagy-budapesti KMT három ülésének jegyzőkönyvét, a Petőfi-Parasztpárt memorandumát 1956 decemberében, Eörsi István visszaemlékezéseit. „Fényes Elek” (Rainer M. János) tollából jelenik meg először összefoglaló elemzés a forradalom utáni megtorlásról. Koncepció és valóság címmel ismertetik a mosonmagyaróvári sortűzzel kapcsolatos koncepciós per ítéletét Földes Gábor és társai ügyében, valamint Angyal István búcsúlevelét, továbbá Szilágyi Sándor, Mikes Tamás, Krassó György és Kőszeg Ferenc esszéjét.

A második monori konferencia megszervezésére előkészítő bizottság alakul (Bauer Tamás, Csurka István, Für Lajos, Kenedi János, Kis János, Lengyel László, Mécs Imre, Vásárhelyi Miklós). A tanácskozás fő témája a reform – a katasztrófa megelőzésének lehetősége lett volna. A kormány tagjai az ország különböző pontjain munkásgyűléseken elemzik az ország nehéz gazdasági helyzetét.

1987. jan. 1. Maróthy László miniszterhelyettest nevezik ki az Országos Tervhivatal elnökévé. Berecz Frigyes, aki ekkor a BHG vezérigazgatója, miniszter lesz. A nyugdíjba vonuló Hetényi Istvánt helyettese, Medgyessy Péter váltja föl a Pénzügyminisztérium élén. Németh Miklós kerül a KB gazdaságpolitikai osztályának élére.

Megkezdi működését a kétszintű bankrendszer.

Korlátozzák a szeszesitalok árusítását és fogyasztását.

1987. jan. 12. Az ország életét megbénító hóesés okozta problémák leküzdésére tárcaközi operatív bizottság alakul.

1987. jan. 13. Budapesten merényletet követnek el a kolumbiai nagykövet ellen.

1987. jan. 15. A minisztertanács ülésén új kormánybizottságok alakításáról döntenek; a Gazdasági Bizottság helyébe a Gazdaságfelügyeleti Bizottság lép, ekkor alakul meg a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága, a Tudománypolitikai és a Honvédelmi Bizottság is.

1987. jan. 24. A KISZ KB ülése kiadja Jövőnk a tét című felhívását.

1987. jan. 31. Köpeczi Béla művelődési miniszter bejelenti, hogy a kormányzat nem tekinti a magyar írók egyedüli képviseletének az Írószövetséget.

1987. febr. 14–16. A szovjet kormány meghívására a moszkvai békefórumra utazik az Írószövetség elnöke, Cseres Tibor és alelnöke, Fekete Gyula.

1987. febr. 17. A Magyar Nemzeti Bank képviselői egy amerikai, japán és nyugat-európai pénzintézetekből álló bankkonzorciummal 200 millió dolláros hitel felvételéről írtak alá megállapodást.

1987. febr. 22. Andy Warhol halála.

1987. febr. 26–27. A Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának bukaresti ülésén felszólal és súlyos vádakkal illeti Magyarországot Nicolae Ceausescu. Ezzel a beszéddel megkezdődik a központilag irányított támadássorozat, amelynek középpontjában a Magyarországon kiadott Erdély története áll.

1987. március Féléves szünet után újra megjelenik a Tiszatáj.

Nagy Jenőt, az ABC Független Kiadó vezetőjét többszörös súlyos pénzbírságra, majd összes ingóságainak elkobzására ítélik. „Preventív” őrizetbe vételekkel igyekeznek megfélemlíteni az ellenzéket.

1987. márc. 2. Megjelenik az 1987. I. tv. a földről, mely megszünteti a tartós földhasználat intézményét.

1987. márc. 3. Magyarország csatlakozik az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó bécsi utóértekezlet közös jugoszláv–kanadai javaslatához, amely az európai nemzetiségi kisebbségek jogainak erősítésére irányul.

1987. márc. 5. Először indítanak eljárást a csődtörvény alapján egy jelentősebb cég, a Veszprémi Állami Építőipari Vállalat ellen.

1987. márc. 6. II. János Pál pápa esztergomi érsekké nevezi ki Paskai Lászlót.

1987. márc. 11. Féléven belül immár másodszor értékeli le a forintot a konvertibilis valutákhoz képest nyolc százalékkal a Magyar Nemzeti Bank.

1987. márc. 15. A központi állami ünnepségen Pozsgay Imre mond beszédet, melyben felveti a politikai-intézményi reformok lehetőségét. A budapesti független megemlékezések atrocitások nélkül zajlanak le.

Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára az Egyesült Államokban tárgyal. Fogadja őt George Bush alelnök és George Shultz külügyminiszter is.

1987. április A politikai rendőrség folyamatosan zaklatja és a legkülönbözőbb címeken kiszabott pénzbírságokkal sújtja az Égtájak Között című szamizdat újság készítőit: Bognár Mikoltát, Talata Józsefet, Bartók Gyulát és Rusai Lászlót.

1987. ápr. 1. A kormány szóvivője és a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége nyilatkozatban utasítja vissza az Erdély története című történeti munka három kötetével kapcsolatos, román részről megfogalmazott vádakat, melyek történelemhamisítást és revansizmust emlegetnek.

1987. ápr. 10. Felavatják a Magyar Színkör Jurta Színházát a Népligetben, vezetője Romhányi László.

1987. ápr. 12. A magyar kormány központi áremeléseket jelent be. Emelkedik pl. a hús és a húskészítmények, a szeszesitalok, valamint néhány gépipari fogyasztási cikk ára.

1987. ápr. 27. Kurt Waldheimet náci múltja miatt nemkívánatos személynek nyilvánítják az Egyesült Államokban, és magánszemélyként sem utazhat be az országba.

1987. ápr. 28. Az MSZMP KB mellett működő Közgazdasági Munkaközösség ülésén Havasi Ferenc, a KB gazdasági titkára, Nyers Rezső és Pozsgay Imre is támogatja a Fordulat és reform című előterjesztést, amely az első összefüggő közgazdasági javaslat a válság megoldására 1968 óta. (Az állásfoglalás és a dokumentum a Közgazdasági Szemle 1987. júniusi számában jelenik meg először.)

1987. ápr. 28–30. Az MSZMP Központi Bizottságának ülésén az új vállalati és központi adórendszer alapelvei és a nyugdíjrendszer átalakítása kerül napirendre. 30-án közleményt adnak ki a vállalati és a személyi adórendszer átalakításának, a nyugdíjrendszer módosításának szükségességéről.

1987. május Kínában három héten át hatalmas erdőtűz pusztít, amelyben több mint egymillió hektárnyi erdőterület semmisül meg

1987. máj. 15. Budán fölavatják Raoul Wallenberg szobrát.

1987. máj. 26. Parlamenti ünnepségen köszöntik Kádár Jánost 75. születésnapja alkalmából.

1987. máj. 28. Egy Mathias Rust nevű német fiatalember Chessna–172 típusú sportrepülőgépével háborítatlanul berepül a Szovjetunióba, és a Vörös téren landol.

1987. jún. 1. Budapesten Armand Hammert, az Occidental Petroleum nevű amerikai vállalat elnökét fogadja Kádár János.

A Magyar Nemzeti Bank döntésének értelmében 2 százalékkal nő a bankok és pénzintézetek által igénybe vehető rövid lejáratú hitelek kamata.

1987. jún. 5. Budapestre érkezik a Román Kommunista Párt két KB-titkára, Emil Bobu és Ion Stoian. A tárgyalások során a magyar fél kifejti: bár a romániai magyarok helyzetének rendezése Románia belső ügye, de ennek a problémának nemzetközi és magyarországi vonatkozásai is vannak.

II. János Pál pápa Dankó Lászlót, Seregély Istvánt érsekké, Gyulay Endrét szeged-csanádi megyés püspökké nevezi ki.

1987. jún. 10. A Beszélő különszámában Társadalmi szerződés címmel – Kis János, Kőszeg Ferenc és Solt Ottilia megfogalmazásában – közzéteszi állásfoglalását „a politikai kibontakozás feltételeiről”.

1987. jún. 14. 30 év után először tartanak legfelsőbb szinten, Csao Ce-jang és Kádár János részvételével magyar–kínai találkozót. Az esemény színhelye Budapest.

1987. jún. 16. Nagy Imre és társai kivégzésének 29. évfordulóján nagyszámú rendőr és mintegy 50-60 ember jelenlétében szimbolikusan Batthyány–Nagy Imre-emlékmécsessé nyilvánítják a budapesti Batthyány-örökmécsest. Budapesten Nagy Imre rehabilitálását követelő röplap jelenik meg több száz példányban.

1987. jún. 23. Az MSZMP KB ülésén személycseréket hajtanak végre a pártvezetésben: az új KB-titkárok: Fejti György – fegyveres erők, Lukács János – párt- és tömegszervezetek, Németh Miklós – gazdaság. Az MSZMP új főtitkárhelyettese Lázár György lesz. A PB új tagjai: Berecz János és Csehák Judit. A budapesti pártbizottság élére Havasi Ferencet választják meg.

1987. jún. 25–26. Az Országgyűlés zárt ülésén elfogadja az MSZMP KB és a Hazafias Népfront országos tanácsának személycserékre vonatkozó javaslatait. Fölmentik tisztségéből Losonczi Pált; Németh Károly lesz az Elnöki Tanács elnöke. Lázár Györgyöt Grósz Károly váltja föl a Minisztertanács elnöki székében. A nyugdíjba vonuló Czinege Lajos helyett pedig Horváth Istvánt választják meg miniszterelnök-helyettesnek.

A pénzügyminiszter beszámolójában közli, hogy az államháztartás hiánya 1986-ban a tervezett kétszerese volt.

1987. júl. 1. Bevezetik a „közhasznú munkát”: az állástalanokat a helyi tanácsok különböző közmunkák elvégzésére alkalmazhatják. – Megkezdi működését az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH).

1987. júl. 2. Az MSZMP KB ülésén nyíltan beismerik az addigi gazdaságpolitika kudarcát, és új gazdasági-politikai kibontakozási programot fogadnak el.

1987. júl. 4. Franciaországban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik Klaus Barbie-t, a „lyoni hóhért”.

1987. júl. 17. Grósz Károly Moszkvában bejelenti, hogy a magyar nép körében kedvező fogadtatásra találtak a Szovjetunióban végbemenő forradalmi változások.

1987. júl. 19. Csurka István levelet intéz Vásárhelyi Miklóshoz, melyben a népiek nevében lemondja a készülő második monori találkozót – amely így meghiúsul. A lépés indoka az, hogy a Beszélőben megjelent Társadalmi szerződés című tanulmányt, amely az egész ellenzék nevében szól, nem egyeztették a népiekkel.

1987. júl. 20. A kormány újabb áremeléseket határoz el, amelyeket részben a költségvetési hiány mérséklésének szándékával indokol. Emelkedik az energiahordozók, a cigaretta, a liszt és a sütőipari termékek ára. Ezzel egy időben „jövedelemkiegészítő intézkedésekről” határoznak.

1987. júl. 22. A Magyar Nemzeti Bank és harminckilenc nyugati pénzintézet vezetői között megállapodás születik egy 400 millió dolláros konzorciális hitel felvételéről.

1987. aug. 3. A kormány és a SZOT vezetői megbeszélést tartanak az adóreformról és a következő évre szóló gazdasági terv fő irányairól.

1987. aug. 13. A kormányülés elfogadja a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó bevezetését.

1987. aug. 16. A negyedik reaktorblokk üzembe helyezésével lezárul a paksi erőmű fejlesztésének első szakasza; a tervek szerint a 90-es években az erőművet két ugyancsak szovjet tervezésű reaktorblokkal bővítenék.

1987. aug. 17. Öngyilkos lesz a nyugat-berlini spandaui börtön utolsó lakója, a 93 éves Rudolf Hess. A börtönt lebontják.

1987. aug. 22. A Nemzeti Színház 150 éves jubileumán Köpeczi Béla művelődésügyi miniszter bejelenti: pályázatot írnak ki az új Nemzeti helyének kijelölésére.

1987. aug. 23. Az Inconnu független művészeti csoport – a szovjet–német megnemtámadási szerződés 48. évfordulóján – levelet intéz a Szovjetunió budapesti nagykövetségéhez, melyben a balti államok függetlenségét követelik.

1987. aug. 31. A Magyar Nemzeti Bank képviselői az iparszerkezet-átalakítási program folytatását segítő 150 millió dolláros kölcsönszerződést írnak alá a Világbankkal.

1987. ősz A Beszélő 21. száma közli Csurka István Az első áldozat nevében című írását. Esszéjében az 1956-os kiábrándulásra vezeti vissza a társadalom „halálos állapotát”.

1987. szept. 1. Közös magyar–szovjet harcászati gyakorlatot tartanak.

1987. szept. 8. Száz értelmiségi nyílt levélben fordul az Országgyűléshez, bírálják a kormány gazdasági programját, és lényegi változások végrehajtására szólítják fel a parlamentet. A parlament ennek ellenére ellenszavazat nélkül fogadja el szeptember 16–17-én a kormány által beterjesztett gazdasági programot. Grósz Károly 18-i sajtótájékoztatóján kijelenti: a kormányprogram „folytatása és egyben megújítása annak a merész és előremutató politikának, amely kivezette az országot az 1956-os tragédiából”.

1987. szept. 10. A kormány foglalkoztatási alapot hoz létre.

1987. szept. 19. Az Országgyűlés elfogadja az új adótörvényeket.

1987. szept. 27. Lakiteleken közel 150 értelmiségi részvételével nagyszabású „baráti találkozót” rendeznek, hogy nyílt eszmecsere keretében vitassák meg az ország súlyos gondjait. A bevezető előadást Pozsgay Imre, a HNF főtitkára tartja. Nyilatkozatot fogadnak el, melyben a párbeszéd megkezdésére szólítják fel az ország és a párt vezetőit. (A nyilatkozatot a Magyar Nemzet 1987. november 14-i száma közli, egész oldalas Pozsgay-interjú keretében.) A tanácskozáson számos ’56-os személyiség is részt vesz, de a forradalomról csak érintőlegesen szólnak. Az 1956-tal kapcsolatos hivatalos álláspont bírálatára nem kerül sor.

1987. szept. 29. Franz Vranitzky osztrák kancellár Budapesten tárgyal. Nyilatkozatot adnak ki, mely fölveti az 1995-ös világkiállítás közös megrendezésének lehetőségét.

1987. október Szamizdatban megjelenik a Halottaink. Fotóalbum az 1956-os forradalom halottairól, valamint A Forradalom előzményei, alakulása és utóélete. Tanulmányok és kronológia című kötetek.

1987. okt. 7. Grósz Károly NSZK-beli látogatása alkalmával megállapodás születik arról, hogy a Deutsche Bank a német kormány kezességvállalása mellett egymilliárd márka hitelt folyósít a Magyar Nemzeti Banknak.

1987. okt. 9. ’56-os barátai köszöntik a 70 éves Vásárhelyi Miklóst, és megemlékeznek a vele egy esztendőben született bajtársairól, Gimes Miklósról, Losonczy Gézáról, Maléter Pálról és Szilágyi Józsefről.

Kádár János Kínába utazik. 13-án találkozik Teng Hsziao-pinggel, a Kínai KP KB tanácsadó bizottságának elnökével.

1987. okt. 10. A „Jövőhajón”, az Örley Kör harmadik hajó-szimpozionján „szellemi közeljövőnkről” fejtik ki véleményüket (személyesen vagy felolvasott írásban) – többek között – azok a vezető ellenzéki személyiségek, akiket nem hívtak meg Lakitelekre (Kis János, Tamás Gáspár Miklós, Szabó Miklós).

1987. okt. 11. Egy genfi szállodában öngyilkos lesz Uwe Barschel, Schleswig-Holstein lehallgatási botrányba keveredett kereszténydemokrata miniszterelnöke.

1987. okt. 22. Bemutatják Kovács András Két választás Magyarországon című filmjét, melynek témája az 1985-ös választások körüli manipulációk.

1987. okt. 23. Kisebb tüntetések Budapesten. A Műegyetem kertjében Dénes János, Gadó György és Mécs Imre mond beszédet.

1987. okt. 24. Beiktatják Harmati Béla püspököt a Déli Evangélikus Egyházkerület élére.

1987. okt. 30. Magyar párt- és állami küldöttség utazik a Szovjetunióba. Kádár János Októberi Forradalom Érdemrendet kap, felszólal a 70. évfordulóra emlékező ünnepi ülésszakon, és Mihail Gorbacsovval is találkozik.

1987. nov. 5. Bányász Rezső kormányszóvivő elismeri, hogy a tervezettnél nagyobb az ez évi áremelkedés.

1987. nov. 8. Felavatják Donáth Ferenc síremlékét a Farkasréti temetőben. Vásárhelyi Miklós beszédében fogadalmat tesz, hogy „minden törvényes lehetőséget fölhasználva” küzd bajtársai, a forradalom mártírjai és áldozatai erkölcsi és politikai rehabilitációjáért.

1987. nov. 12. Megalakul a Pénzügykutató Rt., igazgatója Tardos Márton.

1987. nov. 13. A SZOT elnökségének állásfoglalása szerint a stabilizációs program végrehajtása során a lakosság életszínvonalát érintő döntéseket nagy körültekintéssel lehet csak meghozni.

1987. nov. 15. Brassóban 20 ezer munkás és diák tüntet a rendszer ellen. A rendőrség csak a katonaság segítségével, halálos áldozatok árán tudja elfojtani a megmozdulást.

1987. nov. 18. Marjai József miniszterelnök-helyettes az Egyesült Államokban tárgyal az amerikai kormány tagjaival, a kongresszus, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel.

1987. nov. 23. Nyilvánosságra hozzák a január 1-jétől életbe lépő árváltozásokat. A fogyasztási cikkek mintegy 80 százalékának „változik meg” az ára.

1987. nov. 27. Az Elnöki Tanács jóváhagyja azt az előterjesztést, amely szerint január 1-jétől a magyar állampolgárok útlevelükkel – elvileg – a világ összes országába utazhatnak.

1987. dec. 7–10. Reagan és Gorbacsov csúcstalálkozója Washingtonban. Aláírják a középhatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződést.

1987. dec. 8. Az MSZMP KB ülése a népgazdaság helyzetével foglalkozik, optimista hangvételű közleményt adnak ki a tervteljesítésről. Határozatot hoznak az MSZMP országos értekezletének összehívásáról.

1987. dec. 16–17. Változtatásokat hajtanak végre a kormányban. A belügyminiszteri tisztet újra Horváth István veszi át. Berecz Frigyes ipari, Csehák Judit szociális és egészségügyi, Marjai József miniszterelnök-helyettes kereskedelmi, Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási, Villányi Miklós pénzügyminiszter lesz. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettesi kinevezést kap.

1987. dec. 21. A budai Várnegyedet és Hollókőt fölveszik a világ kulturális örökségének UNESCO-listájára.

1987. dec. 25. Első ízben közvetíti a Magyar Televízió a karácsonyi éjféli misét a budapesti Mátyás-templomból.

1987. dec. 26. Nyilvánosságra hozzák az 1988-as népgazdasági tervet. A Minisztertanács közleményben tájékoztatja a lakosságot a fogyasztói árszínvonal 1988-ban várható alakulásáról, az adóreformmal összefüggő központi árintézkedésekről és a szociálpolitikai juttatások emeléséről.

1987. dec. 30. Az Elnöki Tanács módosítja a magánkereskedelemről és a gazdasági társulásokról szóló rendeletet. Január 1-jétől jogi személyekkel közösen magánszemélyek is létrehozhatnak kft.-ket.

1987. dec. 31. Köpeczi Béla művelődési miniszter bejelenti, hogy hatályukat vesztették az Írószövetség ellen életbe léptetett korlátozó intézkedések.